EUR: 308,00 Ft
CHF: 265,97 Ft
2017. október 23., hétfő
Gyöngyi

Életmód

Hány évesen vállaljunk gyermeket?

Napjaink életvezetési tudatosságát komolyan áthatja a gyermektervezés kérdésköre, amely során beszélhetünk pszichológiai, egzisztenciális és biológiai szempontokról – ezek figyelembe vétele nélkülözhetetlen a tervezés első fázisában. A meghatározó külső körülményeken túl a legfontosabb aspektus azonban az, hogy a női szervezet mikor áll legjobban készen a várandósságra.

mid section view of a man embracing a pregnant woman

Az elmúlt néhány évtizedben a hétköznapi élet olyan lendületet és rohanást hozott magával, amely a potenciális szülőtől tudatos családtervezést kíván meg, ám a babavállalás optimális időpontjáról megoszlanak a vélemények. És a tapasztalatok is. „Napjainkban szinte lehetetlen megmondani, melyik lehet a szülés ideális időpontja a nyugati kultúrában. Ennek elsősorban szociális és anyagi okai vannak, hiszen pusztán a biológiát nézve gyakorlatilag egyértelmű a válasz: 20-30 év között optimális a gyermekáldás. Ha az összes szempontot figyelembe szeretnénk venni, akkor a 25-35 közötti életkor lehet a legjobb kompromisszum” – magyarázta dr. Tidrenczel Zsolt a Czeizel Intézet PrenaTest Központjának klinikai genetikus szakorvosa.

dr__tidrenczel_zsolt Mindezek mellett fontos tudni, hogy a későbbi gyermekvállalás a komolyabb egzisztenciális háttér és felkészültség ellenére biológiai szempontból nagyobb kockázatot jelent. Az először szülő idősebb nőknél a teherbeesés valószínűsége alacsonyabb, míg a vetélés lehetősége magasabb, és az anyai életkor előrehaladtával bizonyos kromoszóma-rendellenességek is nagyobb eséllyel fordulhatnak elő – közülük a leggyakoribb a Down-szindróma. A genetikus szakorvos szerint a rendellenességek hátterében a petesejtek öregedése is állhat, mivel azok kromoszómaállománya gyakran már nem megfelelő vagy sérült. „Szeretném a leendő anyukákat megnyugtatni: megfelelő odafigyelés, kellő előkészület és szűrővizsgálatok mellett már a terhesség korai szakaszában, könnyen észlelhetők azok a genetikai betegségek, amelyek az idősebb anyai korban gyakrabban előfordulhatnak” – jelentette ki Tidrenczel doktor.

A kromoszóma-rendellenességek kiszűrésére már számos módszer létezik, köztük a kombinált szűrések, vagy az invazív eljárások – ez utóbbiak sajnos vetélési kockázattal járhatnak, mivel sérülést okozhatnak a magzat közvetlen fejlődési környezetében. A lendületesen fejlődő orvosi diagnosztikának köszönhetően ma már szerencsére elérhetőek olyan non-invazív vizsgálatok, úgy nevezett prenatesztek is, amelyek a terhesség kilencedik hetétől elvégezhetőek és segítségükkel – az anyai vérből – kockázatmentesen kimutathatók az esetleges magzati betegségek, mint például: Down-kór, Edwards-kór és más kromoszóma-rendellenességek. „A prenatesztek elvégzése gyakorlatilag komolyabb kellemetlenség nélkül, egy egyszerű vérvétellel történik. A teszt segítségével a késői harmincas éveikben járó nőknek is van lehetőségük a nyugodt, kiegyensúlyozott és kiszámítható várandósságra” – tette hozzá a Czeizel Intézet PrenaTest Központjának genetikusa.

Kapcsolódó Cikkek

  • Batátát az asztalra!

    Batátát az asztalra!

    Az édesburgonya, vagyis a batáta az idei ősz vitathatatlan sztárja a konyhában. Sütve, párolva, grillezve, főzve, pürésítve, húsok mellé köretként vagy főzelékként fogyaszthatjuk, de édes sütemény, lepény is készülhet belőle.

  • Veszélyes a gyerekkori elhízás

    Veszélyes a gyerekkori elhízás

    Magyarországon a 6–8 éves gyerekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, ezen belül a fiúknál 20,5, a lányoknál 21,9 százalék ez az arány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint.

  • Népszerűek a hazai borvidékek

    Népszerűek a hazai borvidékek

    Jelentős eltérések vannak az egyes hazai borvidékek ingatlanpiacán: néhol az ingatlanár-robbanás már javában érzékelhető, néhol még nem tapasztalható komolyabb mozgás.

  • Egy kutatás szerint magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő

    Egy kutatás szerint magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő

    Átlagosan napi két órát töltenek közösségi oldalak előtt és az életük felét már online térben élik az úgynevezett Z generációhoz tartozó magyar fiatalok, akik már többet kommunikálnak az interneten, mint személyesen – ismertették egy friss kutatás eredményeit az M1 aktuális csatornán vasárnap.