EUR: 308,48 Ft
CHF: 287,52 Ft
2017. január 20., péntek
Fábián, Sebestyén

Tech

Magánélet vagy biztonság? Válasszatok!

Bár ritkán tűnik fel, a titkosított kommunikációban való részvétel mára megszokottá vált. Szükség is van rá, elvégre ki szeretné, ha a privát ügyeibe bárki beleláthatna. Ugyanakkor a technológiát rossz célok érdekében is hadrendbe lehet állítani, az utóbbi időszak terrorveszéllyel sújtott térségeiben pedig egyre gyakrabban merül fel, hogy az állam valamilyen módon hozzáférhessen az információáramlás csatornáihoz. Valóban ez volna a megoldás?

anonymus, számítógép, adathalászat (Fotó: Profimedia)

Fotó: Profimedia

Abban nincs vita, hogy az internet uralta világban szükség van az egymás közötti kommunikáció titkosítására, sőt, ott tartunk, hogy enélkül ma már elképzelhetetlenek a mindennapok. Nem csupán a személy és személy közötti információáramlás védelméről van szó, hanem a vállalatokkal való, illetve a vállalatok közötti kommunikációról is. Gondoljunk csak bele, mekkora kockázatot jelentene, ha mondjuk rajtunk kívül más is hozzáférhetne a banki utalásainkhoz, vagy például szabadon kereshetővé válna minden webshopos rendelésünk, esetleg a munkahelyünk belső rendszere lenne olvasható külső szereplők számára. Hirsch Gábor azt mondja, el kell fogadni, hogy a világháló nyílt közeg, ahol, ha nem védjük kellőképpen az adatokat, gyakorlatilag a vakszerencsén múlik, hogy ki és mire használja fel őket. – Elég, ha a lefolytatott kommunikáció töredéke illetéktelenekhez jut, abból már a teljes információs tömeg visszafejthetővé válik – hívta fel a figyelmet az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) kiberbiztonsági munkacsoportjának vezetője.

Ugyanakkor az is tény, hogy a titkosítás mint technológia rossz célokat is szolgálhat. Több esetben fény derült rá, hogy a közelmúltban elkövetett terrortámadások elkövetői különböző applikációk segítségével tartották a kapcsolatot. Éppen ezért – az ilyen szerveződések kiszűrése érdekében – merült fel újra az a kérdés, hogy vajon nem volna-e jobb, ha az állam hozzáférhetne ezekhez a csatornákhoz. Hirsch Gábor ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már különösebb nehézség nélkül létre lehet hozni olyan programokat, amelyek alkalmasak az adatközlésre. – Éppen az Iszlám Államról derült ki, hogy olyan, saját fejlesztésű applikációval kommunikál a szervezet tagjaival, amely a „kereskedelmi forgalomban” nem is létezik – emelte ki. Ez azért lényeges, mert hiába szereznének jogosultságot a titkosszolgálatok mondjuk a WhatsApphoz vagy a Messengerhez, ha a terroristák nem ezeken a platformokon keresik egymást. A szakértő azt is aláhúzta, hogy minden olyan lépesre, ami gyengítené az információs biztonságot, nemet kell mondani. Szerinte egyébként sem az információhiány, hanem éppen a már meglévő adatmennyiség kezelhetetlensége vezet ahhoz, hogy a hatóságok elől sokszor rejtve maradnak az erőszakos akciók előkészületei. – Az adatelemzést kellene modernizálni, hogy a rendelkezésre álló morzsákból valóban értelmes következtetéseket lehessen levonni – fogalmazott.

Hirsch Gábor az internetes felhasználók biztonságtudatosságáról is beszélt a Lokálnak. Szerinte ez a tudás még gyerekcipőben jár itthon, és komoly problémát jelent az önmagunkról való felelőtlen adatközlés. Klasszikus példa erre a nyaralásról szóló hírek megosztása a közösségi oldalakon, ami akár meghívó is lehet a betörőknek, hogy szabad az út az üresen hagyott házakba. Hiányolja a biztonsági mentések elterjedését is, pedig egyre sűrűbben hallani zsaroló vírusokról, amelyek a digitális eszközeinken tárolt adatokat lopják el úgy, hogy a visszaszolgáltatás fejében pénzt kérnek. – Az ilyen esetek megelőzhetőek lennének, ha külső tárolóegységekre mentenénk ki az adatainkat – mutatott rá. Az, hogy az adatbiztonságra költeni kell, azért is megfontolandó, mert az internet sötét bugyraiban konkrétan aranyárban mérik az ellopott személyes adatokat. Egy brit állampolgárról szóló információnak éppúgy árfolyama van, mint egy orosznak vagy éppen egy magyarnak. – Iparág települt az adathalászatra, amely elképesztő pénzeket mozgat meg, hiszen például a vásárlási szokások pontos feltérképezése felbecsülhetetlen hatékonyságot jelent a cégeknek – tette hozzá.

Szerinte bár az állami szervekre vonatkozó magyar szabályozás a világ élvonalába tartozik az adatbiztonság terén, ennek alkalmazása már döcögős. Ennek több oka is van, de az egyik leglényegesebb talán az, hogy az oktatásból teljesen kimaradtak az információs védelemre vagy akár az internethasználat tudatosságára nevelő modulok. – Átfogó változást csak a megtanított kockázatelemzés hozhat, mint ahogy a valós életben automatikussá vált, hogy a járdáról való lelépés előtt körbenézünk. A virtuális tér kockázataival az iskoláknak kell szembesíteniük a jövő generációit – szögezte le Hirsch Gábor.

Kapcsolódó Cikkek

  • Együttműködő robotok

    Együttműködő robotok

    Egyre több vállalat ismeri fel, hogy hosszú távú érdeke tevékenységének fenntartható végzése. Növekvőben van azon cégek száma, amelyek tudatosan törekednek ökológiai lábnyomuk csökkentésére, a környezet értékeinek védelmére.

  • Beperelték a Twittert!

    Beperelték a Twittert!

    A 2015 novemberében Párizsban és a 2016 márciusában Brüsszelben elkövetett torcselekmények áldozatainak hozzátartozói jogi eljárást kezdeményeztek a Twitter nevű közösségi szolgáltató ellen.

  • Kaspersky: kevés internetező használ biztonságos jelszót

    Kaspersky: kevés internetező használ biztonságos jelszót

    Még mindig csak kevés internetező alkot hatékony jelszót és használja azt biztonságosan, annak ellenére, hogy majdnem minden ötödik internetező fiókját megpróbálták már feltörni a Kaspersky Lab orosz kiberbiztonsági vállalat kutatása szerint.