EUR: 310,35 Ft
CHF: 289,21 Ft
2017. január 24., kedd
Timót

Külföld

A szélsőjobb nyerte az osztrák elnökválasztást

Bécs, 2016. április 24.
Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltje ünnepel pártja székházában, Bécsben 2016. április 24-én, az osztrák elnökválasztás napján. Az előzetes eredmények Norbert Hofer 36,40 százalékkal az első helyen végzett. (MTI/EPA/Filip Singer)

A szabadságpárti jelölt, Norbert Hofer 36,40 százalékkal végzett az első helyen a vasárnap rendezett osztrák államfőválasztáson az előzetes eredmények szerint.

A második a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen lett 20,4 százalékkal, a függetlenként induló Irmgard Griss csaknem 18,5 százalékot ért el. A kormánypártok által indított két jelölt, a néppárti Andread Khol és a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer mintegy 11-11 százalékos támogatottsággal bírt. Az építési vállalkozó Richard Lugner 2,4 százalékot kapott.

Mivel az első fordulóban senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, négy hét múlva második fordulót tartanak, amelyen már csak az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre, vagyis Norbert Hoferre és Alexander Van der Bellenre lehet majd voksolni.

A levélben leadott szavazatokat hétfőn számolják össze, így végleges eredmény aznap estére várható.

Werner Faymann osztrák kancellár csalódottságát és elkeseredettségét fejezte ki a választási eredmény miatt, amely szerinte világos figyelmeztetés a kormánynak. Faymann, aki az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöki tisztségét is betölti, kiemelte: nem tervez személyi változtatást, azonban párton belüli tárgyalásokat szorgalmaz.

Kiábrándítóként jellemezte a választási eredményt Reinhold Mitterlehner alkancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke és úgy vélte, hogy a néppárti jelölt veresége az országban uralkodó politikaellenes hangulatra vezethető vissza.

Meglátása szerint ez az utolsó lehetőség, hogy a kormányzati munkát tartalmilag és formailag is újra tervezzék. “Nem gondolom, hogy széthullik a koalíció, ha levonjuk a szükséges konzekvenciákat” – közölte az alkancellár.

Mitterlhener az esetleges párton belüli személycseréről azt mondta, hogy ez nem oldana meg semmit.

Az ÖVP elnöke egyúttal élesen bírálta a választás előtti közvélemény-kutatásokat, amelyek alapján a néppárti jelölt az utolsó előtti helyen állt. Úgy vélte, hogy ezek a felmérések csak erősítették azokat, akik taktikusan szavaztak, így szerinte a “párt a bécsi választások után másodjára is áldozatául esett a kutatásoknak”.

Michael Häupl bécsi tartományi vezető, szociáldemokrata politikus “mélyen megdöbbent” a választási eredményen, amely szerinte kormányellenes kritika. Häupl szerint a választás biztosan következménnyel jár majd, azonban úgy vélte, hogy ezek nem személyi változások lesznek.

Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományi vezető, néppárti politikus meglepőnek nevezte a választási eredményt és az osztrák kancellár által folytatott “halogatás és elrejtőzés” politikáját hibáztatta a választások kimeneteléért. Úgy vélte, hogy a választók nagy része taktikai megfontolásból döntött.

A stájerországi tartományi vezető, a néppárti Hermann Schützenhöfer szerint ez a “fájdalmas vereség utolsó figyelmeztetés” a kormánynak, végérvényesen megoldást kell találnia a nyugdíj, a munkahelyteremtés és az oktatás kérdésében.

Josef Pühringer felős-ausztriai tartományi vezető, szintén néppárti politikus szerint nem lehet a vereséget a pártelnök, Mitterlehner számlájára írni. Úgy vélte, a néppárti jelölt gyenge szereplésének oka, hogy a társadalom középrétege jobbra tolódik. Egyúttal nehezményezte, hogy a néppárti belügyminiszter épp az államfőválasztási kampány közepén távozott a kormányból.

Az előzetes eredmények szerint a választási részvétel nagyjából 60 százalék volt, tehát magasabb, mint hat évvel ezelőtt, amikor 54 százalék ment el szavazni.

Norbert Hoferre a legtöbben Burgenlandban voksoltak, itt mintegy 43 százalékos támogatottságot ért el. Szülőfalujában Pinkafőn (Pinkafeld) több mint hatvan százalékot kapott. A legkevesebben Bécsben szavaztak a szabadságpárti jelöltre, itt alig harminc százalékot szerzett.

A Zöldek által támogatott Van der Bellenre Bécsben voksoltak a legtöbben, mintegy 32 százalékot kapott. A legkevesebb szavazót Burgenlandban szerezte, itt alig 13 százalékot ért el.

A független Grissre a legtöbben Stájerországban adták le a voksukat, itt a szavazatok 24 százalékát kapta. Legkevesebben, vagyis a szavazók 12 százaléka Burgenlandban támogatta.

A szociáldemokrata Hundstorfert Burgenlandban favorizálták leginkább, ott 17,5 százalékot kapott, Vorarlbergben azonban mindösszesen 4,4 százalékot ért el.

A néppárti Khol a legjobb eredményt, 14 százalékos támogatottságot Alsó-Ausztriában kapta, a legkevesebbet, 5,7 százalékot Bécsben.

Az építési vállalkozó Lugner is Alsó-Ausztriában támogatták a legtöbben, itt 2,8 százalék szavazott rá, Burgenlandban és Felső-Ausztriában alig kapott két százaléknyi szavazatot.

Kapcsolódó Cikkek