EUR: 307,75 Ft
CHF: 281,67 Ft
2017. május 25., csütörtök
Orbán

Belföld

Orbán Viktor: 2020-ig 1200 milliárd jut kutatásra

A kormány 2020-ig 1200 milliárd forintot szán kutatásra, fejlesztésre és innovációra, ezzel Magyarország GDP-arányos kutatási ráfordításai megközelítik majd az EU-átlagot – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlésének hétfői megnyitóján Budapesten.

Európa századokon át volt a világ vezető politikai és gazdasági hatalma, de mintha elfelejtette volna, minek köszönhette ezt a versenyelőnyét – emlékeztetett a kormányfő, hangsúlyozva: ehhez leginkább a tudomány és politika szövetsége kellett.

Orbán Viktor elmondása szerint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy – hangsúlyozta. Mint emlékeztetett, Magyarország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással, komoly tudományos tradícióval igen.

A mai világban késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki szerint ma már nemcsak nyugaton, de keleten is olyan kutatási feltételeket teremtettek, amelyek mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. A magyar kormány és az MTA ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődik bele – tette hozzá.

Orbán Viktor köszönetet mondott az akadémiának, amiért meghirdették a Lendület kutatóprogramot, amely 2009-ben 5 kutatócsoporttal és 500 millió forintos támogatással indult, mára pedig a kutatócsoportok száma és a támogatás is megsokszorozódott. Beszámolója szerint a kormány évekkel ezelőtt szövetséget kötött az MTA-val, ennek köszönhető, hogy 9,5 milliárd forint támogatásból felépülhetett a Természettudományi Kutatóközpont új épülete, míg a CERN-Wigner Adatközponthoz 8,5 milliárddal járult hozzá a kormány, a Nemzeti Agykutatási Programra pedig 2014-2017 között 12 milliárdot fordít. Ezen programok mellett a költségvetésből a 2010-es 1 százalékról, 2016-ra 1,4 százalékra nőtt a kutatásra szánt forrás.

Mint felidézte, 2008-ban Magyarország pénzügyileg összeomlott, és – noha mára visszafizette IMF-hiteleit – államadósságát ma is csökkentenie kell. Mindezt figyelembe a kutatástámogatás növekedése elismerésre méltónak mondható – jegyezte meg, hozzátéve: a tudományra fordított összegek jó befektetésnek bizonyultak.

Orbán Viktor közölte: a kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd forintot terveznek kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát – fűzte hozzá.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy Lovász Lászlóval, az MTA elnökével a közgyűlés megnyitása előtt megegyezetek: a kormány a jövőben is támogatni fogja az akadémia kutatóprogramjait.

Orbán Viktor üdvözölte, hogy az MTA a közeljövőben a víztudomány, az agrárinnováció és a szakmódszertan területén tervez jelentős előrelépéseket tenni, és figyelmeztetett: a következő időszak egyik legnagyobb kihívása a Kárpát-medence számára a klímaváltozás lesz.

Kapcsolódó Cikkek

  • Brutális vihar csapott le Budapestre

    Brutális vihar csapott le Budapestre

    Hatalmas vihar pusztított Budapesten kedden a délutáni órákban. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék a város számos pontján okozott gondokat – közölte a katasztrófavédelem a honlapján.

  • Szerelem és Gulág

    Szerelem és Gulág

    Végre egy könyv, ami a nehézkes, fájdalmas történelmet emberközelbe hozva, olvasmányossá téve megérteti velünk.

  • „Missziónk az egészségmegőrzés”

    „Missziónk az egészségmegőrzés”

    Ökrösi Leventét, a Wellness Eszközök Üzlet Kft. ügyvezetőjét kérdeztük a Lónyay utca 18/A alatt található, közérzetjavító és wellnesstermékeket forgalmazó üzlet termékeiről, elégedett vásárlóiról és terveiről.

  • Terror Manchesterben: Hősként viselkedett a hajléktalan

    Terror Manchesterben: Hősként viselkedett a hajléktalan

    Chris Parker nevétől hangos most a brit sajtó. Ő az a 33 éves hajléktalan, aki félelmet nem ismerve segített a manchesteri terrortámadás után egy kislánynak, majd egy idősebb asszonynak, aki végül nem élte túl a történteket.