EUR: 305,18 Ft
CHF: 275,80 Ft
2017. július 21., péntek
Dániel, Daniella

Belföld

Beszélnünk kell a kvótáról!

Két hónap múlva népszavazás lesz arról, hogy a magyarok mit gondolnak a bevándorlókat országonként szétosztó kvótáról. A kérdésre adott válasz hosszú időre meghatározhatja Magyarország viszonyát a migránshullámhoz. Összeszedtük, mit érdemes tudni ahhoz, hogy képben legyen a szavazófülkében.

Nyíregyháza, 2016. július 19. A kvótareferendumról tájékoztató hirdetményt helyezik ki a nyíregyházi városházán 2016. július 19-én. Az államfő október 2-ára írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről. MTI Fotó: Balázs Attila

Fotó: MTI

1. Milyen kvóta?

Ketté kell választani, mert van egy önkéntes, meg egy kötelező kvóta. Abban hasonlítanak, hogy mind a kettőt az Európai Unió (EU) találta ki azért, mert szerintük legálissá kell tenni az Európába áramló tömegek mozgását és azt csak így lehet. A lényeg, hogy az EU tagországok mindegyike a nyakába kapna egy-egy “adag” menekültet évente, kvázi szétosztva egymás között a bevándorlókat, amíg el nem fogynak.

2. Hogy lehet egyszerre önkéntes meg kötelező is?

Hülyén hangzik, de jelenleg mindkét megoldás hatályos. Az önkéntes kvótát rögzítő határozat tavaly júliusban született, a kötelezőt bevezető meg tavaly szeptemberben. Utóbbira azért volt szükség, merthogy előbbi befuccsolt: 120 ezer embert kellett volna ide-oda tologatni, ebből mind ezidáig alig néhány ezerrel sikerült ezt megtenni. Ha már szívesség alapon nem ment, Brüsszel átment rossz zsaruba és előállt a muszáj kvótával.

3. Akkor meg miért mondják, hogy nincs is kvóta?

Jó kérdés, ezzel máshol tessék kopogtatni. Csak a tények kedvéért: az önkéntes áttelepítést az Európai Tanács (ET) 2015. július 20-án fogadta el, a kötelező kvótát pedig 2015. szeptember 14-én (2015/1523. számú határozat) és szeptember 22-én (2015/1601) szülték meg.

4. És mi köze ehhez Magyarországnak?

Azon kívül, hogy mi is EU tagok vagyunk, egyelőre semmi. Azért nem, mert Magyarország az önkéntes szétosztásban nem vesz részt, a kötelezőt meg más államokkal együtt megtámadta az Európai Unió Bíróságán. Két okból is: egyrészt az ET törvénytelenül fogadott el ilyesmit, ráadásul joga sem volt hozzá, mert ez a rendelkezés egy csomó másik uniós alapelvvel szembemegy. Például tilos tömegeket más országokba küldeni, ez például le van írva.

5. Mégis, hányan jönnének ide, ha élesedne a kötelező kvóta?

A tavaly szeptemberi határozat szerint nekünk egy 1300 fős tortaszelet jutott. Hogy ez sok vagy kevés, mindenki eldöntheti maga. Csakhogy Brüsszel nem állt le, és idén áprilisban előrukkolt a Juncker-modellel, amely csak idén 15 ezer migránssal lepné meg Magyarországot. Azt látni kell, hogy ez már nem amolyan időszakos valami lenne, hanem egy állandósított mechanizmus: addig kapunk a bevándorlókból, amíg jönnek.

6. De mit akar Brüsszel a migránsoktól?

Bár szép sztori, az EU fejesei nem jófejségből tárják ki a kapukat a menekültek előtt, hanem mert olcsó munkaerőt látnak bennük. Ezt egyébként nem is tagadják. Európa népessége fogy, szerintük tök jól jönne évi 1,5 millió bevándorló a probléma kezelésére. Szóval ez az egész nem a menekültjogról szól, hanem a bevándorláspolitikáról.

7. És ha valaki nem kér ebből?

Akkor jön a büntetés. Az erről szóló javaslat úgy szól, hogy minden egyes nem befogadott migráns után 80 millió forintot kell fizetni Brüsszelnek. Vicc, de még viccesebb, hogy a 80 millió csak egy évre ad mentességet, vagyis az egyszer már nem kért migránst egy év múlva újra visszairányíthatja az EU.

8. Hiába minden, ha egyszer a népszavazás semmire sem kötelezi Brüsszelt!

Senki nem is mondta, hogy a magyar referendumnak volna ilyen hatása. A népszavazás tétje az, hogy az EU jövőben hozott kvóta döntései ne legyenek nálunk végrehajthatóak az Országgyűlés hozzájárulása nélkül. Az, aki mást mond, hazudik.

Kapcsolódó Cikkek