EUR: 309,41 Ft
CHF: 288,50 Ft
2017. március 29., szerda
Auguszta

Tech

Védekezzen digitalizációval a kígyózó sorok ellen!

Néhány éven belül a technológiai fejlődés elvben lehetővé tenné, hogy az állami ügyintézésben csaknem teljes mértékben gépek váltsák ki az emberi munkaerőt. Ha így történne, nem csupán időt spórolnánk meg, minden bizonnyal jóval olcsóbbá is válna a rendszer. Az ügyfélkapu és a kormányablakok ötlete már ebbe az irányba mutat, igaz, a megvalósításba becsúszott néhány hiba.

kormányhivatal (Fotó: MTI)

Fotó: MTI

Bár a hírek többnyire a közigazgatás maradiságáról szólnak, Magyarország néhány lépése Európa első harmadához tartozik az elektronikus ügyintézés fejlettsége alapján – ezt állapította meg Wenczel Richárd, amikor arról kérdeztük, hol tart a digitalizáció térhódítása az állami szektorban. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségi tagja szerint az elektronikusan elkészíthető adóbevallás jól példázza a hazai e-kormányzatot, ezt a lehetőséget Magyarország az elsők közt teremtette meg Európában. – Főleg a céges adatszolgáltatás terén fejlett az elektronikus út, a magánszemélyek esetében még vannak hiányosságok – értékelt.

A szakember arról is beszélt, hogy a digitális közigazgatás alapvetően két területen produkálhat látványos javulást: az egyik az adminisztráció költségeinek lefaragása, a másik pedig magának az adminisztrációnak a csökkentése. Előbbit éppen az teszi lehetővé, hogy a digitális ügyintézéssel egyszerűbb csatornákon könnyebbé válik az adatok feldolgozása is. A pozitívumok ezzel még nem értek véget, hiszen az egyszerűséggel a precizitás is nő, ami végső soron olyan pluszokba torkollhat, mint az adóelkerülés visszaszorulása. Magának az adminisztrációnak a csökkentése már tartalmi kérdés, ami végső soron a felesleges dolgok kiiktatásáról szól. – Maradva az adóbevallásnál, logikusnak tűnhet, hogy amennyiben arra a kérdésre, hogy származott-e jövedelmem ingatlanértékesítésből, nemmel válaszolok, akkor ne kelljen végiglapoznom az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózására vonatkozó kérdéseket – mutatott rá.

Wenczel Richárd úgy látja, hogy mind az ügyfélkapu, mind pedig a kormányablakok a bürokrácia szűkítésére tett kísérletek, csakhogy a megvalósításukkal nem sikerült a célt elérni. A legnagyobb gond, hogy hiába vált többtucatnyi procedúra elektronikusan is kezelhetővé, az ügyintézés változatlanul úgy zajlik, mint papíralapon. Az IVSZ elnökségi tagja egy példát is hoz erre: az ügyfélkapus regisztrációkor meg kell adni a személyes adatokat, amelyet a rendszer bár tárol, de magától nem használja fel. Így aztán ha valaki forgalmi engedélyt szeretne kiváltani, első körben újra meg kell adnia minden adatát. Ezen túl komoly problémát jelent az is, hogy valójában az emberek nem tudják, hogy hányfajta ügyintézésre képes az ügyfélkapu, ráadásul a webes felület bonyolultsága miatt az eligazodás is nehézkes.

A kormányablakok nyitásdömpingje kapcsán a szakember fontos párhuzamra hívta fel a figyelmet – miközben sorra zárnak be a bankfiókok és térnek át az internetes bankolásra az ügyfelek, addig az állami szektor egyre több kormányablakot ad át. Ha e mögött az a gyakorlat áll, hogy a nagy állami szervek ügyfélszolgálatát gyakorlatilag beépítik a kormányablakok portfóliójába és azok külön megszűnnek, akkor az hasznos változás, ha azonban a kettő egymás mellett fut, csak a bürokrácia egy újabb felesleges szintje születik. – Ezzel együtt is le kell szögeznünk, hogy az állami digitalizáció relatíve jóval magasabb fokon pörög, mint a hazai cégeknél, különösen a kis- és közepes vállalatoknál, és ez nem csak a forráshiányra vezethető vissza, hanem gondolkodásbeli lemaradásra is – vélekedett.

Wenczel Richárd arról is nyilatkozott a Lokálnak, hogy áll az ügyintézés „gépesítése”. Azt mondta, hogy a technológia fejlődése egy-két éven belül elviekben lehetővé teszi, hogy az ügyintézés 90 százaléka automatizálttá váljon, annál is inkább, mert a jelenlegi emberi erőforrás is túlnyomórészt gépi feladatokat végez. Ez a jogrendszerből is fakad, amely a feltételek meglétére, vagy éppen hiányára épít. Egy-egy kérvény elbírálása tehát fix pontok vizsgálatával következik be, a döntéshozók elvétve térnek el ettől. – Ezt a munkát nyugodtan végezhetnék számítógépek is, az ilyen kérdések megválaszolására ugyanis nincs szükség különösebb mérlegelésre, hiszen a kritériumok megléte A-t eredményez, a hiánya pedig B-t – foglalta össze. A szakember a humán erőforrást inkább olyan ügyekben használná, amelyek empátiát és érzelmi intelligenciát is feltételeznek, erre az automatizmus már nem képes.

Kapcsolódó Cikkek