2017. december 12., kedd
Gabriella

Belföld

Nem vigyáz a bank a pénzünkre?

Mintha dilettánsok építenék ki a banki biztonsági kamerarendszereket – fogalmaz Lakatos Tamás igazságügyi informatikai szakértő, aki szerint nem véletlen, hogy a bűncselekményeket bemutató videofelvételek siralmas minőségűek. De miért nem vigyáz jobban a bank a pénzünkre?

Lapzártánk előtt, húsvéthétfőn fogták el azt a férfit, aki február 24-én fényes nappal rabolta ki a Citibank Oktogonnál lévő fiókját – derül ki a police.hu közleményéből. Egy hónapig tartott, pedig a rendőrség közzétette a rablásról készült videofelvételt, majd március 2-án egy másikat is: ezt már egy áruház kamerája rögzítette, rajta az elkövető látható, amint bevásárol a lopott pénzből.


Nem véletlen, hogy a lakosság segítségét kérő rendőrség az áruházi kamera felvételét is felhasználta a nyomozáshoz. A bankban készült felvételek ugyanis olyan siralmas minőségűek, amelyeknél egy átlagos okostelefon kamerája is jobbat rögzít. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy az egyébként magát nem álcázó, ráadásul budapesti illetőségű elkövető csaknem egy hónapon keresztül észrevétlenül elsétálhatott bármelyikünk mellett. És nem ez az egyetlen ilyen eset. Elég csak a police.hu oldalon a Felhívások menüpont alatt közzétett anyagokat végignézni. Hogyan lehetséges mindez?

A törvény nem segít


Jakab Pétert, az MKB Bank vezető szaktanácsadóját mint a Magyar Bankszövetség képviselőjét arra kértük, hogy segítsen megérteni, milyen törvényi előírás vonatkozik a banki biztonsági rendszerekre. Ő a 297/2001. (XII. 27.) kormányrendeletet idézte nekünk, amelyben a következő sor magyarázza meg a kérdést: „a pénzváltó köteles olyan technikai eszköz telepítésére és üzemeltetésére, mely alkalmas arra, hogy az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségeiben lezajló folyamatokat filmszalagon vagy más hasonló, képi, a történtek későbbi rekonstruálását lehetővé tévő módon rögzítse”.

Ezen rendelkezés alapján tehát akár egy húszéves VHS kamerát is felszerelhet a bank, hiszen az is alkalmas a rögzítésre és az események rekonstruálására.

Az újabb kérdés tehát az, hogy ha a a törvény nem szabályoz, és a pénzintézet saját hatáskörben dönt, milyen szempontokat vesz figyelembe. Öt hazai nagybankot kerestünk meg azzal a kérdéssel, hogy saját fejlesztésű rendszert használnak-e, milyen felbontású képeket rögzítenek a kamerák, illetve hogy alkalmaznak-e bármilyen utómunkát, ha a felvételeket átadják például a nyomozó szerveknek. Hárman nem válaszoltak, a CIB elutasította a kérdéseinket, Hencz Éva, a Citibank sajtóképviselője pedig az alábbi rövid választ adta:

„A Citibank biztonsági rendszereit a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, vállalati belső előírások és kockázatfelmérés alapján építi ki. Ennek konkrét elemei nem nyilvánosak … A Citi által a rendőrség rendelkezésére bocsátott felvételek jó minőségűek, alkalmasak a tettes azonosítására, a bankrablás mozzanatainak elemzésére.”

otp

A Blaha Lujza téri OTP-fiók rablója annyira felbátorodott, hogy már nem is igen álcázta magát

Ezek után arra voltunk kíváncsiak, előfordulhat-e, hogy esetleg a rendőrségen romlik a felvétlek minősége. Az ORFK Kommunikációs Szolgálatától most konkrétan azt kérdeztük, szükség van-e a felvételeken valamilyen utómunkára. Diplomatikus választ kaptunk: „A felvételek nyomozás szempontjából releváns információt tartalmazó része kerül közlésre, a felvételen esetlegesen látható indifferens személyeket takarva.”

Nem értenek hozzá

A magyarázatot végül Lakatos Tamás igazságügyi informatikai szakértő adta meg. – A banki felvételek minősége valóban siralmas, mintha teljesen dilettánsok állítanák össze a kamerarendszereket. A munkám része, hogy a rendőrség számára megpróbálom használhatóvá tenni a nyomozati anyagba került felvételeket, és sokszor nincs könnyű dolgom – mondta. – Azt nem értem, hogy ha egy hídon elhelyezett rendőrségi kamera sötétben, esőben képes még a rendszámát is jól láthatóan megmutatni a sebességkorlátozást átlépő autónak, akkor egy bank kamerája hogyan rögzíthet ilyen minőségben.

Tényleg miért? Hiszen a bűnözők annyira felbátorodtak, hogy már különösebb álcázás nélkül rabolnak bankot. Mint például március 23-án a Blaha Lujza téri OTP-fiókban, pár méterre a készültségben lévő rendőröktől. Miért nem vigyáz a bank jobban az ügyfelek pénzére? És ha már a bank nem képes megtenni a tőle elvárhatót, akkor miért egy 2001-es rendelet szabályozza – amikor nemhogy HD felbontás, de még kamera sem volt a mobilokban –, hogy milyen biztonsági óvintézkedésekre köteles a pénzintézet? Ennek próbálunk utánajárni a következő hetekben.

Kapcsolódó Cikkek

  • Halálra vertek egy nőt a XIII. kerületben

    Halálra vertek egy nőt a XIII. kerületben

    Olyan súlyosan bántalmaztak egy 43 éves nőt a XIII. kerületben, hogy belehalt sérüléseibe – tette közzé a Budapesti Rendőr-főkapitányság kedden a rendőrség honlapján.

  • A készítmények és szerek internetes vásárlásánál körültekintően kell eljárni

    A készítmények és szerek internetes vásárlásánál körültekintően kell eljárni

    Az állatgyógyászati készítmények és növényvédő szerek internetes vásárlásánál körültekintően kell eljárni, minden esetben figyelni kell arra, hogy a termék rendelkezik-e magyar nyelvű felirattal, magyar nyelvű használati utasítással és ellenőrizni kell a készítményt forgalmazó céget is, hogy rendelkezik-e Magyarországon forgalmazási engedéllyel az adott szerre – mondta Helik Ferenc, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője kedden az M1 aktuális csatornán.