EUR: 307,95 Ft
CHF: 266,69 Ft
2017. szeptember 20., szerda
Friderika

Belföld

A magyar muszlimok is félnek a terrortól

A Magyarországon élő muszlimoknak az az érdekük, hogy kiszűrjék maguk közül az esetleges gyanús elemeket. A valódi hívők minden erőszakot elítélnek, ráadásul a Magyarországi Muszlimok Egyházának képviselője szerint az elmúlt idők történései után sokan rájuk gyanakszanak a valódi bűnözők helyett.

Budapest, 2016. március 25. Rendőr géppisztollyal a budapesti Nyugati téren 2016. március 25-én, a kettes fokozatú terrorkészültség elrendelése utáni harmadik napon. Március 22-én Brüsszelben két helyszínen történt robbantásos merényletben legalább 31 ember életét vesztette és 316-an megsebesültek, közülük 121 embert még kórházban ápolnak, 63-an intenzív ellátásra szorulnak. Két magyar sérültet kórházban ápolnak. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A brüsszeli támadás után Magyarországon kettes fokozatú terrorkészültséget rendeltek el

Az elmúlt évtizedekben nyugalomban éltek Magyarországon az iszlám követői. A nyolcvanas évek végén jött létre a Magyar Iszlám Közösség (MIK), majd 2000-ben a Magyarországi Muszlimok Egyháza (MME), amely az e hitre tért magyarok mellett az országban hosszabb-rövidebb ideig tartózkodó muszlimoknak nyújt kezet. A brüsszeli merénylet után mindkét szervezet nyilatkozatban ítélte el az elkövetőket és a terror minden formáját.

– Az iszlám elítéli a gyilkosságot – magyarázta a Lokálnak Sulok Zoltán Szabolcs, az MME képviselője. − A hívő ember számára a másik ember vére és vagyona szent és sérthetetlen, és semmiféle mennybéli jutalomban nem részesül az sem, aki öngyilkos merényletben ontja ki ártatlanok vérét. Erősen kérdéses, hogy azok, akik a terrorcselekményeket elkövették, a vallási megértés mely fokán álltak. Az eddigi információk alapján azt látjuk, hogy valójában börtönviselt, sokszor drogokkal is üzletelő bűnözőkről volt szó, akik vallási köntösbe próbálták öltöztetni a tetteiket.

Igen ám, csakhogy a nyugat-európai tapasztalatok szerint ezek az elemek bármilyen közösségbe könnyedén beférkőznek. Miért ne tudnának egy olyan mecsetben agitálni, amelynek az ittenihez hasonló nemzetközi közössége van?

– Egyrészt mert nálunk semmilyen idegen, ismeretlen ember nem kaphat fórumot – hangzik Sulok Zoltán Szabolcs válasza. – Természetesen azt, hogy ki jön be imádkozni egy mecsetbe, nem tudjuk ellenőrizni. Tanítónak azonban csak olyat hívunk, akit előzetesen ellenőriztünk, átvilágítottunk. A nyugati tapasztalat szerint a terroristák olyan helyeken tudnak maguknak követőket találni, ahol gyenge a közösség, nem ismerik egymást jól az emberek. Egyébként pedig a mi érdekünk is, ha bármilyen gyanús megmozdulásra felfigyelnénk, azonnal értesítenénk a rendőrséget.

A legrosszabb minden óvintézkedés ellenére bekövetkezhet. A CIA közelmúltbeli közlése szerint Magyarország is lehet a terroristák célpontja. – Ettől mi is nagyon félünk – mondta az MME képviselője. – Mivel az utóbbi egy-két évben már érzékeltük, hogy sokan gyanakvással tekintenek ránk, elképzelhetőnek tartjuk, hogy egy terrortámadás után háborgatnák a mecseteket, híveket. Azt hiszem, elég enyhe kifejezés, ha azt mondom, hogy ehhez semmi érdekünk nem fűződik.

Kapcsolódó Cikkek

  • Folyamatos fejlődés az egészségügyben

    Folyamatos fejlődés az egészségügyben

    Az egészségügy a balliberális kormányok legnagyobb áldozata volt. Nem volt egységes várólista, jóval kevesebb CT és MR berendezés állt rendelkezésre. Folyamatosak voltak a pénzelvonások, több ezer dolgozót tettek utcára.

  • Zsidózás és nyugdíjasozás a Jobbik frakcióülésén

    Zsidózás és nyugdíjasozás a Jobbik frakcióülésén

    Ha nincs ott a nyilvánosság, a cukiskodásba kezdett jobbikosok ugyanolyan rasszista, antiszemita szólamokat hangoztatnak, mint korábban – állítja a Ripost, amelynek munkatársai rejtett felvételeket készítettek a szélsőjobboldali párt siófoki frakcióülésén, ahová csak Simicska Lajos Hír TV-je volt hivatalos.

  • Pocsék élelmiszerekkel szúrják ki a szemünk

    Pocsék élelmiszerekkel szúrják ki a szemünk

    – Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a legnagyobb világcégek az Európai Unió nyugati tagállamaihoz képest gyengébb minőségű, olcsóbb alapanyagokból készült termékeket forgalmaznak a később csatlakozott kelet-közép-európai országokban – jelentette ki dr.