EUR: 307,50 Ft
CHF: 282,97 Ft
2017. május 27., szombat
Hella

Belföld

Kis Barnabás az Év Mérnöke

A Magyar Mérnöki Kamara megalakulásának 25. évfordulója alkalmával 2014-ben alapította meg az Év Mérnöke Aranygyűrű Díj kitüntetést. A kitüntetést 2015-től azok a mérnökök kaphatják meg, akik életpályájuk során hazai és nemzetközi tekintetben is maradandó mérnöki alkotással, alkotásokkal kivívták a szakma elismerését, valamint aki az adott évben kimagasló mérnöki létesítmény megalkotatásában vett részt. A Magyar Mérnöki Kamara logójával díszített aranygyűrű kitüntetettjeinek kiválasztásáról ötfős kuratórium dönt, amelynek elnöke az MMK mindenkori elnöke. 2015-ben a HungaroControl Zrt. Technológiai Igazgatója, Kis Barnabás vehette át ezt a díjat Barsiné Pataky Etelkától, a magyar mérnöki kamara elnökétől a CPDLC fejlesztéséért, illetve bevezetéséért.

Barsiné Pataky Etelka-A Magyar Mérnöki Kamara elnöke_ Kiss Barnabás-A HungaroControl technológiai igazgatója

Barsiné Pataky Etelka-A Magyar Mérnöki Kamara elnöke_ Kiss Barnabás-A HungaroControl technológiai igazgatója

A kitüntetés kapcsán arról beszélgettünk Kis Barnabással, hogyan értékeli a díjat, valamint arra kértük, meséljen a mérnöki tevékenységekről a HungaroControlnál, illetve elemezze a mérnöki pályában lévő lehetőségeket.

Mit jelent az ön számára ez a díj?

Úgy gondolom, hogy ez a díj a HungaroControlnál folyó mintegy 10-15 éves folyamatos innovatív fejlesztői tevékenységnek szól. Szinte minden évben elérkezik egy olyan újítás vagy nagyobb mérföldkő a rendszereink életében, amely – legalábbis szakmai berkekben – egészen biztosan figyelmet kelt itt, Európában. 2015-ben ez az élesben is bevezetésre kerülő CPDLC rendszer volt, amelyet tavaly novemberben, az európai integrációs követelményeket mintegy három évvel megelőzve vezettünk be.

A CPDLC rendszer mellett hasonlóan innovatív a jelenleg telepítés alatt lévő ún. távoli toronyirányítási projektünk, amely ebben a komplexitásában megint csak a világon meglehetősen egyedülálló megoldás. A projekt lényege, hogy nem a reptéren elhelyezkedő toronyból történik az irányítás, hanem egy célszerűen kialakított kamerarendszer és a földi mozgásellenőrző-rendszer integrálásával itt, a légiforgalmi irányító központunkban. Vélhetően abban is elsők leszünk, hogy egy ilyen méretű reptéren vezethetünk be ilyenfajta légiforgalmi irányítást. Reményeink szerint a projekt ez év tavaszára már olyan állapotban lesz, hogy operatív körülmények között meg lehet kezdeni a tesztelését, validálását.

Úgy gondolom, hogy ennek a 10-15 éves folyamatos innovatív fejlesztési tevékenységnek az elismerése az is, hogy a jövőben terveink szerint egyre nagyobb szerepet vállalhatunk az egységes európai égbolt kutatás-fejlesztési programjában, a SESAR-ban. Ezzel pedig tovább tudjuk öregbíteni a magyar mérnökök nemzetközi elismertségét és presztízsét.

Kis Barnabás_A HungaroControl technológiai igazgatója

Kis Barnabás – A HungaroControl technológiai igazgatója

Tehát ezzel a díjjal elismerték a munkájukat.

Azt kell mondjam, hogy ez a díj rajtam keresztül a HungaroControl mintegy százfős mérnökgárdájának tevékenységét, munkáját is elismeri. Hiszen nyilvánvalóan, azon túl, hogy stratégiai és vezetői szinten is meghatározzuk a kiemelkedő munkavégzéshez szükséges körülményeket és feltételeket, mérnökeink a napi munkában, a konkrét tervezésben, kivitelezésben nagyon nagy szerepet vállalnak. Az én szerepem az, hogy a fő irányvonalakat meghatározzam, figyelembe véve az európai trendeket, technológiákat.

Ahogy elmondta, nagyon sok céljuk van a jövőre nézve. Tervezik, hogy bővítik a mérnöki gárdát?

Ez egy furcsa kettősség, mivel vannak olyan terveink, amelyekkel megpróbáljuk még hatékonyabbá tenni az üzemeltetési tevékenységünket. Ez azonban azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel létszámcsökkentésre lesz szükség. Egyfelől igyekszünk minél jobban kihasználni a mérnöki műszaki állományt, hogy több rendszert ismerjenek, több rendszert legyenek képesek magas szinten és hatékonyan üzemeltetni; ugyanakkor nagy valószínűséggel a létszám nem fog jelentősen csökkenni, hiszen a hatékonyságnövelő intézkedések által jelentkező megtakarítást éppen arra tudjuk fordítani, hogy az európai kutatás-fejlesztési témákban nagyobb szerepet vállaljunk. Tehát több kolléga tud majd a SESAR2020 programban dolgozni, amely 2020–2030-ig meghatározza azt, hogy az európai légi irányítási és az azt kiszolgáló technológia milyen irányba fejlődjön.

Hogyha ennyire sok a nemzetközi K+F lehetőség, van-e arra lehetőség, hogy mérnök gyakornokokat is belevonjanak a tevékenységekbe?

A HC több egyetemmel írt alá együttműködési megállapodást, ennek keretében a technológiai igazgatóságra is szép számmal érkeznek gyakornokok, akik közül jó néhányan ma már munkatársaink. Az elmúlt években tettünk lépéseket az irányba is, hogy legyenek duális képzések, hiszen nekünk is az a jó, ha olyan szakemberek kerülnek ki az egyetemekről, akiknek nem kell utána éveket a területen tölteni ahhoz, hogy megismerjék a speciális léginavigációs rendszereinket, technológiánkat, hanem egy viszonylag magas alapról indulva, már viszonylag rövid idő múlva terepen hadra foghatóak, akár a K+F témáknál is.

Megfelelő számú utánpótlás van?

Ez vegyes. Vannak olyan munkakörök, ahová viszonylag könnyen, nagyszámú jelentkezőből jól tudunk válogatni, és vannak olyanok, ahol sajnos próbálkozni kell újra meg újra, de szerencsére ez az összfelvételeket tekintve azért meglehetősen kis számban fordul elő.

Milyen a HungaroControlnál mérnöknek lenni?

Nagyon jó a csapatszellem. Azok a kollégák, akik idekerülnek, meglehetősen motiváltak, mivel ennek a munkának megvan az a szépsége, hogy egyszerűen megfogható, tapintható, szemmel látható az a haladás, amit elérünk. Amikor összerakunk egy új rendszert és az irányítóknak átadjuk az új funkciókat, rendszereket, akkor az a megvalósítás örömét hordozza magában, ami nyilvánvalóan egyfajta nem is elhanyagolható motiváció a kollégák számára.

Aki ezt a meglehetősen high-tech iparágat szereti, az egész biztosan ki tud benne teljesedni, mivel rengeteg változás van, újabb és újabb technológiák kerülnek bevezetésre, és folyamatosan változik a szabályzó környezet is. A már említett kutatás-fejlesztési programból rengeteg olyan előremutató, új eredmény fog születni, amelyeknek aztán alkalmazását át kell ültetni a napi gyakorlatba is. Ezzel kapcsolatban sok és szép mérnöki feladat keletkezik. Összességében az irányítókat közvetlenül kiszolgáló rendszerek tervezése, létrehozása, működtetése, szerintem egy kivételesen szép és egyedi feladat Magyarországon.

Kapcsolódó Cikkek