EUR: 307,73 Ft
CHF: 286,74 Ft
2017. január 17., kedd
Antal, Antónia

Egyéb

Miért megosztó a megosztás?

Nagy változások zajlanak a cégek világában, ez a taxisok és az Uber legutóbbi civódásából itthon is mindenki számára világossá válhatott. A konfliktus hátterében ugyanaz húzódik meg, mint mondjuk a szállodapiac és az Airbnb esetében: a hagyományos működésű vállalatok egy új generációs, a digitalizációra építő konkurenciával találták szembe magukat. A jövő az új technológiát használóké, a kérdés, hogy miként fér meg egymás mellett a két érdekcsoport.

sharing economy, közösségi gazdálkodás (Fotó: Profimedia)

Fotó: Profimedia

Sharing economy – közösségi gazdálkodás, ez az a jelzős szerkezet, amely most világszerte fenekestül felforgatja az eddig megszokott gazdasági környezetet. A szakértők egy része a jelenség kapcsán a digitális forradalom egy újabb állomásáról beszél, és tény, hogy a sharing economy (a cikk ahol lehet, a magyarnál pontosabb angol fogalmat használja – a szerk.) mára a hétköznapok részévé vált. Gyorsan mondunk is rá néhány közismertebb példát.

A sharing economy az, ha taxi helyett mondjuk Uber autót rendelünk, vagy amikor nem hotelben, hanem az Airbnb-n foglalunk szállást, de ha fizetés nélkül szeretnénk megúszni, még mindig ott a Couchsurfing. Ugyancsak ebbe a körbe tartozik a Waze névre hallgató navigációs program, ahol a felhasználók nem csak figyelik a forgalmi információkat, de ők maguk azok forrásai is okostelefonjaik segítségével. Egy újabb jó példa, amikor valaki a találmányához a Kickstarteren keres befektetőket és a későbbi felhasználók adják össze a kifejlesztéshez szükséges pénzt. Bizonyos értelemben a népszerű fővárosi kerékpárhálózat, a MOL Bubi is a közösségi gazdálkodás alapjaira épült ki.

Tucatnyi más példát is felsorolhatnánk még, de talán az iméntiek is elegendőek ahhoz, hogy megállapítsuk, miről is van szó tulajdonképpen. A sharing economy lényege, hogy a felhasználók bekapcsolódnak a termékfejlesztés vagy a szolgáltatás olyan állomásaiba is, amit eddig csak a vállalatok végeztek. Gyakorlatilag megosztják egymással a kihasználatlan kapacitásaikat és képességeiket. A kereslet és a kínálat rendszerint online talál egymásra, ugyanakkor a személyes kapcsolatok és a közösségi élmény szintén kiemelt jelentőséggel bírnak. A sharing economy mögött egyfajta ideológia is meghúzódik, amely a fenntarthatóság szempontjait állítja középpontba. Eddig tehát tiszta sor, a rendszer arra épül, hogy ha nekem van valamim, amire pillanatnyilag nincs szükségem, azt felajánlom másoknak, méghozzá jóval olcsóbban, mintha hagyományos szolgáltatásként kellene megvásárolni. Hol a hiba? Nos, több is akad, de mindegyik gyökere ugyanaz: ez pedig a szabályozatlanság.

Vegyük például a sokat emlegetett adózás kérdését. Való igaz, hogy a közterhek, illetve a foglalkoztatás tekintetében a szektor abszolút szürkezó- nának tekinthető, amely aztán elmaradt bevételeket eredményez az államnak. A sharing economy nem csak a költségvetésben, hanem a piacon is komoly zavart eredményez, hiszen az itteni szereplőknek jóval alacsonyabb költségekkel és kisebb adminisztrációval kell megbirkózniuk mint a már régóta piacon lévő riválisainak. Így olyan versenyelőnyhöz juthatnak, amely gyakorlatilag ledolgozhatatlan. A vonatkozó szabályozás megalkotásának fontosságára hívja fel a figyelmet az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) is, Dojcsák Dániel tartalom igazgató ugyanakkor azt is kiemeli, hogy mind a hagyományos, mind a digitális világ szereplőinek engedni- ük kell a saját igényeikből. – Az nem megy, hogy azonos versenypályán néhányaknak szinte bármit szabad, de a panaszkodóknak is muszáj észben tartani, hogy a fejlődést sem lehet megtiltani – fogalmazott. Szerinte előbbiekre magasabb szabályozási minimumot kell alkalmazni, utóbbiaknak viszont lazítaniuk kell a működésükön. – Azon kell dolgoznunk, hogy a sharing economy cégek által nyújtott előnyöket a magyarok is élvezhessék, ez ugyanis a jövő – mutatott rá az IVSZ igazgatója – hozzátéve azt is, hogy egy támogató környezetből könnyebben indulhatnak világsikerek is, nem csak befogadói, de elindítói is lehetünk újabb sikeres ötleteknek és cégeknek, ami pedig a magyar gazdaság növekedéséhez is hozzájárulhat.

Ezt bizonyítja egy a PwC elemzőcég által a közelmúltban közreadott tanulmánya is, amely szerint a közösségi gazdálkodás abban az öt iparágban, amelyben a leginkább jellemző, 2025-re 335 milliárd dollár összárbevételt ér majd el, ezzel pedig 50 százalékos részesedéshez jut ezeken a piacokon.

Kapcsolódó Cikkek