EUR: 309,16 Ft
CHF: 288,33 Ft
2017. január 21., szombat
Ágnes

Belföld

Lázár: Görögország bevándorlást akar rákényszeríteni Magyarországra

Görögország beavatkozik abba a perbe, amelyet Magyarország indított az eddigi kötelező betelepítési kvótával szemben, a görögök beavatkozása “Magyarország-ellenes” – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Úgy fogalmazott, Görögország bevándorlást akar rákényszeríteni Magyarországra.

Lázár János azt mondta a bevándorlókról szólva, hogy Magyarország nem utasítja el a segítséget, de ha “itt, Magyarországon segítünk ezeknek az embereknek, akkor ide fognak jönni, ha ott segítünk, ahol a baj van, ott maradnak”. Jelezte, a magyar kormány kész nemzetközi segélyprogramok finanszírozásában is közreműködni.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a tájékoztatón azzal indokolta a kvótáról szóló népszavazási kezdeményezést, hogy a kötelező betelepítés érdemben megváltoztatná Magyarországot és befolyásolná minden magyar életét, ezért mindenkinek meg kell adni a jogot még idén, hogy maga döntsön erről. Szerinte ez szuverenitási kérdés.

Lázár János szerint a referendum ügyében a Kúriához forduló baloldali pártok meg akarják változtatni az ország nemzetiségi viszonyait. Ebben éles ellentét van, mert a kormány szerint nincs szükség befogadásra – rögzítette.

A tárcavezető közölte, a visegrádi négyek meggyőződése, hogy a Balkánon egy második védvonal is szükséges Macedóniánál az illegális bevándorlás miatt. Hozzátette, hogy ma már Ausztria képviseli leghangosabban és legkarizmatikusabban a közép-európai álláspontokat.

Magyarország kifejezetten kötelességének tartja az unió jogszabályainak betartását és határainak védelmét – hangoztatta, kifejtve: a bevándorlás kezelése eddig 80 milliárd forintba került, amiből az EU 3 milliárdot térített meg.

Beszámolt arról is, hogy idén januárban és februárban összesen háromezer migráns érkezett a déli határhoz, s közülük mintegy 150-en vallották magukat szírnek.

A jövő heti kormányülés kiemelt napirendi pontjaként hivatkozott a szerb és horvát határzár fizikai és személyi megerősítésére és a román határzárral összefüggő előkészületekre. Az egyre türelmetlenebb, agresszívebb bevándorlók “lábbal akarják taposni” az európai törvényeket – értékelt, hozzátéve: a honvédség különböző csoportjai már bekapcsolódtak a határvédelembe.

Lázár János ugyancsak a következő kormányülés témái között említette befogadóhelyek – köztük a nagyfai létesítmény – bezárását, a déli határszakaszon bevezetett válsághelyzet fenntartását és azt valószínűsítette, hogy szükség lehet annak kiterjesztésére a román határszakaszra. “Azt gondolom, hogy a válsághelyzet még csak most kezdődik” – jelentette ki, jelezve: a Belügyminisztérium elemzői központja naponta értékeli a migrációs helyzetet. Ez nem irodalmi, hanem nemzetbiztonsági kérdés – fogalmazott, kifejtve: nyomon követik, hogy a bevándorlás iránya mikor fordul Szerbiából Románia felé és helyez nyomást a magyar határra, de jelenleg ez “messze a kezelhetőség határain belül van”.

Arra a kérdésre, hogy miért nem került még a parlament elé a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítási tervezetük, a tárcavezető azt felelte: mert nem vezettek eredményre az ötpárti konzultációk.

Egy korábbi felvetésre visszautalva a miniszter ismertette azt is, hogy az ukrán válság miatt 50-100 ezer ember hagyta el Kárpátalját. Közülük sokan hosszabb-rövidebb távon Magyarországon vannak, s kettős állampolgárok lévén nem kell menekültstátuszt kérniük. Kiemelte: a magyar identitás nem összehasonlítható azzal, hogy valaki Észak-Afrikából egy jobb élet reményében érkezik. Ha a belbiztonsági helyzet miatt ukránok hagynák el Ukrajnát, akkor “az a dolgunk, hogy segítsünk”, ahogy korábban a délszláv háborúk idején – fűzte hozzá.

Kapcsolódó Cikkek