EUR: 307,79 Ft
CHF: 282,24 Ft
2017. május 29., hétfő
Magdolna

Belföld

Elavult a kameratörvény, új még nincs

A bank maga dönt, milyen kamerákat használ, de a rablásokról készült videofelvételek siralmas minőségűek. A jogszabály viszont ősrégi és felületes. Itt az idő a változtatásra, hogy pénzünk biztonságban legyen.

– Mintha dilettánsok állítanák össze a bankok biztonsági kamerarendszerét – nyilatkozta a Lokálnak Lakatos Tamás informatikai szakértő (Nem vigyáz a bank a pénzünkre? – Lokál, 2016. március 31.), hozzátéve, munkájának része, hogy a bankrablók után nyomozó rendőrség számára megpróbálja minőségben feljavítani a banki kamerák által készített felvételeket. Szavaiból az is kiderült: gyakran nincs könnyű dolga.

Nem a bank pénze!

Elsőre talán meglepőnek tűnik, ha emlékeztetünk egy alapvető igazságra: a bank nem a saját pénzét őrzi, hanem az ügyfelekét, nekik tartozik elszámolással. A kamerákkal kapcsolatos tapasztalat és az informatikai szakértő véleménye azonban arra enged következtetni, hogy a pénzintézetek nem követnek el mindent a pénz védelmében, hiszen az ilyen minőségű felvételek nem könnyítik meg a nyomozók munkáját, ha rabló után kutatnak.

citi1

A Citibank-fiók rablója a rossz minőségű banki kamerafelvételen

 

Nem szabályoz a jogszabály

Az igazság az, hogy ebben a tekintetben a bank tényleg azt csinál, amit akar. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2013-ban kiadott egy ajánlást a munkahelyeken alkalmazott elektronikus megfigyelő rendszerekről (letölthető a NAIH honlapjáról), amely összegyűjti azokat a jogszabályokat, amelyek általában a kamerarendszerek működtetését szabályozzák. Ezek: az Alaptörvény, a Munka Törvénykönyve, az Infotörvény, az Adatvédelmi törvény, valamint a Személy- és Vagyonvédelmi Törvény. Azonban ezek mindegyike csak úgynevezett maximumszabályozást tartalmaz, magyarul arra szolgálnak, hogy a kamerarendszerek üzemeltetői ne követhessenek el visszaélést a munkavállalók, vásárlók, ügyfelek, állampolgárok ellen.

Mindezt megerősítette a Lokál által megkérdezett dr. Krausz Miklós infokommunikációs szakjogász és dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő is, utóbbi hozzátette: ezzel kapcsolatban nincs jogszabályi minimumkövetelmény, de talán nem is volna szerencsés, ha ebbe a jogalkotó beleavatkozna.

Az elmúlt hónapokban a bankokat ért támadások és a nyomozás során a lakosság bevonása érdekében bemutatott rossz minőségű videofelvételek azonban arra sarkallnak bennünket, hogy ellentmondjunk ennek a véleménynek.

Újítani kéne

Egyetlen olyan jogszabályt találtunk – és ennek értelmezésében már a Magyar Bankszövetség képviseletében Jakab Péter vezető szaktanácsadó segített nekünk –, amely minimumkövetelményt állít fel egy pénzintézet számára azért, hogy megvédje ügyfele pénzét, ez pedig a 297/2001. (XII. 27.) kormányrendelet, amely a pénzváltással foglalkozó hitelintézetek ilyen tevékenységét szabályozza. „A pénzváltó köteles olyan technikai eszköz telepítésére és üzemeltetésére, mely alkalmas arra, hogy az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségeiben lezajló folyamatokat filmszalagon vagy más hasonló képi, a történtek későbbi rekonstruálását lehetővé tévő módon rögzítse (kamera)” – áll a kormányrendeletben.

Hogy ez a 2001-ben készült szövegezés mennyire elavult, a laikus számára is azonnal érthető: a filmszalag ma már csak a filmművészetben és ott is ritkán alkalmazott hordozó, a képi rögzítésre és a rekonstruálásra pedig a mai felfogásban éppúgy alkalmas egy magas minőségű, éjjellátó 4K-s HD kamerarendszer, mint egy turistagép vagy egy okostelefon felvevője. A hatályos törvény szerint ez mindegy.

Hogy tehát az ügyfelek biztonságban tudhassák a pénzüket, vagy a bankok felelősségtudatának kellene erősödnie, vagy a törvényi szabályozásnak kellene erősebbnek lennie. Természetesen megkérdeztük a NAIH-ot, készülnek-e állásfoglalásra vagy a törvény frissítésének kezdeményezésére, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

Így múlik az idő!

2001 nagyon régen volt. Néhány példa arra, hogy mennyit változott világunk a kormányrendelet szövegezése óta.

nokiaA Nokia 2001-ben dobta piacra újdonságát, a 8310-es telefont, amely bármilyen szépen tervezett volt is, fekete-fehér kijelzője még mindössze 84 x 48 képpontos felbontásra volt képes.

A Sharp ebben az évben mutatta be első lcd-tévéjét, az Aquos LC20-at. Az lcd azonban ekkor még csak a kiváltságosok öröme lehetett, a készülékeket képátmérőtől függően mai átszámításban félmillió és másfél millió forint közötti áron kínálták.

sharp

Ebben az évben jelent meg az első olyan notebook, amely képes volt vezeték nélküli szolgáltatásokra (Bluetooth, WLAN).

És Shakira ekkor jelentkezett ma már klasszikusnak számító első angol nyelvű albumával, a Whenever, Whereverrel.

shakira

Kapcsolódó Cikkek