EUR: 307,50 Ft
CHF: 282,97 Ft
2017. május 27., szombat
Hella

Külföld

Németországban újra heves vita folyik a bevándorlásról

A menekültek társadalmi integrációjáról szóló törvény megnyithatja az utat a bevándorlási törvény felé – mondta Sigmar Gabirel német alkancellár, a szociáldemokrata párt (SPD) elnöke szerdán a kormány kétnapos ülése után a Brandenburg tartományi Mesebergben. Kijelentésével újrakezdődött az SPD és a koalíciós társ jobbközép CDU/CSU pártszövetség évtizedes vitája arról, hogy kell-e Németországnak bevándorlási törvény.

Sigmar Gabriel a CDU-elnök kancellárral, Angela Merkellel tartott sajtótájékoztatón a hetekig tartó koalíciós huzavona után végül

a mesebergi kormányülésen elfogadott menekültintegrációs törvénytervezetről azt mondta, hogy paradigmaváltás történt, hiszen Németország most először nem passzívan elviseli, hogy emberek menekülnek vagy költöznek területére, hanem aktívan törődik azokkal, akik az országba érkeznek.

Gabriel úgy vélte, néhány év távlatából világosan látszik majd, hogy az integrációs törvény alapozta meg a bevándorlási törvényt, vagyis a CDU/CSU és az SPD koalíciója által most a törvényhozás elé terjesztett javaslat a jövőbeli bevándorlási törvény “1.0-ás” verziója.

A bevándorlási törvény ügye legutóbb a tavaly nyáron felerősödött menekülthullám előtt került elő annak nyomán, hogy az EU-hoz 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok állampolgárait sújtó munkavállalási korlátozások megszűnése és az euróövezet déli részét sújtó államadósság-válság hatására 2012-től kezdve évről évre új történelmi csúcsra emelkedett a bevándorlás.

Németország így az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország lett a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. A 82 milliós országban már nagyjából minden ötödik ember bevándorló, vagy bevándorló családból származik.

Az SPD 2015 elején állt elő azzal a régi javaslattal, hogy Németország ne csupán tétlenül nézze, hanem a munkaerőpiaci szükségletek alapján irányítsa a bevándorlást egy kanadai mintájú pontrendszer segítségével. A CDU-ban, akárcsak régen, bizonyos irányzatok támogatták, mások elvetették az SPD ötletét, míg a bajor CSU egységesen elzárkózott a gondolattól. Az ügy aztán az ukrán és a görög válság, majd a menekültválság miatt lekerült a napirendről.

Az SPD-nek a kétezres évek elején hajszál híján sikerült elfogadtatnia egy bevándorlási törvényt. Az szociáldemokraták és a Zöldek akkori kormányának kezdeményezésére 2000-ben felállítottak egy bizottságot, amelybe a szövetségi parlament (Bundestag) valamennyi pártja delegált tagokat, és a CDU-s Rita Süssmuth vezetésével gazdasági érdekképviseletek és tudósok közreműködésével egy év alatt kidolgozott egy koncepciót a bevándorlás irányításáról és a bevándorlók társadalmi beilleszkedésének támogatásáról.

Az elképzelés legfőbb eleme egy pontrendszer volt, amely az életkor, az iskolai végzettség és szakmai képzettség, a munkatapasztalat és a német nyelvtudás alapján osztályozza a Németországban munkát vállalni és letelepedni szándékozó embereket. A rendszer alapján a bevándorlójelöltek legfeljebb 100 pontot szerezhettek volna – plusz pontok jártak volna például kiskorú gyerekek és magas képzettséggel rendelkező házastárs után -, és egy úgynevezett bevándorlási tanács a munkaerőpiaci szükséglet alapján évről-évre megállapította volna a ponthatárt, illetve az adott évre szóló bevándorlási létszámkeretet.

Elemzők szerint a menekültválság tapasztalatai alapján, visszatekintve a koncepció érdemei közé tartozik, hogy világosan szétválasztotta a menekültügyet – amely a politikai üldözöttek, háborús menekültek helyzetével foglalkozik – és a gazdasági bevándorlás ügyét.

Az SPD és a Zöldek kormánya a Süssmuth-bizottság javaslataira építve el is készített egy törvénytervezetet, amelyet a Bundestag kormánypárti többsége elfogadott. Azonban a CDU/CSU-ban fölénybe került a bevándorlást a munkaerőpiaci, demográfiai gondok kezelésének eszközeként elutasító irányzat, és a pártszövetség 2002 márciusában megbuktatta a törvényt a tartományokat képviselő Bundesratban.

Angela Merkel a mesebergi sajtótájékoztatón nem reagált Sigmar Gabriel felvetésére, de az újságírók visszatértek a témára egy másik, berlini tájékoztatón, amelyen a CDU-s belügyminiszter és az SPD-s munkaügyi miniszter, Thomas de Maiziere és a Andrea Nahles mutatta be az integrációs törvény tervezetét.

Az SPD-s miniszter a bevándorlási törvény szükségessége mellett foglalt állást, Thomas de Maiziere viszont igyekezett csillapítani a koalíciós társ lendületét. Mint mondta, legkorábban a következő törvényhozási ciklus elején – 2017 végén – lehet napirendre venni azt a kérdést, hogy van-e szükség bevándorlási törvényre Németországban.

Kapcsolódó Cikkek