EUR: 303,18 Ft
CHF: 267,27 Ft
2017. augusztus 20., vasárnap
István

Belföld

Az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetése a jövő évi büdzsé

Varga Mihály az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amely biztosítja, hogy minden magyar ember léphessen egyet előre. A munkaadók kiegyensúlyozottnak, reálisnak tartották a tervezetet, az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők pedig azt hangsúlyozták, hogy a jövő évi büdzsében nem a költségvetési hiány csökkentésén, hanem a gazdaságélénkítésen van a hangsúly.

A nemzetgazdasági miniszter kedden a Parlamentben átadta a tervezetet Gulyás Gergelynek, az Országgyűlés alelnökének, aki azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete hiteles és valós képet ad a várható folyamatokról, az előre nem látható eseményekre pedig megfelelő tartalékokat képez.

A miniszter ismertette: a 2017-es költségvetés 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 1 százalék alatti inflációval számol. Az uniós módszertan szerinti hiánycélt a kormány 2,4 százalékban határozta meg úgy, hogy az állam működésére fordított kiadások nem haladhatják meg az erre szolgáló bevételeket. Az államadósság a tervek szerint jövőre is tovább csökken.

Minden szakterület többletforrást kap 2016-hoz képest, az oktatásra 270 milliárd, az egészségügyre 167 milliárd, a tb- és jóléti kiadásokra 155 milliárd, a kultúrára 66 milliárd forint többlet lesz. A fejlesztésekre a 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot fordítanának.

A tej, tojás és baromfihús áfája január elsejétől 5 százalékra csökken, az éttermi szolgáltatások és az internet hozzáférés áfakulcsa pedig 18 százalékra mérséklődik.

A családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében 2017-ben gyermekenként 15 ezer forintra nő. Az otthonteremtés támogatására (csok, nok, új lakások áfájának csökkentése) jövőre 211 milliárd forintot fordít a büdzsé. A nyugdíjak megőrzik reálértéküket.

A jövő évi büdzsében több mint 200 milliárd forint “biztonsági tartalék” van. Az Országvédelmi Alap 2017-es előirányzata 60 milliárd forint, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. Az előbbi 2016-ban 70 milliárd, utóbbi pedig 100 milliárd forint volt. A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képezett, összesen mintegy 35 milliárd forintos stabilitási tartalék is, .

Azok a munkavállalók, akik a közfoglalkoztatási jogviszony lejártát megelőzően állást találnak maguknak, a jövőben támogatást kapnak, emellett 2017-től a közfoglalkoztatás időtartalma is beszámít az álláskeresés időszakába – ismertette Varga Mihály.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatói Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára konzervatív, kiegyensúlyozott költségvetésnek nevezte a 2017. évi tervezetet, szerinte nincs benne olyan elem, amely struktúrájában, léptékében nagy változást hozna. A munkahelyvédelmi akcióterv költségvetésből kiolvasható bővítése a főtitkár szerint segítheti a munkavállalók mobilitását.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke szerint a költségvetés tervezetében “visszaköszön” a kis- és középvállalkozásokat segítő kormányzati szándék, megjegyezte azonban, hogy nem látszik a közeledés az egyszámjegyű személyi jövedelemadóhoz.

Az MTI által megkérdezett makrogazdasági elemzők szerint a jövő évi büdzsében nem a költségvetési hiány csökkentésén, hanem a gazdaságélénkítésen van a hangsúly. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a számokból elsőre úgy tűnik, konzervatívan tervezték meg a költségvetést, az is elképzelhető, hogy 2,4 százaléknál kedvezőbb lesz a tényleges hiány.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az EU részéről elvárt alacsony államháztartási hiány erős korlátot szab a költségvetési politikában bekövetkező fordulatnak, így összességében “fékezett habzású költségvetési lazítást” tervez a kormány.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője úgy véli, változatlan világgazdasági konjunktúra mellett, az 1-2 százalékos európai növekedés a magyar gazdaság nagyobb, 2-3 százalékos bővülését teszi lehetővé, ami folyamatosan támogatja majd a költségvetés mozgásterét.

A Fidesz-frakció a jövő évi büdzsével kapcsolatban kiemelte, hogy jelentősen nőnek az egészségügyre és a köznevelésre fordítandó források, illetve az adókedvezmények.

A Jobbik alelnöke, Z. Kárpát Dániel a függőség és a “kiszáradt gazdaság” költségvetésének nevezte a törvényjavaslatot, az LMP pedig radikális változtatást sürgetett, mivel úgy vélték, hogy a társadalmi különbségeket tovább növelve csupán a kormány és oligarchái érdekét szolgálja a javaslat.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a 2017-es költségvetés az emberek 80 százalékának a leszakadást jelenti, a Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány egész gazdaság- és társadalompolitikáját súlyosan elhibázottnak nevezte, az Együtt – a Korszakváltók Pártjának politikusa, Szelényi Zsuzsanna pedig önzőnek és rövidlátónak nevezte a jövő évi költségvetés tervezetét.

Az Országgyűlés június 13-án fogadhatja el a javaslatot, amelynek általános vitája május 10-én kezdődik.

A kormány technikai pontosítások miatt csak az esti órákban bocsátja az Országgyűlés rendelkezésére a jövő évi költségvetésről szóló javaslatát, amely ezt követően válik elérhetővé a parlament honlapján.

Kapcsolódó Cikkek