EUR: 305,02 Ft
CHF: 276,54 Ft
2017. július 23., vasárnap
Lenke

Belföld

Psota: „A fejfámra pedig azt írják: Meghalt, mert ráért!”

Budapest, 1970. december 8. Psota Irén színésznő portréja MTI Fotó: Keleti Éva

Budapest, 1970. december 8.
Psota Irén színésznő portréja
MTI Fotó: Keleti Éva

Psota Irén unokahúga, Szandra könnyeit nyelve mesél a legendás színésznőről. Míg más egy dívát veszített el, ő egy igazi „nagymamát”, akivel ünnep volt minden perc.

„Psota Irén előző életében királynő volt. A következőben is az lesz” − írta Müller Péter író Psota életrajzi könyvének előszavában. A 86 éves színésznő hosszan tartó betegség után, egy újabb infarktust követően halt meg. Az elmúlt években többször került kórházba − keringési problémák, combnyaktörés, tüdőgyulladás, szívroham miatt −, de mindig sikerült egy újabb esélyt kapnia az élettől. Február 25-én − egy hónappal születésnapja előtt − azonban feladta a harcot. Családja az utolsó pillanatokban is vele volt. Unokahúga, Szandra imádta a nagynénjét, nem csoda, hogy 2014-ben, amikor Psota Budapest díszpolgára lett, és nem tudott részt venni az ünnepségen, ő vette át helyette az elismerést.

− Nagyon erős volt! Nagyon nehéz most nekünk, az utóbbi három hónapban mindennap vele voltunk − mondta a Lokálnak Szandra. − Ez megkönnyíti, enyhíti egy kicsit ezt a fájdalmat. A nap 24 órájára ápolót is fogadtunk mellé, mindent megtettünk, amit lehetett. Hálásak vagyunk a sorsnak, hogy már nem szenvedett és éjszaka, békésen hunyta le a szemét − mondta a fiatal lány.

86. születésnapján köszöntik Psota Irént. Az utcai flashmobot Farkas Gábor Gábriel szervezte meglepetésként a művésznő háza elé.

86. születésnapján köszöntik Psota Irént. Az utcai flashmobot Farkas Gábor Gábriel szervezte meglepetésként a művésznő háza elé.

Psota Irén a halállal és a keserűséggel már egészen fiatalon megismerkedett, erről részletesen ír „Psota” című könyvében. Édesanyját − aki Rebekának hívta őt − rajongásig szerette, édesapja azonban teljesen más volt.

„Gyűlöltem apámat a durvasága és a brutalitása miatt − írta. Egyik alkalommal az apám megleste anyámat − hogy honnan szerzett revolvert, a mai napig nem tudom − mindenesetre elkezdett rá lőni. Amikor utolérte őt, kifogyott a fegyverből a golyó, ekkor elkezdte ütni anyám fejét. Apám hét évet kapott, s azt mondta a tárgyaláson, ha kijön, kiirt mindannyiunkat.” Végül édesapja önmaga ellen fordult, egy játszótéren lett öngyilkos: a hintára akasztotta fel magát.

A színésznő sanyarú-boldog gyerekkora az egész életére rányomta bélyegét. 18 éves korában annyira nyomasztotta a magány, hogy öngyilkos akart lenni. Erről így ír naplójában, amibe egész életében jegyzetelt.

„Tegnap éjjel öngyilkos akartam lenni. Beszedtem egy csomó, kb. 25 db valamit, de a hatás elmaradt, jobban mondva a halál maradt el.”

Később az egész ország ünnepelte, élő legenda lett, de egy dolgot nem kapott meg: az anyaság nem adatott meg neki. 1956-ban méhen kívüli terhessége volt, amibe − ahogy ő fogalmazott − hajszál híján bele is halt.

Garas Dezső december 9-én lenne 78 éves. Ebből az alkalomból leplezték le Makláry Lilla képzőművész Kell egy angyal! című hungarikonját, amely az emlékezetes Minarik Ede-kalap felhasználásával készült.

Garas Dezső december 9-én lenne 78 éves. Ebből az alkalomból leplezték le Makláry Lilla képzőművész Kell egy angyal! című hungarikonját, amely az emlékezetes Minarik Ede-kalap felhasználásával készült.

„Minden férfitől, akit szerettem, gyereket akartam, és mindegyik más asszonytól kapta meg (…) Az bánt olykor, hogy nem lett gyerekem. Nem úgy alakult, én pedig talán túl könnyen elfogadtam. De tudom, hogy nem lettem volna jó anya” − fogalmazta meg egyszer szívfacsaróan. Lángszívű volt és érzékeny, egyik percben nevetett, a másikban már zokogott. Egy idő után a könnyeit már csak a színpadra tartogatta és kinevette a halált.

„Az én halálom abszolút nem érdekel. Egyáltalán − hogy mondjam ezt el? Morbidnak tarthatják, pedig nem az, hogy a halál benne van a kártyában. Nem idegen tőlem, mondhatnám, természetes. Nagyon sok szerepben gyilkoltam és haltam meg. Sosem irtóztam a koporsóba való befekvéstől − nem is egyszer fordult már elő. Az utolsó filmemben rángattam a koporsót, ez nem szentségtörés, ez az élet − az élet és a halál ötvözete” − fogalmazott Psota, aki a rá jellemző stílussal fejezte be önéletrajzi könyvét, egyetlen mondattal:

„Ja! A fejfámra pedig azt írják: Meghalt, mert ráért!”

Psota Irén

1952-ben végzett a Színművészeti Főiskolán és azonnal a Madách Színházba szerződött. 1980−1990-ig a Népszínház, majd a Nemzeti Színház művésze volt, 1990-ben visszatért a Madách Színházba, amelynek visszavonulásáig tagja maradt. 127 színházi bemutató fűződik a nevéhez, hatvannál több filmben és számtalan tv-játékban játszott. Három nagylemeze jelent meg. Gazdag és színes pályájáról három könyvet is írt. Az utolsó, 2008-ban megjelent művének címe: Csak a halálom előtt olvasható el, de siess! Háromszor volt férjnél, de hosszú évek óta társ, férfi nélkül élt budai otthonában. Nagy szerelme volt Makk Károly filmrendező és Ungvári Tamás író, műfordító is. Vele élt a legtovább, 12 évig a színésznő, ő így mesélt róla: Irén a világ csodája volt, a távozásával szegényebbek lettünk mindannyian!

Címkék

Kapcsolódó Cikkek