EUR: 309,50 Ft
CHF: 288,30 Ft
2017. január 23., hétfő
Rajmund, Zelma

Külföld

Megkezdik az illegális migránsok visszaküldését Törökországba

Gevgelija, 2015. november 28.
Bevándorlókat tartóztatnak fel macedón rendőrök bevándorlók és a rendfenntartók összecsapása után a macedón-görög határnak az észak-görögországi Idomeni és a macedóniai Gevgelija közötti szakaszán 2015. november 28-án. A térségben feszült a helyzet, mert a macedón hatóságok már csak a háborús övezetekből, így Szíriából, Afganisztánból vagy Irakból érkező migránsokat engedik be országukba. (MTI/AP/Borisz Grdanoszki)

Az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött, az Európába tartó menekültáradat megállítását célzó megállapodás értelmében hétfőn elvileg megkezdődik az Égei-tengeren a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérők és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépők visszaküldése Törökországba.

A megegyezés értelmében az európai uniós tagországok ezért cserében a tehermegosztás jegyében – egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig – legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.

Az utolsó pillanatban a görög szigetekről való visszaküldés jogi feltételét is lefektette Athén: pénteken a görög parlament elfogadta az EU-török megállapodást a görög jogrendszerbe átültető törvényt a menedékkérési eljárásról és a bevándorlók visszaküldéséről az úgynevezett biztonságos országokba.

A művelet végrehajtását Leszbosz szigetén kezdik meg, ahol jelenleg több mint 3300 migráns tartózkodik. A részletekről szűkszavúan nyilatkoztak a helyszínen lévő görög tisztségviselők, így egyelőre nem tudni, pontosan kiket és összesen hány bevándorlót küldenek vissza hétfőn.

Az athéni hírügynökség a hét végén közölte, az európai uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex által biztosított két török utasszállító hajót indítanak el hétfőn reggel Leszboszról a törökországi Dikili kikötőjébe, szerdáig naponta 250 emberrel a fedélzetén. Görög tisztségviselők nem erősítették meg és nem cáfolták az értesüléseket. Egy görög rendőrségi szóvivő azt mondta, a műveleti egységek egyelőre várják az utasításokat.

Jorgosz Kiricisz, a menekültkérdéssel foglalkozó görög válságstáb szóvivője csupán annyit mondott, hogy “a tervezés folyamatban van”.

Efkan Ala török belügyminiszter vasárnap azt mondta, arról tájékoztatták a görög hatóságokat: a török kapacitások alapján április 4-én 500 menekültet tudnak visszafogadni. A görög fél eddig 400 migráns visszaszolgáltatását jelezte, de ez a szám még nőhet – tette hozzá. Ala azt mondta, a visszaszállítás során az afgán, a pakisztáni és az iraki migránsokat hazájukba küldik tovább, míg a szíriai menekülteket először átmeneti védelmi központokba, majd délkelet-törökországi táborokba irányítják.

A Reuters brit hírügynökség munkatársa arról számolt be, hogy Leszboszon kevés jelét látta az előkészületeknek.

Eközben az NTV török hírtelevízió Dikiliben tartózkodó tudósítója, Merih Ak vasárnap arról számolt be, hogy a török hatóságok két sátrat állítottak fel a hajókikötőben. Itt először egészségügyi vizsgálatot végeznek el a migránsokon, majd ujjlenyomatot vesznek tőlük, fényképet készítenek róluk, valamint rögzítik személyes adataikat. Hétfőn két hajó, egy 200 és egy 100 fős érkezik, amelyek a nap folyamán összesen mintegy 500 embert hoznak át a szemközti oldalról – közölte a török tudósító. Hozzátette: a lehetséges feszültség megelőzése céljából szigorú biztonsági óvintézkedések keretében minden egyes migránsra egy rendőr fog felügyelni.

Mindeközben továbbra is érkeznek menekültek a görög szigetekre: a hatóságok közlése szerint vasárnap 514 migráns érkezett Görögországba, közülük 364 Leszbosz szigetére. A többnyire Szíriából és Irakból származó migránsok közül sokan nem tudták, hogy vissza fogják őket küldeni Törökországba. Az EU-török alkut megelőzően naponta 1-2 ezren érkeztek az égei-tengeri görög szigetekre Törökországból. Azóta számuk jelentősen visszaesett, a Reuters szerint elsősorban az erős szelek és a rossz időjárás miatt.

Görög rendőrségi források szerint vasárnap Leszbosz szigetén még az utolsó pillanatban többen benyújtották menedékkérelmüket, hogy elkerüljék a visszatoloncolást.

Az égei-tengeri szigeteken lévő migránsok közül az AFP francia hírügynökségnek többen arról panaszkodtak, hogy a hatóságok nem hagytak nekik elég időt kérelmük benyújtására vagy egyáltalán nem engedték, hogy részt vegyenek az eljárásban. Egy szíriai mérnök, Anasz al-Bakr azt mondta, a rendőrség a Híosz szigetére érkezését március 20-ra tette, miközben valójában 19-én ért partra.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és jogvédő csoportok bírálták az EU-török megegyezést, mivel úgy vélték, nem határozta meg megfelelően a menekültek védelmének jogi biztosítékait. Az Amnesty International (AI) nevű jogvédő csoport egyenesen azt mondta, a megállapodás “történelmi sorscsapás az emberi jogokra”. Az AI közölte, munkatársait hétfőn Leszboszra és a közelben fekvő Híosz szigetére küldi, hogy felmérhessék a helyzetet.

A görögországi visszaküldésekkel párhuzamosan elvileg a szíriai menekültek Törökországból az EU területére történő legális áttelepítése is megkezdődik hétfőn. Ekkor érkezik Németországba a menekültválság kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás keretében Törökországból befogadandó szír menekültek első csoportja – közölte még pénteken Berlinben a német belügyminisztérium szóvivője. Az első, mintegy 40 fős csoportot a tervek szerint az alsó-szászországi Friedlandban helyezik el a tartományi központi menekültügyi befogadóállomáson. A program első szakaszában 1600 embert fogadnak be, szükség esetén pedig további 13 500-at. Ez a teljes kontingens mintegy 20 százaléka.

A menekülteket a török hatóságok javaslatai alapján, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közreműködésével válogatják ki. Törekednek a szétszakadt családok egyesítésére, és igyekeznek fokozottan védelemre szoruló menekülteket beválogatni. További szempont a beilleszkedés esélye, ezt az iskolai végzettség, a szakmai képzettség, a nyelvtudás és vallási hovatartozás alapján mérlegelik.

Kapcsolódó Cikkek