EUR: 325,05 Ft
CHF: 282,51 Ft
2018. június 25., hétfő
Vilmos

Belföld

Beszélnünk kell a kvótáról!

Két hónap múlva népszavazás lesz arról, hogy a magyarok mit gondolnak a bevándorlókat országonként szétosztó kvótáról. A kérdésre adott válasz hosszú időre meghatározhatja Magyarország viszonyát a migránshullámhoz. Összeszedtük, mit érdemes tudni ahhoz, hogy képben legyen a szavazófülkében.

Nyíregyháza, 2016. július 19. A kvótareferendumról tájékoztató hirdetményt helyezik ki a nyíregyházi városházán 2016. július 19-én. Az államfő október 2-ára írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről. MTI Fotó: Balázs Attila

Fotó: MTI

1. Milyen kvóta?


Ketté kell választani, mert van egy önkéntes, meg egy kötelező kvóta. Abban hasonlítanak, hogy mind a kettőt az Európai Unió (EU) találta ki azért, mert szerintük legálissá kell tenni az Európába áramló tömegek mozgását és azt csak így lehet. A lényeg, hogy az EU tagországok mindegyike a nyakába kapna egy-egy “adag” menekültet évente, kvázi szétosztva egymás között a bevándorlókat, amíg el nem fogynak.

2. Hogy lehet egyszerre önkéntes meg kötelező is?


Hülyén hangzik, de jelenleg mindkét megoldás hatályos. Az önkéntes kvótát rögzítő határozat tavaly júliusban született, a kötelezőt bevezető meg tavaly szeptemberben. Utóbbira azért volt szükség, merthogy előbbi befuccsolt: 120 ezer embert kellett volna ide-oda tologatni, ebből mind ezidáig alig néhány ezerrel sikerült ezt megtenni. Ha már szívesség alapon nem ment, Brüsszel átment rossz zsaruba és előállt a muszáj kvótával.

3. Akkor meg miért mondják, hogy nincs is kvóta?

Jó kérdés, ezzel máshol tessék kopogtatni. Csak a tények kedvéért: az önkéntes áttelepítést az Európai Tanács (ET) 2015. július 20-án fogadta el, a kötelező kvótát pedig 2015. szeptember 14-én (2015/1523. számú határozat) és szeptember 22-én (2015/1601) szülték meg.

4. És mi köze ehhez Magyarországnak?

Azon kívül, hogy mi is EU tagok vagyunk, egyelőre semmi. Azért nem, mert Magyarország az önkéntes szétosztásban nem vesz részt, a kötelezőt meg más államokkal együtt megtámadta az Európai Unió Bíróságán. Két okból is: egyrészt az ET törvénytelenül fogadott el ilyesmit, ráadásul joga sem volt hozzá, mert ez a rendelkezés egy csomó másik uniós alapelvvel szembemegy. Például tilos tömegeket más országokba küldeni, ez például le van írva.

5. Mégis, hányan jönnének ide, ha élesedne a kötelező kvóta?

A tavaly szeptemberi határozat szerint nekünk egy 1300 fős tortaszelet jutott. Hogy ez sok vagy kevés, mindenki eldöntheti maga. Csakhogy Brüsszel nem állt le, és idén áprilisban előrukkolt a Juncker-modellel, amely csak idén 15 ezer migránssal lepné meg Magyarországot. Azt látni kell, hogy ez már nem amolyan időszakos valami lenne, hanem egy állandósított mechanizmus: addig kapunk a bevándorlókból, amíg jönnek.

6. De mit akar Brüsszel a migránsoktól?

Bár szép sztori, az EU fejesei nem jófejségből tárják ki a kapukat a menekültek előtt, hanem mert olcsó munkaerőt látnak bennük. Ezt egyébként nem is tagadják. Európa népessége fogy, szerintük tök jól jönne évi 1,5 millió bevándorló a probléma kezelésére. Szóval ez az egész nem a menekültjogról szól, hanem a bevándorláspolitikáról.

7. És ha valaki nem kér ebből?

Akkor jön a büntetés. Az erről szóló javaslat úgy szól, hogy minden egyes nem befogadott migráns után 80 millió forintot kell fizetni Brüsszelnek. Vicc, de még viccesebb, hogy a 80 millió csak egy évre ad mentességet, vagyis az egyszer már nem kért migránst egy év múlva újra visszairányíthatja az EU.

8. Hiába minden, ha egyszer a népszavazás semmire sem kötelezi Brüsszelt!

Senki nem is mondta, hogy a magyar referendumnak volna ilyen hatása. A népszavazás tétje az, hogy az EU jövőben hozott kvóta döntései ne legyenek nálunk végrehajthatóak az Országgyűlés hozzájárulása nélkül. Az, aki mást mond, hazudik.

Kapcsolódó Cikkek

  • Na képe:

    Na képe:

    Átestek életük első orvosi vizsgálatán a Nyíregyházi Állatparkban született vörös vari (Varecia rubra) négyes ikrek.

  • Hamvaiból születhet újjá a szélsőjobb

    Hamvaiból születhet újjá a szélsőjobb

    Újjáéleszti a Vona Gábor vezette Jobbik által negligált nemzeti radikalizmust a Toroczkai László alapította Mi Hazánk Mozgalom, amelynek hétvégi zászlóbontó nagygyűlésén nem csak arról döntöttek árpádsávos, gárdamellényes díszletek között, hogy pártként folytatják, hanem arról is, hogy Dúró Dóra az országgyűlésben őket képviseli, mert a Jobbikból kiebrudalt képviselőnő megtartja mandátumát.

  • Püspök búcsúztatta a dombóvári áldozatokat

    Püspök búcsúztatta a dombóvári áldozatokat

    Szombat délelőtt a kisvaszari temetőben a pécsi püspök celebrálásával helyezték örök nyugalomra azt a családot, amelynek autójára Dombóváron két hete rádőlt egy negyvenméteres fa a tomboló viharban.