EUR: 307,48 Ft
CHF: 265,92 Ft
2017. október 19., csütörtök
Nándor

Külföld

Németországban már 40 migráns került terrorgyanúba

Németországban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) eddig 40 menedékkérő ellen indított nyomozást terrorgyanú miatt – írta szerdán a Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) című lap a hatóság statisztikája alapján.

A BKA a lap érdeklődésére közölte, hogy a menekülthullám kezdete óta 369 terrorgyanúra vonatkozó értesülés futott be hozzájuk Németországba menedékkérőként érkezett emberekkel kapcsolatban.

Ezek közül 40 bizonyult megalapozottnak. A gyanúsítottak ellen a többi között terrorista szervezetben viselt tagság vagy súlyos bűncselekmény előkészítésének gyanúja miatt indítottak eljárást.

A BKA szerint a terrorveszély Európában és Németországban továbbra is nagy, és nem lehet kizárni, hogy iszlamista terrorista sejtek újabb támadásokat hajtanak végre, azonban a hatóságnak nincsenek információi készülő merényletről.

Tavaly mintegy 1,1 millió menedékkérő érkezett Németországba, ehhez képest igen csekély a terrorgyanús esetek száma – mutatott rá a NOZ, amely a honlapján ismertetett egy másik kormányzati kimutatást is – a Baloldal parlamenti (Bundestag) frakciójának írásbeli kérdésére adott belügyminiszteri választ -, amely szerint a terrorgyanúra vonatkozó megalapozatlan értesülések sok esetben úgy keletkeznek, hogy menedékkérők “dicsekednek, felvágnak” vagy megpróbálnak másokat “lejáratni”.

Az is előfordul, hogy szélsőjobboldali uszítók próbálnak lejáratni menekülteket, és a biztonsági szervek lehetőségként tartják számon, hogy az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet szándékosan helyez el menedékkérők, menekültek állítólagos terrorista kapcsolataira utaló nyomokat, hogy fölerősítse a menekültválság miatt kialakult társadalmi feszültséget.

A Baloldal frakciójának belügyi szóvivője, Ulla Jelpke a NOZ-nak azt mondta, nem vezethet a szíriai vagy iraki menekülteket kollektíven megpecsételő, általánosító gyanúsításához az a “lehetőség, hogy a menekültek nagy tömege között lehet néhány IÁ-tag, akár kiképzett merénylők is”.

Ezzel szemben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) frakciójának egyik tekintélyes belügyi szakpolitikusa, Wolfgang Bosbach azt emelte ki, hogy továbbra is nagyon nehéz a menedékkérők személyazonosságának kiderítése, mert még az utóbbi hónapokban is 60 százalékuk iratok nélkül érkezett. Az ebből fakadó veszélyeket “nagy-nagyon komolyan kell venni, aminek fontosságát a párizsi és a brüsszeli drámai merényletek is mutatják” – mondta a CDU-s képviselő, hozzátéve, hogy a hatóságoknak alaposan utána kell járniuk valamennyi a “menekültek között lévő dzsihadista harcosokra” vonatkozó összes értesülésnek.

A belügyminisztérium szerint az IÁ “nagyon nagy valószínűséggel” szerzett igazi, biankó – kitöltetlen – útleveleket Szíriában és Irakban Szíriában, és más országok hatóságai által kiállított útleveleket is szerzett, mert az ellenőrzése alá vont szíriai és iraki területeken elfoglalta a diplomáciai képviseleteket.

További veszélyt jelent az a már több mint 810 német iszlamista, akik Szíriába vagy Irakba utaztak, hogy csatlakozzanak az IÁ-hoz. Nagyjából egyharmaduk már visszatért, azonban a belügyminisztérium adatai szerint közülük csak 70 emberről vannak adatok arról, hogy részt vettek harci cselekményben.

Ulla Jelpke a terrorgyanúba került menedékkérők és a német “terrorturisták” közötti arányra utalva megállapította: Németország eddig inkább “terrorexportőr”, és nem “terrorimportőr”.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ukrajna nem változtat a magyar nemzetiségi oktatáson a Velencei Bizottság döntéséig

    Ukrajna nem változtat a magyar nemzetiségi oktatáson a Velencei Bizottság döntéséig

    Magyarország ígéretet kapott, hogy addig nem vezetnek be semmilyen változtatást Ukrajnában a magyar kisebbség oktatásában, amíg nem születik meg az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalása – közölte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszterrel és Pavlo Klimkin külügyminiszterrel csütörtökön Kijevben folytatott tárgyalásai után.

  • A katalán elnök a függetlenség kikiáltásával fenyeget

    A katalán elnök a függetlenség kikiáltásával fenyeget

    A katalán regionális parlament szavazást tarthat Katalónia függetlenségének kinyilvánításáról, ha a madridi központi kormány “továbbra is akadályozza a párbeszédet, és folytatja az elnyomást” – írta csütörtökön Mariano Rajoy spanyol miniszterelnöknek Carles Puigdemont katalán elnök.

  • Donald Trump is szigorítaná a bevándorlást

    Donald Trump is szigorítaná a bevándorlást

    Feleannyi bevándorlót engedne az Egyesült Államokba Donald Trump a napokban a kongresszus elé terjesztett új bevándorlásügyi tervezete alapján. A Figyelő szerint a Trump-tervezet a bevándorlók számának jelentős csökkentése mellett a migrációval kapcsolatos tízezer új állást is teremtene: megnövelné a vámtisztviselők és a bevándorlásügyi bírók, ügyészek és ügyvédek számát is.