EUR: 304,83 Ft
CHF: 273,37 Ft
2017. július 26., szerda
Anna, Anikó

Külföld

Norvég minta és svájci sapka a britek gardróbjában

Az indulatok elpárologtak, vagy legalábbis átvette a helyüket a nyári szabadság – nagyjából itt tart most a Brexit-sztori. Ha minden jól megy, a britek norvég mintás pulóverben vagy svájci sapkában távozhatnak az EU-ból.

Fotó: Origo.hu

Fotó: Origo.hu

Amilyen hevesen indult, mostanra olyan lassúvá vált a brit kilépés folyamata. Ki emlékszik már Angela Merkel német kancellár vagy éppen Jean-Claude Juncker bizottsági elnök belemenős nyilatkozataira, ezeket szép csendben felváltották az olyanok, mint például Matthew Elliotté (a Brexit-kampány vezetője), aki konkrétan azt javasolta, hogy mielőtt a különválással foglalkoznának az érintettek, talán mégis inkább menjen el mindenki nyaralni. Viccnek tűnt, de a múlt heti uniós csúcs után kiderült: az ötletből valóság lett, a szakítás feltételeiről leghamarabb csak ősszel kezdődnek meg a tárgyalások. Akkor sem kell kapkodni, a felek legalább két évig egyezkednek majd egymással, mielőtt bármiben megállapodnának.

Az, hogy 2019-nél korábban nemigen lesz a Brexitből semmi, persze lehet, hogy nem a teszetoszaság, hanem a józan ész győzelme. Magas István, a Corvinus Egyetem professzora szerint utóbbira már csak azért is különösen szükség lenne, merthogy a britek az első fecskék, hiszen az EU-ból való kilépés példátlan. – Nincs rá precedens, hogyan kell csinálni, részben ezért sincs konkrétum a leválás mikéntjéről – fogalmazott a Lokálnak.

Az egyetemi tanár ugyanakkor egy másik lassító faktorra is felhívja a figyelmet, ez pedig a brit pénzügyi érdek az uniós piacokhoz való hozzáféréshez. Magas István szerint ez akkora értékkel bír, amellyel ha a közvélemény előre tisztában van, a Brexitről szóló referendum végeredménye is másképp alakul. Az Egyesült Királyság ugyan kinépszavazta magát a tagországok közül, a legszívesebben mégis úgy viselkedne, mint aki házon belül van. Erre két mód is ismert: az egyik a norvég, a másik pedig a svájci. – Az első egy társulási megoldás, amelynek lényege, hogy bár hivatalosan nem ad tagságot, viszont az EU területén szabad kereskedést enged. Ennek fejében az adott ország befizet az uniós kasszába, illetve elfogadja a közösségi szabályokat – magyarázta. A svájci példa ennél összetettebb (nem minden uniós előírást ismer el), de a lényeg az, hogy a helvétek is hajlandóak fizetni azért, hogy az EU piacát elérjék – Ha egyik út sem járható, azt a britek komolyan megérzik majd. Az uniós kedvezmények elvesztése Nagy-Britannia gazdaságának 5–10 százalékát is veszélyeztetheti néhány éven belül – mutatott rá Magas István.

Ennek fényében érthető, hogy az Egyesült Királyság nem akar elsietni semmit. A kiválás a halászatban vagy például a mezőgazdaságban hozhat valamit a konyhára, a tengeri fuvarozás, a légi közlekedés és a banki szolgáltatások terén viszont súlyos veszteségekkel kell számolni. A skót önállósodással pedig a legfontosabb hadikikötőiknek, katonai támaszpontjaiknak is búcsút inthetnek a britek. – Egyelőre nem is baj, ha némiképpen lenyugszanak a kedélyek, még mielőtt valami egészen vad dolog történne – értékelte a jelenlegi szituációt a Corvinus tanára.

Kapcsolódó Cikkek

  • Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen

    A cseh kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer működésképtelen – ezekkel a szavakkal reagált Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerdán arra, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

  • 2019-ben érkezik a Wonder Woman folytatása

    2019-ben érkezik a Wonder Woman folytatása

    Diana, az amazonok hercegnője karácsonyi ajándékot hoz a közönségnek 2019-ben: a Warner Bros. filmstúdió bejelentette, hogy a Wonder Woman folytatása két és fél év múlva debütál a mozikban – számolt be róla a Deadline.

  • Varsó visszautasítja a brüsszeli “zsarolást”

    Varsó visszautasítja a brüsszeli “zsarolást”

    Varsó nem fogadja el “az uniós hivatalnokok semmiféle zsarolását”, különösen ha nem tényeken alapszik – jelentette ki az Európai Bizottság bejelentéseire reagálva szerdán Rafal Bochenek, a lengyel kormány szóvivője.