EUR: 304,72 Ft
CHF: 272,93 Ft
2017. július 27., csütörtök
Olga, Liliána

Külföld

20 éve klónozták az első emlőst

Húsz éve, 1996. július 5-én született meg Skóciában a világ első, testi sejtből klónozott emlőse. A Dolly névre keresztelt nőstény bárány hat és fél évet élt.

A klónozás a genetikailag azonos, magasabb rendű szervezetek ivartalan szaporítással, mesterséges módon való “lemásolása”. A probléma régóta foglalkoztatta a tudósokat: a később orvosi Nobel-díjjal kitüntetett német Hans Spemann már 1928-ban sikeres sejtmagátültetést hajtott végre kétéltűsejtekben, amivel a klónozási technikák előfutárává vált. A sejtmag-átültetéses klónozás kétéltűekben elért eredményei igen kecsegtetőek voltak, az emlősökön végzett próbálkozások azonban rendre kudarcot vallottak.

Elsőként 1986-ban sikerült emlőst klónozni, Steen Willadsen dán kutató Cambridge-ben juhembriók sejtmagjának átültetésével hozott létre új egyedet. Az Edinburghi Egyetem állatkutatásokra specializálódott Roslin Intézetében az ő módszerének alkalmazásával jött világra 1995-ben Megan és Morag, két embrionális sejttenyészetből sejtmagátültetéssel létrehozott juh.

A később lovaggá ütött Ian Wilmut és Keith Campbell vezetésével, a PPL Therapeutics biotechnológiai cég bábáskodásával és anyagi támogatásával a legszigorúbb titoktartás mellett folytatott kutatások 1996-ban hoztak áttörést. Július 5-én megszületett az első felnőtt egyed testi sejtjéből sejtmagátültetéssel létrehozott, genetikailag azonos emlősutód, Dolly bárány. Létezését 1997. február 22-én tette közhírré a sajtó, a bejelentést szokatlan módon reklámozták: a kisfilmben skót tudósok birkákkal játszanak együtt. Az emlőmirigy-sejtből klónozott jószágot létrehozói Dolly Partonról, a szavaik szerint “mély benyomást keltő” keblekkel rendelkező amerikai country-énekesnőről nevezték el.

Dolly életre hívásában – a kutatók mellett – három birka vett részt. A klónozni kívánt, finn dorset fajtájú nőstény házi juh emlőmirigyéből kivett sejt magját egy másik nőstény sejtmagjától megfosztott, nem megtermékenyített, de érett petesejtjébe juttatták, miután a két sejt sejtciklusát szinkronizálták. A petesejtet egy skót blackface (fekete pofájú) juhtól vették, hogy a laikusok számára is szemmel látható legyen majd a klónozás eredménye. A petesejt természetes megtermékenyítésekor megfigyelhető energiaváltozást elektromos áramlökéssel szimulálták. Az osztódásnak indult petesejtből blasztocisztává (hólyagcsírává) fejlődött embriót egy harmadik anyajuh méhébe ültették be, amely kihordta a terhességet. Dolly megszületése egyben a “végdifferenciálódott” testi sejtek teljes egyedfejlődésre való képtelenségének dogmáját is megcáfolta.

Dolly biztonsági okokból egész életét a Roslin Intézetben töltötte. 1998 és 2001 között hat utódot hozott a világra, 1998 áprilisában Bonnie-t, utána ikreket, majd hármas ikreket ellett. Egészségi állapota sohasem volt kifogástalan, négyéves korában ízületi gyulladást, majd súlyos tüdőbetegséget kapott. Szenvedéseit látva 2003. február 14-én, hat és fél éves korában elaltatták. A juhok átlagos életkorának feléig élt állat tetemének boncolása azt mutatta, hogy egy általános juhbetegségben, retrovírus okozta tüdőrákban szenvedett, ami a zárt térben tartott állatokra különösen veszélyes, mert immunrendszerük nem fejlődhet ki rendesen. A betegség kialakulását nem hozták összefüggésbe a klónozással.

Dolly testét az utókor számára is megőrizték, preparátuma 2003-ban került be az Edinburghi Királyi Múzeumba, ahol négy lábán állva, fejét kissé oldalra hajtva fogadja a látogatókat. 2005 szeptemberében Budapesten is kiállították, a Millenáris parkba költözött Csodák Palotája megnyitójának sztárja volt.

Dolly sikeres életre hívása új lendületet adott az emlősök sejtmag-átültetéses klónozásának. 1997-ben megszületettek az első genetikailag módosított sejtekből létrehozott juhok: Polly és Molly klónozott és egyben transzgenikus állatok voltak. A kutatók azóta szarvasmarhákkal, disznókkal, szarvasokkal, lovakkal, bikákkal, juhokkal és muflonokkal egyaránt sikeresen kísérleteztek. Klónozással gyógyíthatók lesznek az emberek genetikai betegségei is, megmenthetővé válnak a kihalással veszélyeztetett fajok, és életre kelthetők lesznek a már kipusztultak. Spanyolországban például már évek óta próbálkoznak a 2000-ben kihaltnak nyilvánított beceite kőszáli kecske (bucardo) lefagyasztott sejtjeiből való feltámasztásával.

A klónozás új távlatokat nyitott a modern orvostudomány és a biotechnológia előtt, de súlyos etikai kérdéseket vet fel. A törvényi szabályozás napjaink fontos feladata: úgy kell megakadályozni a visszaéléseket, hogy közben ne gátolják a valóban hasznos alkalmazást. A humán embriókkal való bárminemű manipulációt világszerte tiltják.

Kapcsolódó Cikkek

  • Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    A cseh kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer működésképtelen – ezekkel a szavakkal reagált Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerdán arra, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

  • 2019-ben érkezik a Wonder Woman folytatása

    2019-ben érkezik a Wonder Woman folytatása

    Diana, az amazonok hercegnője karácsonyi ajándékot hoz a közönségnek 2019-ben: a Warner Bros. filmstúdió bejelentette, hogy a Wonder Woman folytatása két és fél év múlva debütál a mozikban – számolt be róla a Deadline.

  • Varsó visszautasítja a brüsszeli “zsarolást”

    Varsó visszautasítja a brüsszeli “zsarolást”

    Varsó nem fogadja el “az uniós hivatalnokok semmiféle zsarolását”, különösen ha nem tényeken alapszik – jelentette ki az Európai Bizottság bejelentéseire reagálva szerdán Rafal Bochenek, a lengyel kormány szóvivője.