EUR: 307,94 Ft
CHF: 282,06 Ft
2017. május 29., hétfő
Magdolna

Belföld

Nem lesz több fakivágás a Ligetben

Egyetlen egészséges fát sem vágnak ki a jövőben a Liget Budapest Projekt építkezései miatt a Városliget területén – többek között erről is beszélt a Lokálnak adott interjújában Sághi Attila. A Városliget Zrt. műszaki igazgatója azt mondta, hogy az érintett fákat át fogják ültetni. Arról is beszélt, hogy a fokozott biztonsági őrzés hamarosan megszűnhet a területen, és határozottan cáfolta, hogy a Városligetet bárki is beépítené.

Sághi Attila a LIGET projekt műszaki igazgatója. Városliget 2016.07.12 Fotó: Csudai Sándor

Sághi Attila (fotó: Csudai Sándor)

– Mit szólt a múlt heti balhéhoz?

– Azt látom, hogy a Liget Projektnek vannak ellenzői, de mintha nem tudnák pontosan, hogy mi ellen is tiltakoznak. Ez részben a mi hibánk, mert a tájékozatlanság a tájékoztatás hibájára is visszavezethető. A következő időszak feladata az lesz, hogy még inkább világossá tegyük: a beruházás szakmai kezekben van és nem jár környezetkárosítással. Sőt.

– Ez az üzenet eddig sem ment át.

– Valóban, van a részükről egyfajta bizalmatlanság felénk, ugyanakkor azt is gondolom, hogy túljutottunk a legnagyobb feszültségeken. Nyilván azokkal – hívjuk őket radikálisoknak –, akiknek a törvények sem jelentenek határt, nem tudunk mit kezdeni, de van egy másik csoport is, akik valóban az elvek mentén hisznek a zöldügyben. A békés demonstrálókkal szót tudunk érteni.

– Bizalmatlanságot említ, mi váltotta ezt ki?

– Például az a pofonegyszerű húzás, amellyel sikerült beleégetni az agyakba, hogy a Városligetet beépítjük, holott ez alaptalan vád, és nem tudom másként értelmezni, mint ellenséges marketingkampányt. Ez vezetett a múlt heti eseményekhez is, amikor néhányan feljogosítva érezték magukat, hogy a Közlekedési Múzeum amúgy teljesen legális fejlesztését megakasszák. Ennek értelmetlenségét talán jól mutatja, hogy a Közlekedési Múzeum megújítása történetesen az egyik legtámogatottabb eleme a Liget Projektnek. Azoknak, akik ebben az akcióban részt vettek, muszáj megérteniük, hogy az erőszak nem vezet sehová.

– Szóval, ha nem a Liget beépítése zajlik, akkor tulajdonképpen micsoda?

– Egy városi pihenőpark készül, ahol épületeket újítunk meg, ezt jelenti a Városliget rekonstrukciója. Ehhez képest még mindig valamiféle múzeumnegyeddel riogatnak, pedig ez az ötlet már több mint három éve elhalt. Halkan teszem hozzá, hogy a Városliget egyébként az 1900-as évektől kezdődően valóban beépült, legalább 250 építmény állt itt. A magunk részéről nagyon örülünk neki, hogy ez már nincs így, és nem akarjuk ezt visszaállítani.

Sághi Attila a LIGET projekt műszaki igazgatója. Városliget 2016.07.12 Fotó: Csudai Sándor

Fotó: Csudai Sándor

– Akkor vegyük sorra. A tiltakozások leginkább a fakivágások ellen szólnak. Mondjon egy számot, hány fába kerül a Liget Projekt?

– Elöljáróban hadd mondjam el, hogy kivételesen pontos fakataszterrel dolgozunk, nincs még egy ilyen az országban, kis túlzással minden fának neve van a Városligetben. Tehát nem a hasamra ütve beszélek. A Ligeten belül összesen 6507 fa áll, ehhez hozzájön még mintegy 600, amelyek körülveszik a területet. A Liget Projekt mindebből 150-200 fát érint, ezek nem is a konkrét építmények miatt vannak útban, hanem az építési területek kialakítását akadályozzák. Mivel ezek javarészt sem nem öreg, sem nem értékes fák, úgy terveztük, hogy ezt a mennyiséget kivágjuk. A tiltakozások hatására viszont az a döntés született, hogy mostantól egyetlen egészséges fát sem vágunk ki az építkezés miatt, hanem a problémás helyen álló fák mindegyikét átültetjük a Ligeten belül. A kapcsolódó közbeszerzést a napokban kiírjuk.

– Szóval ez eldőlt, végleges?

– Igen, vagyis ha a tüntetések mögött valóban ez állt, akkor azt tudom mondani, hogy a tiltakozók győztek: úgy lett, ahogy akarták. Emögött nincs szakmai érv, sokkal többe kerül és sokkal több idő is, de ha erre van igény, mi ennek hajlandóak vagyunk megfelelni.

– Nézzük az épületeket. Hány objektum áll ma a Liget területén?

– Durván ötven, ebből kilenc nagyobb.

– Hányat bontanak el?

– Körülbelül harmincat, köztük a Közlekedési Múzeumot, a Petőfi Csarnokot és a hozzá tartozó színpadot, a Hungexpo 17 épületét, több gépházat és falmaradványt, de felbontjuk a Dózsa György úttal párhuzamosan húzódó, hivatalosan 1200 férőhelyes parkolót is.

– Mi fog épülni?

– Először is a Hungexpo helyére a Magyar Zene Háza kerül. Csak ez hétezer, eddig beépített négyzetmétert szabadít fel és ad vissza a parklátogatóknak. A Közlekedési Múzeumot újjáépítjük, leszámítva a ’60-as években átadott szárnyát, amelyet már nem húzzuk fel. Itt plusz ezer négyzetméter zöldfelülethez jutunk. Az Olof Palme Ház is „csak” megújul, ahogyan a sportpályák is. Épül viszont egy gyermekszínház, de ez sem beépítetlen területre, hanem oda, ahol a mai napig a trolibuszok megfordulnak. A Dózsa György úti parkoló helyére egy 800 férőhelyes mélygarázst terveztünk, amelynek a felülete parkként működne. E mellé kerülne az új Néprajzi Múzeum, amely szintén nem érinti a természetet, a felszíne viszont ennek is zöldfelület lesz. Az új Nemzeti Galéria a Petőfi Csarnok helyén épül meg, ez az egyetlen liget projektes objektum, amely minimálisan nagyobb az elődjénél. Cserében viszont itt egy tavat is létrehozunk.

Sághi Attila a LIGET projekt műszaki igazgatója. Városliget 2016.07.12 Fotó: Csudai Sándor

Fotó: Csudai Sándor

– Tartja magát az a vélekedés, hogy a Városliget Zrt. trükközik a fogalmakkal. A zöldfelület növekedéséről beszél, miközben a zöldterület aránya csökken. Ez igaz?

– Mindkettő építésügyi hatósági fogalom, a szakemberek ötven éve csiszolgatják a jelentésüket. A zöldterület egy telekkönyvi kategória, nagyjából magát a közparkot jelenti. A zöldfelületet ketté kell választani: létezik ugyanis zöldfelület és teljes értékű zöldfelület. Utóbbinál a talaj és a kőzetréteg között nem lehet mesterséges építmény, a sima zöldfelületnél pedig közbeiktattak valamilyen műtárgyat. A vita azért parttalan, mert a Városliget mindenképpen jól jár: a Liget Projekttel a teljes értékű zöldfelület 57,1 százalékról 61-re nő, míg a zöldfelület 60-ról 65 százalékra.

– Azt is mondják, hogy kitiltanák a kutyákat.

– Ez sem valós félelem, a kutyákat nem fogjuk kitiltani, bár hozzáteszem, hogy a hatályos jog szerint ebben a parkban – ahogy a többiben is – kizárólag pórázon lehetne tartani a kutyákat. A mostani állapotokon szeretnénk változtatni, de úgy, hogy mindenki megtalálja a számításait. Ezért ugyan csak egyre kötelez a törvény, mi két kutyafuttatót is építünk, ráadásul egy ún. integrált zónát is kijelölünk a Királydombnál, ahol szabadon lehet engedni a kutyákat. A Napozórétet viszont kutyamentes övezetnek szánjuk.

– Mekkora csúszást szedett össze eddig a kivitelezés?

– A Zene Házánál például már most négy hónapos a lemaradás, ez pénzben és időben is kifejezhető kár, előbbi az adófizetőket terheli. Ki lehetne számolni, hogy pontosan mennyi, de nem tervezzük peresíteni az ügyet. A Közlekedési Múzeum más tészta, ott jóval súlyosabb veszteségek érték a kivitelezőt és bennünket is, milliókról beszélhetünk. Többek között ez is magyarázza azt az elképesztő intenzitású őrzést, ami most a ligetben tapasztalható és amire mi rémálmainkban sem gondoltunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy a békés tüntetések okozta kellemetlenségeket vagy többletköltségeket vállaljuk, ugyanezt a balhézókkal szemben viszont nem szívesen tennénk meg.

– Tényleg szükség volt a biztonsági emberek bevetésére?

– Nézze, mi a projekttől idegennek és szükségtelennek tartjuk ezt a fokú őrzést, de sajnos a tiltakozás minősége, az elszabadult indulatok miatt a helyzet ezt kívánta meg. Emellett azt tudom mondani, hogy a tömeges biztonsági jelenlét napokon belül meg fog szűnni. Továbbra is lesz őrzés, de közel sem ilyen kiterjedésben. Másrészt viszont jó volna azzal is tisztában lenni, hogy a bontási folyamat egy igen kritikus szakasza a beruházásnak. Szó szerint emberi életekről van szó, mert olyan műtárgyakat mozgatunk meg, amelyek esetében a legkisebb zavar is súlyos következményekkel járhat. Amikor a kivitelező jelezte, hogy az aktivisták magatartása miatt nem képes elvégezni a feladatát, és bejelentette, hogy a terület biztosítására embereket fogad fel, azt azért valahol meg lehetett érteni. Nem számítottunk rá, hogy elfajulnak a dolgok. Voltak hibák, de az őrző-védők alapvetően nem jártak el jogszerűtlenül.

– Hogyan tovább az erőemberek távozása után?

– Én a tárgyalóasztalban hiszek. Útjára indult a zöld liget fórum, amely egy háromszintű egyeztetési folyamatot teremt minden javaslattal élő szervezet és a Városliget Zrt. között. Ez nem jelenti azt, hogy minden úgy történik majd, ahogy egy-egy kisebbség szeretné – hiszen a többség érdekeit is figyelembe kell venni –, de tudunk kompromisszumot kötni. Ehhez azonban le kell ülnünk egymással tárgyalni, egyeztetni. Aki köveket akar dobálni, annak nem joga, csak felelőssége van.

Kapcsolódó Cikkek