EUR: 305,18 Ft
CHF: 276,55 Ft
2017. július 24., hétfő
Kinga, Kincső

Belföld

Máig nem tudni, hány áldozata volt a kommunista megtorlásnak

Máig nem tudni, hányan estek áldozatul Magyarországon a kommunista megtorlásoknak, a kérdést kutatók előtt pedig komoly akadályok tornyosulnak – hangoztatták a Veritas Történetkutató Intézet keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke kijelentette: 1956 után a magyar társadalom alapvető tapasztalata volt az erőszak, de azt a Kádár-korszak tabuvá tette, helyette a forradalom és szabadságharc előtti Rákosi-érában történteket nagyította fel.

Hozzátette: egy, a 20. században két diktatúrát megélő társadalomnak elemi kötelessége volna megnevezni az áldozatokat, de ma még az sem egyértelmű, hogy a köztörvényesként elítéltek közül kikre sújtottak le valójában politikai tettek miatt.

Földváryné Kiss Réka megemlítette, hogy az 1956 utáni megtorló gépezet résztvevői “az ÁVH-n (Államvédelmi Hatóság) szocializálódtak”, annak munkamódszereit hozták vissza, így az is kérdéses, mennyire értékelhetőek az általuk “a maguk szempontjai szerint” előállított iratok hiteles forrásként.

“Abból kell dolgoznunk, hogy tudunk a sorok között olvasni” – jelentette ki, hozzátéve, mivel a sortűzpereken és Biszku Béla ügyén túlmenően nemigen szankcionálták az elkövetőket, nem következett be valódi társadalmi katarzis ebben a témában.

A szakember szerint a belső nyilvántartások kuszasága is mutatta, mennyire nem számított a megtorlásoknál az emberélet, ahogy az is: volt, hogy egy sírhelyre hat-nyolc kivégzettet is elhantoltak.

A feltárás helyzetét tragikusnak nevezte Zinner Tibor történész, a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetője. Azt mondta: a dokumentumok hiánya miatt fontos kutatásokat nem végezhettek el, miközben “alapvető emlékezetpolitikai lépések nincsenek tisztázva”.

A szakember hangsúlyozta, nem csupán ünnepelni és emlékezni kell, de folyamatosan beszélni is a történtekről, megemlítve, hogy az 1956-ot követő perek során 1945 előtti ügyeket is elővettek; ennek a célja is az volt, hogy “a politikát alá lehessen támasztani”.

Az iratok kutathatóságáról szólva úgy fogalmazott, “mindent ideadnak nekünk, a kérdés csak az, mi a minden”, hiszen az 1980-as évek végén előfordult, hogy érintettek maguk dönthették el, mi maradjon személyi anyagukban.

Kapcsolódó Cikkek

  • Izrael is élesen bírálta Sorost

    Izrael is élesen bírálta Sorost

    Tiltakozó levelet írt az izraeli kormány képviseletében a washingtoni nagykövetség szóvivője a New York Timesnak. A biztosítékot az verte ki, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt az antiszemitizmus támogatásával vádolták meg a Soros György ellen tett lépések miatt.

  • Ismét rács mögött Kulcsár Attila

    Ismét rács mögött Kulcsár Attila

    Mintarabként viselkedik a tököli börtönben a sikkasztásért elítélt Kulcsár Attila. Kora reggel kitakarítja a hatfős zárkát, napközben pedig a raktárban dolgozik.

  • Orbán: A hazafiak oldalán állunk

    Orbán: A hazafiak oldalán állunk

    Fontos kérdés, hogy Magyarország a magyarok országa lesz-e a jövőben. A jövő évi választások tétje, hogy végre tudják-e hajtani a Soros-tervet, le tudják-e bontani a kerítést – jelentette ki Orbán Viktor a 28.

  • Kétszáz kamionnyi tankönyv indul útra

    Kétszáz kamionnyi tankönyv indul útra

    Augusztusban megkezdik kiszállítani az iskoláknak az új tankönyveket. A kormány döntése értelmében a szeptemberben kezdődő új tanévtől már nemcsak az alsó tagozatos diákok, hanem az 5–9.