EUR: 305,69 Ft
CHF: 274,18 Ft
2017. július 26., szerda
Anna, Anikó

Külföld

Ilyen ma Csernobil – látogatás a zónában

Sötéten magaslik a leállított csernobili atomerőmű Ukrajna ege alatt. A frissen festett szegélykövek, a fák, a fű tavaszias zöldje csalóka. A 75 méter magas építmény belsejében “a pokol örök tüze” parázslik az 1986. április 26-ai katasztrófa óta. Betonköpeny védi a környezetet a sugárzó méregtől. Kedden lesz 30 éve annak, hogy Európa peremén atomerőmű-katasztrófa történt.

“Nálunk nem volt akkor biztonsági kultúra” – mondja Szergej Parasin. A súlyos következményekkel járó éjszakán Parasin a kommunista párt képviseletében az erőműben tartózkodott, később kinevezték igazgatónak.

Helyi idő szerint éjjel egy óra 23 perckor hiba csúszott egy próbaüzembe, a négyes számú reaktor felrobbant (gáz- és vegyi detonáció következtében). Bekövetkezett a legsúlyosabb baleset, ami egy atomerőműben elképzelhető. A detonáció napokon át radioaktív részecskéket röpített a levegőbe, a radioaktív felhő Nyugat-Európa fölé húzódott. Tízezrek voltak kénytelenek elhagyni a környéket.

A Csernobil melletti Pripjaty rozsdásodó óriáskerekével szellemvárosnak hat, Pompeji az atomkorszakból. A zárt övezet 40 százaléka a plutónium miatt – amelynek a felezési ideje 24 ezer év – örökre radioaktívan szennyezett. A maradék területet 30-60 év alatt talán ismét lakhatóvá lehet tenni. “A rekultiválás gazdaságilag nem ésszerű” – véli a zóna közigazgatási főnöke, Vitalij Petruk.

Egyáltalán nem világos, hogy miként lehetne a reaktorban maradt lávaszerű fűtőanyagot biztonságossá tenni. A kijevi kormánynak azonban nagy tervei vannak. Hatalmas naperőműveket kellene építeni – hallani a fővárosban -, 80 négyzetkilométeren négyezer megawatt áram termelése is elképzelhető. A szakemberek azonban csak csóválják a fejüket: az ilyen tervek meghaladják a területileg második legnagyobb európai állam erejét, amelyet apaszt a gazdasági válság, az ország keleti részében zajló háború és a Krím félsziget hozzácsatolása Oroszországhoz.

Parasin, a volt igazgató további veszélyekre hívja fel a figyelmet. Egyedül tavaly kétmillió köbméter fa égett el a bozót- és erőtüzek miatt, el lehet képzelni, mennyi mérgező anyag kavarodott fel. Az olyan ritka állatok, mint amilyen a hiúz és a jávorszarvas visszatérése a zárt övezetbe, inkább arra vezethető vissza, hogy innen elmentek az emberek. Csernobili idillről azonban nincs szó. Vizsgálatok szerint az állatokat is jelentősen károsítja a radioaktivitás.

A radioaktív felhő Észak-Ukrajnán kívül a szomszédos Fehéroroszországot érintette, Oroszország nyugati részét, majd Skandinávia és Nyugat-Európa fölé húzódott. Vitatkoznak arról, hogy hány ember halt meg a következmények miatt. Szakemberek halálesetek tízezreiből indulnak ki. Petruk, a helyi kormányzat vezetője azonban mindent összevetve optimista. “Harminc év alatt javult a helyzet a biztonság tekintetében” – mondja. Petruk ezen főleg az épülő új védőköpenyt, a hatalmas acélívet érti. A félköríves építményt 2017-ben kellene a reaktor fölé tolni. Még a párizsi Notre-Dame székesegyház is elférne alatta.

Osztap Szemerak, az új ukrán környezetvédelmi miniszter a napokban ellátogatott a sorscsapás helyszínére. Az új védőburoknak az elkövetkezendő száz évben biztosítania kellene, hogy víz ne törjön be, radioaktív szennyezés ne szabaduljon ki a romhalmazból. Mintegy 40 ország osztozik a több mint kétmilliárd eurón, amennyibe az igencsak szükséges új “szarkofág” kerül, körülbelül 1400 ember dolgozik az új védőtok elkészítésén.

Németországban és más államokban a Csernobil-sokk 30 évvel ezelőtt félelmet és bizonytalanságot váltott ki. A fiatal ökomozgalom lendületbe jött. Reagálásként még konzervatív kormányok is környezetvédelmi minisztériumokat állítottak fel. Olaszország Csernobil miatt 1987-ben leállította atomerőműveit. Lengyelország 1989-ben döntött úgy, hogy az energiaellátásban nem veszi figyelembe az atomerőműveket. Más államok, például az Egyesült Államok kitartanak az atomenergia mellett. Japán sem “száll ki”, a csernobilihoz hasonló fukusimai katasztrófa (2011) ellenére sem. Németország 2011-ben döntött a “kiszállás” mellett.

Kapcsolódó Cikkek

  • Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    A cseh kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer működésképtelen – ezekkel a szavakkal reagált Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerdán arra, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

  • 2019-ben érkezik a Wonder Woman folytatása

    2019-ben érkezik a Wonder Woman folytatása

    Diana, az amazonok hercegnője karácsonyi ajándékot hoz a közönségnek 2019-ben: a Warner Bros. filmstúdió bejelentette, hogy a Wonder Woman folytatása két és fél év múlva debütál a mozikban – számolt be róla a Deadline.

  • Varsó visszautasítja a brüsszeli “zsarolást”

    Varsó visszautasítja a brüsszeli “zsarolást”

    Varsó nem fogadja el “az uniós hivatalnokok semmiféle zsarolását”, különösen ha nem tényeken alapszik – jelentette ki az Európai Bizottság bejelentéseire reagálva szerdán Rafal Bochenek, a lengyel kormány szóvivője.