EUR: 308,50 Ft
CHF: 267,20 Ft
2017. október 19., csütörtök
Nándor

Belföld

Mit akar Spéder a pénzünkkel?

Hetek óta izzik a levegő Spéder Zoltán, Magyarország 29. leggazdagabb ember körül. Az Index tulajdonosa először offshore-ügyeivel került be a hírekbe, újabban pedig azzal, hogy Demján Sándor milliárdos, majd a Bankszövetség elnöke is a falhoz állította. De mi áll az ügy hátterében? A Lokál segít megérteni!

Budapest, 2014. november 14. Mórocz Adrienn színművész, bábos, táncművész átveszi a Junior Prima Magyar színház- és filmművészet kategóriájának díját Spéder Zoltántól, az FHB Jelzálogbank Nyrt. izgatóságának elnökétől a Budapest Music Centerben rendezett díjátadó ünnepségen 2014. november 14-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

MTI Fotó: Bruzák Noémi

 

1. Ki az a Spéder Zoltán?

Spéder Zoltán 52 éves üzletember, többek között az Index.hu-t kiadó médiavállalat és az FHB bank tulajdonosa. Közel 26 milliárd forintos vagyonával Magyarország 29. leggazdagabbikának mondhatja magát. Már 32 évesen az OTP alelnökévé választották, ahol egészen 2007-ig dolgozott. A pénzintézettel való viharos szakítása óta az FHB igazgatóságának elnöke.

2. Miért szólt be neki Demján Sándor?

Demján szerint Spéder azon mesterkedik, hogy a takarékszövetkezetek közel 1000 milliárdos vagyonából a maga vezette FHB-t kihúzza a bajból. Merthogy a pénzintézet évek óta veszteséges, 2014-ben például 19 milliárd forintos mínuszt hozott össze, tavaly pedig ugyanez 4 milliárd volt. Demján szerint Spéder úgy viselkedik, mint egy parazita, aki leszívja a takarékok vagyonát, csak azért, mert ő nem tud eredményesen gazdálkodni.

3. Mi az a takarékszövetkezet?

A takarékszövetkezet olyan, mint egy bankfiók, ahol például le lehet kötni vagy éppen be lehet fektetni megspórolt pénzünket. Az a nagy előnye, hogy helyben van, csaknem minden kistelepülésen létezik ilyen. A tevékenységét viszont csak a saját tagjai körében folytathatja, vagyis az utcáról betévedve nem lehet például hitelt felvenni, így elviekben sokkal kisebb kockázattal működik, mint más pénzintézetek.

4. Mi köze van Spéder Zoltánnak a takarékokhoz?

A sztori még 2013-ban kezdődött, amikor néhány szövetkezet csődje miatt kitalálták, hogy mégis jobb, ha összefogják a takarékszövetkezeteket egy szervezetbe. Ezt hívjuk takarékszövetkezeti integrációnak. Az ide tartozó szövetkezetek (jelenleg 90-en vannak) központi bankja a Takarékbank, amely kvázi irányítja a tagok működését. Na, ebbe a pénzintézetbe vásárolta be magát Spéder Zoltán FHB-ja meglehetősen trükkösen még 2014-ben. Ebből következik, hogy a takarékok működésének meghatározásában az FHB-nak és Spéder Zoltánnak is van szava.

5. Mi köze Demjánnak ehhez?

Demján Sándor a Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökeként írt egy levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, ebben ment neki Spédernek. Az OTSZ alapvetően a takarékok érdekképviseletére jött létre, és a kezdetektől harcol Spéderék nyomulása ellen. Demján vezetésével még az Alkotmánybíróságig is elvitték az integráció kérdését.

6. Miért most robbant a bomba?

A hírek szerint Spéder és a hozzá köthető üzleti kör arra készül, hogy a náluk lévő FHB-részvényeket felvásároltassák a takarékokkal. Ez durván 70 milliárd forintjába kerülne a szövetkezeteknek. Ha ez bekövetkezik – erről június 15-én szavazhat a Takarékbank közgyűlése –, akkor gyakorlatilag a tagságnak kell lenyelnie az FHB által felhalmozott tízmilliárdos veszteséget. Ez közel 600 ezer embert érinthet valamilyen formában. Pedig a szövetkezetek integrációja éppen a vagyonuk gyarapítását célozta volna, nem pedig annak megcsapolását.

Kapcsolódó Cikkek

  • Cseresnyés Péter: A keresetek öt éve folyamatosan emelkednek

    Cseresnyés Péter: A keresetek öt éve folyamatosan emelkednek

    A keresetek emelkedése a gazdaságfejlesztő és foglalkoztatást segítő programoknak köszönhetően csaknem öt éve folyamatosan tart – mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

  • Béreket emel a MÁV

    Béreket emel a MÁV

    Három év alatt harminc százalékkal növelik a vasúti dolgozók bérét – a MÁV így próbál megbirkózni a munkaerő-hiánnyal. A vasúti társaság elnök-vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjúban elmondta, év végére több mint 200 milliárd forinttal faragják le a MÁV adósságállományát, de emellett a szolgáltatások színvonalán is igyekeznek javítani.