EUR: 308,29 Ft
CHF: 267,35 Ft
2017. szeptember 20., szerda
Friderika

Egyéb II.kerület

Illyés Gyula padlásán találta meg a család az ’56-os kéziratokat

Illyés Gyula a Rózsadombon, a Józsefhegyi utca 9. számú házban élt és dolgozott haláláig. Jelenleg a lánya, Mária és veje, Kodolányi Gyula író, valamint az unokái és a dédunokái élnek itt. A család nemrégiben eddig nem ismert Illyés-kéziratokra bukkant a padláson, amelyet most Illyés Mária művészettörténész Illyés: Atlantisz sorsára jutottunk – Naplójegyzetek 1956–1957 címmel jelentetett meg.

Illyés Gyula lányával a Józsefhegyi úti ház előtt 1953

Illyés Mária apjával a Józsefhegyi utcai ház mellett 1953-ban

Illyés házaspár lányukkal

Kozmutza Flóra és Illyés Gyula lányukkal, Máriával a Józsefhegyi kilátónál 1950-ben

Illyés könyv

A padlásról előkerült kéziratokból összeállított könyv 100 nap történetét meséli el szubjektíven 1956-ról

– Apám a ház megépítése (1942) óta itt lakott, mi is itt élünk. Ennek a háznak a padlásán találtuk meg véletlenül az ’56-os napló kéziratát – mondta a Lokálnak Illyés Mária, az író lánya. Illyés Gyula ’56-os följegyzései, papírlapokra írt naplója 2014 áprilisában került elő, amelyet az író lánya a veje, Horváth István történész közreműködésével alapos filológiai munkával rendezett kötetbe. A címét, az Atlantisz sorsára jutottunk mondatot Illyés Gyula naplószövegéből választották ki. A napló a Magyar Szemle Alapítvány és a Magyar Művészeti Akadémia közös kiadásában a forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára jelent meg.

Az 1956. október 24-től 1957. január 31-ig napról napra vezetett eseménynapló pontosan száz nap történetét meséli el, számot ad arról, hogyan élte át Illyés a forradalom és a korai megtorlások idejét mint cselekvő és megfigyelő. A napló különösen izgalmas része a november–decemberi időszak: a Kádár-kormány kiáltványától a munkástanácsok és az írószövetség betiltásáig tartó napok, amikor a fegyveres felkelés leverése után a forradalom és szabadságharc szellemi „fronton”, elsősorban az írószövetség irányításával folyt tovább.

– Történelmi jelentőségűek és forrásértékűek ezek a jegyzetek, amelyekben apám megörökítette a történéseket. A gyorsan lejegyzett, hol bővebb, hol csak félmondatokkal rögzített eseménynaplónak része az a néhány, eredetileg megjelenésre szánt, de végül soha nem publikált felhívás, újságcikk-, illetve levéltervezet is, amelyekben a látott eseményeket értelmezi a napok forgatagában, de mégis történelmi távlatban – számolt be lapunknak Illyés Mária. A költő lánya hozzátette, az ötvenhatos napló közlése nemcsak azért nagyon fontos, mert hamisítatlan képet ad a forradalomról, hanem mert Illyés Gyula személyiségét is hitelesen festi meg, portréjának sok vonását kiigazítja.

Kapcsolódó Cikkek