EUR: 305,45 Ft
CHF: 274,15 Ft
2017. július 26., szerda
Anna, Anikó

Külföld

Obama: hiba lenne Szíriában szárazföldi alakulatokkal beavatkozni

Az amerikai elnök szerint hiba lenne, ha az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy más nyugati országok szárazföldi erőket küldenének Szíriába Bassár el-Aszad elnök rezsimjének megdöntésére.

Barack Obama kétnapos londoni látogatásának végén interjút adott a BBC televíziónak, és ebben kitért a brit EU-tagságról tervezett népszavazásra is, kijelentve: tíz évig is eltarthat egy külön brit-amerikai kereskedelmi megállapodás kidolgozása, ha Nagy-Britannia a június 23-ára kiírt referendum eredményeként távozna az Európai Unióból.

A részleteiben vasárnap ismertetett BBC-interjúban Obama a szíriai válságról kijelentette: a szárazföldi katonai beavatkozás helyett ő abban hisz, hogy a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia a szíriai konfliktus összes érintettjére, köztük “az Aszad-rezsimet gyakorlatilag fenntartó” Oroszországra és Iránra, de a szíriai kormány ellen harcoló mérsékelt ellenzékre is, annak érdekében, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és próbáljanak megállapodásra jutni az átmenetről.

Megjegyezte: nem hiszi, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezetre az ő elnöki időszakából hátralévő kilenc hónapban sikerülne teljes vereséget mérni, de lassan szűkíteni lehet a dzsihadisták tevékenységi területét.

Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció folytatja az Iszlám Állam elleni légitámadásokat, és megpróbálja elszigetelni, “zárlat alá vonni” azokat a szíriai országrészeket, amelyekből külföldi fegyveresek érkezhetnek Európába.

Barack Obama szerint azonban Szíria hosszú távú problémáit nem lehet kizárólag katonai eszközökkel, különösen nem nyugati szárazföldi erők bevetésével megoldani.

Arra a riporteri felvetésre, hogy sokan az Egyesült Államok határozott szíriai fellépésének hiányát okolják az Európában kialakult migrációs válságért, Obama kijelentette: “az nem megy”, hogy egyes országok nem hajlandók semmilyen módon részt venni a szíriai konfliktus rendezésében, viszont az Egyesült Államoktól elvárják, hogy tegyen valamit.

A migrációs válsággal és a világ előtt álló egyéb kihívásokkal összefüggésben kijelentette azt is: sokak számára csábító lehet abban hinni, hogy ha felhúzzák a felvonóhidakat, és várárkot ásnak maguk köré, akkor nem kell foglalkozniuk a világ problémáival.

Arra a kérdésre, hogy – tekintettel a különleges brit-amerikai viszonyrendszerre – miként mondhatta azt, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon Nagy-Britannia “a sor végére kerülne”, ha kilépne az EU-ból, Obama azt mondta: ezzel a kilépést pártolók azon érvelésére akart válaszolni, amely szerint Nagy-Britannia gyorsabban eredményre juthatna Amerikával, ha nem lenne az EU tagja.

Nagy-Britannia nem tudna gyorsabban eredményre jutni az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon, mint az Európai Unió, sőt öt évbe, vagy akár tíz évbe is beletelhet, mire “sikerülne valamit összehoznunk” – fogalmazott az amerikai elnök.

Hozzátette: az Egyesült Államok rendszerint országok nagyobb csoportjával folytat kereskedelmi tárgyalásokat, mivel az ilyen jellegű tárgyalások nehezek és bonyolultak.

Obama a pénteken kezdődött londoni látogatás során másodszor tett egyértelmű utalást arra, hogy ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, akkor nem számíthatna egyhamar külön kereskedelmi megállapodásra az Egyesült Államokkal. David Cameron brit miniszterelnökkel tartott péntek esti közös sajtótájékoztatóján is kijelentette: lehetséges, hogy “valamikor” megszülethetne egy külön brit-amerikai kereskedelmi egyezmény, ez azonban nem a közeljövőben lenne, mivel az Egyesült Államok az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig “a sor végére kerülne”, ha távozna az unióból.

A brit belpolitika EU-szkeptikus táborának képviselői hétvégi nyilatkozataikban beavatkozásnak minősítették és élesen bírálták az amerikai elnök e kijelentéseit.

Kapcsolódó Cikkek

  • Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    A cseh kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer működésképtelen – ezekkel a szavakkal reagált Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerdán arra, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

  • 2019-ben érkezik a Wonder Woman folytatása

    2019-ben érkezik a Wonder Woman folytatása

    Diana, az amazonok hercegnője karácsonyi ajándékot hoz a közönségnek 2019-ben: a Warner Bros. filmstúdió bejelentette, hogy a Wonder Woman folytatása két és fél év múlva debütál a mozikban – számolt be róla a Deadline.

  • Varsó visszautasítja a brüsszeli “zsarolást”

    Varsó visszautasítja a brüsszeli “zsarolást”

    Varsó nem fogadja el “az uniós hivatalnokok semmiféle zsarolását”, különösen ha nem tényeken alapszik – jelentette ki az Európai Bizottság bejelentéseire reagálva szerdán Rafal Bochenek, a lengyel kormány szóvivője.