EUR: 309,64 Ft
CHF: 288,52 Ft
2017. március 29., szerda
Auguszta

Külföld

Az unió is ringbe száll az adóelkerülő multik ellen

Az unió is ringbe száll az adóelkerülő multik ellen, akcióterv és direktíva is készül az adóalapjukat kreatívan alakító nemzetközi cégek ellen, emellett kiegészítenék a kötelező automatikus információcseréről szóló irányelvet is – ismerteti a Mazars.

A nemzetközi adóspecialista közleménye szerint az Európai Unió a közelmúltban több, a társasági adózást jelentősen befolyásoló kezdeményezést indított. Saját adóelkerülés elleni csomagjának, az ATAP-nak (Anti-Tax Avoidance Package) a megalkotásában az OECD BEPS programja ösztönözte. A program a tőkekivonás adóztatása és a harmadik országból származó jövedelem minimális adózása tekintetében túl is mutat az OECD törekvésein.

Az ATAP egyik legfontosabb elemeként egy uniós direktíva megalkotását javasolja az Európai Bizottság. Emellett ugyancsak kiegészítenék a kötelező automatikus információcseréről szóló irányelvet is, elsősorban azért, hogy a BEPS által javasolt országonkénti jelentés (country-by-country reporting, CBCR) összehangolt bevezetése előtt megnyíljon az út – fejti ki Tóth Tamás, a Mazars adómenedzsere.

A bizottság ugyancsak célul tűzte ki az OECD BEPS programjának beépítését a jogrendszerbe – különös tekintettel a nemzetközi egyezmények eltéréseinek visszaélésszerű kihasználását tiltó rendelkezésekre -, illetve az adózással kapcsolatos új politika erősebb kommunikációját.

Az ATA Direktíva tervezete 6 pontban foglalta össze azokat a javasolt lépéseket, amelyek a BEPS akciópontjaira épülnek, de egyes esetekben túl is mutatnak azokon. Így például az új irányelvben még nagyobb hangsúly esik a tőkekivonás és a harmadik országból származó jövedelem minimális adóztatására. A tagországok a tervezetben rögzített következő alapelvárásokon túl további saját szabályokat is alkothatnak a társasági adóalap védelme érdekében.

A tervezet korlátozná azt a kamatösszeget, amelynek levonására egy adózó egy adott adóévben jogosult. Mivel ez az irányelv egy minimális védelmi szintet állapít meg a belső piacra, a levonhatósági rátát a tervek szerint az OECD által javasolt tartomány – az adózó bruttó működési nyereségének 10-30 százaléka – felső értékében határozzák meg. A tagállamok így szabadon dönthetnek majd szigorúbb szabályok bevezetéséről.

Jelentős adótervezési szabadságot ad, ha az adózó más országbeli telephelyre helyezi át egyes eszközeit, ezáltal jövőbeli nyereségét is átcsoportosítja. Az EU célja a nem realizált nyereséget is képviselő eszközök – tulajdonjog átruházása nélküli – áthelyezésének megadóztatása. Ebben a kérdésben még további egyeztetések szükségesek, hogy a szabály miatt ne sérüljön a tőke mozgására és a vállalkozás szabadságára vonatkozó uniós alapelv.

A javaslat a külföldön keletkező osztalék- és tőkejövedelmek után megfizetett adó beszámítását támogatja e jövedelmek mentesítése helyett. Tartalmazza azt is, hogy a specifikus, adókikerülés elleni szabályokon túl szükséges egy általános elkerülés elleni szabály bevezetése is. A szabályrendszert az EU Bíróságának gyakorlatára figyelemmel kell kialakítani. Az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályokat erősítené az EU. Cél az is, hogy egyes ügyleteket a tagállamok egyformán ítéljenek meg, az eltérések ne adjanak lehetőséget aluladóztatásra.

Az EU által javasolt direktíva kihirdetéséhez a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges, azonban aláírását követően kötelezően érvényes lesz minden tagállamban.

Tóth Tamás szerint a direktíva egyes pontjai jelentős érdekütközéseket hozhatnak felszínre a tagországok között, szemben például az országonkénti jelentéseket lehetővé tevő CBCR-követelményekkel, amelyek kapcsán már előrehaladott egyeztetések folynak.

Az országonkénti jelentések (CBCR) bevezetése ugyanakkor elsősorban tagállami érdek, hiszen a szabályozás célja az, hogy a nemzeti adóhatóságok jobban áttekinthessék egy nemzetközi vállalatcsoport tevékenységét. A 2016 áprilisában elfogadott javaslat szerint a multinacionális vállalkozások – függetlenül attól, hogy európaiak vagy sem – kötelesek nyilvánosságra hozni egyes adózással összefüggő információikat minden egyes országra vonatkozóan, amennyiben az EU területén állandó jelenléttel üzleti tevékenységet végeznek és árbevételük meghaladja a 750 millió eurót.

Az adóhatóság számára elérhető információk alapvető pénzügyi (árbevétel, adózás előtti eredmény, megfizetett adó) és a tevékenységgel kapcsolatos, általános kérdéseket (tevékenység, alkalmazottak száma) ölelnek majd fel a javaslat szerint.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek