EUR: 307,52 Ft
CHF: 286,71 Ft
2017. január 18., szerda
Piroska

Külföld

Keddre virradóra próbál a Jupiter körüli pályára állni a Juno űrszonda

This little-known galaxy, officially named J04542829-6625280, but most often referred to as LEDA 89996, is a classic example of a spiral galaxy. The galaxy is much like our own galaxy, the Milky Way. The disc-shaped galaxy is seen face on, revealing the winding structure of the spiral arms. Dark patches in these spiral arms are in fact dust and gas — the raw materials for new stars. The many young stars that form in these regions make the spiral arms appear bright and bluish. The galaxy sits in a vibrant area of the night sky within the constellation of Dorado (The Swordfish), and appears very close to the Large Magellanic Cloud  — one of the satellite galaxies of the Milky Way. The observations were carried out with the high resolution channel of Hubble’s Advanced Camera for Surveys. This instrument has delivered some of the sharpest views of the Universe so far achieved by mankind. This image covers only a tiny patch of sky — about the size of a one cent euro coin held 100 metres away! A version of this image was entered into the Hubble’s Hidden Treasures image processing competition by flickr user c.claude.

A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körüli pályára próbál állni az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Juno űrszondája hétfőről keddre virradó éjszaka, hogy elkezdje 20 hónapos küldetését.

A NASA pasadenai bolygókutató laboratóriumában (JPL) hosszú éjszakai munkára készülnek, miközben az űrszonda a hangsebesség kétszázszorosával közeledik a gigászi gázbolygó felé.

A Floridából csaknem öt éve elindított Junót pontosan kell pozícionálni, fő hajtóművét a megfelelő időben kell bekapcsolni és 35 percen át üzemben tartani, hogy eléggé lefékezzék az űrszondát és a Jupiter gravitációs ereje magához tudja vonzani.

Ha csak kicsit is eltér valami, a Juno menthetetlenül elszáll az óriásbolygó mellett, nem teljesíti egymilliárd dolláros (284 milliárd forintos) misszióját, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét.

Arról, hogy külső Naprendszerbe küldött első, napenergiával hajtott űrszonda sikeresen pályára állt, legkorábban helyi idő szerint 11.53 órakor (közép-európai szerint 5.53 órakor) küld megerősítést.

A tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriás.

A Jupiter eredete befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját, így juthatott a Földnek is az a szerencsés hely, amely az élet keletkezését lehetővé tette.

A gigászi bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, ezért úgy vélik, már a nagyságából fakadó tömegvonzás is segíthetett megvédeni a Földet az üstökösök és aszteroidák becsapódásaitól.

A Naptól a Földnél ötször nagyobb távolságra keringő, 67 ismert holddal körülvett Jupiter körül eddig egyetlen űrjármű állt pályára, a Galileo. Hét másik amerikai űrszonda száguldott már el mellette felderítő úton, majd ezek a Naprendszer más célpontja felé vették útjukat.

A kockázatok akkor sem érnek véget, ha a Juno sikeresen rááll elliptikus, tojásforma pályájára. Amikor a bolygóhoz legközelebb halad el, nagyjából 4800 kilométerre lesz a Jupiter felhői fölött, bőven az erőteljes sugárzás övezetében.

Az űrszonda érzékeny tudományos műszereit ezért egy 180 kilogrammos titánkamra védi, mert a gázbolygó körül megtenni kívánt 37 kör alatt annyi sugárzás éri, mint amennyit 100 millió fogorvosi röntgennél – magyarázta Bill McAlpine, a misszió sugárzási szakértője.

A Lockheed Martin építette űrszondának 20 hónapig kell kitartania, ezután belehull a Jupiter légkörébe, amely összeroppantja és elégeti.

A Galileóhoz hasonlóan a Juno megsemmisítését is úgy tervezték, hogy megakadályozzák a földi mikrobák átvitelét a Jupiter Európé nevű holdjára, melyen a jövőben a Földön kívüli életet fogják kutatni.

Kapcsolódó Cikkek