EUR: 308,32 Ft
CHF: 267,28 Ft
2017. október 19., csütörtök
Nándor

Belföld

Máig nem tudni, hány áldozata volt a kommunista megtorlásnak

Máig nem tudni, hányan estek áldozatul Magyarországon a kommunista megtorlásoknak, a kérdést kutatók előtt pedig komoly akadályok tornyosulnak – hangoztatták a Veritas Történetkutató Intézet keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke kijelentette: 1956 után a magyar társadalom alapvető tapasztalata volt az erőszak, de azt a Kádár-korszak tabuvá tette, helyette a forradalom és szabadságharc előtti Rákosi-érában történteket nagyította fel.

Hozzátette: egy, a 20. században két diktatúrát megélő társadalomnak elemi kötelessége volna megnevezni az áldozatokat, de ma még az sem egyértelmű, hogy a köztörvényesként elítéltek közül kikre sújtottak le valójában politikai tettek miatt.

Földváryné Kiss Réka megemlítette, hogy az 1956 utáni megtorló gépezet résztvevői “az ÁVH-n (Államvédelmi Hatóság) szocializálódtak”, annak munkamódszereit hozták vissza, így az is kérdéses, mennyire értékelhetőek az általuk “a maguk szempontjai szerint” előállított iratok hiteles forrásként.

“Abból kell dolgoznunk, hogy tudunk a sorok között olvasni” – jelentette ki, hozzátéve, mivel a sortűzpereken és Biszku Béla ügyén túlmenően nemigen szankcionálták az elkövetőket, nem következett be valódi társadalmi katarzis ebben a témában.

A szakember szerint a belső nyilvántartások kuszasága is mutatta, mennyire nem számított a megtorlásoknál az emberélet, ahogy az is: volt, hogy egy sírhelyre hat-nyolc kivégzettet is elhantoltak.

A feltárás helyzetét tragikusnak nevezte Zinner Tibor történész, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetője. Azt mondta: a dokumentumok hiánya miatt fontos kutatásokat nem végezhettek el, miközben “alapvető emlékezetpolitikai lépések nincsenek tisztázva”.

A szakember hangsúlyozta, nem csupán ünnepelni és emlékezni kell, de folyamatosan beszélni is a történtekről, megemlítve, hogy az 1956-ot követő perek során 1945 előtti ügyeket is elővettek; ennek a célja is az volt, hogy “a politikát alá lehessen támasztani”.

Az iratok kutathatóságáról szólva úgy fogalmazott, “mindent ideadnak nekünk, a kérdés csak az, mi a minden”, hiszen az 1980-as évek végén előfordult, hogy érintettek maguk dönthették el, mi maradjon személyi anyagukban.

Kapcsolódó Cikkek

  • Lázár: Biztosítottak a Soros-terv anyagi feltételei

    Lázár: Biztosítottak a Soros-terv anyagi feltételei

    Biztosítva vannak a “Soros-terv” anyagi feltételei, miután Soros György a vagyona egy jelentős részét, mintegy 18 milliárd dollárt, az alapítványai rendelkezésére bocsátotta – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

  • Eredményes volt a V4 és Juncker találkozója

    Eredményes volt a V4 és Juncker találkozója

    Orbán Viktor miniszterelnök értékelése szerint sikeres, eredményes és hasznos volt a visegrádi országok (V4) és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerdai találkozója – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

  • Az MSZP és a DK nemet mondtak a diákok kárpótlására

    Az MSZP és a DK nemet mondtak a diákok kárpótlására

    Már tart a Parlamentben az általános vita a Czeglédy-ügyet érintő előterjesztésről, amely felkéri a kormányt, hogy akár a szükséges jogszabályok megalkotásával tegyen lépéseket a munkájuk után ki nem fizetett fiatalok kárrendezése érdekében.