EUR: 308,17 Ft
CHF: 266,15 Ft
2017. október 18., szerda
Lukács

Külföld

Norvég minta és svájci sapka a britek gardróbjában

Az indulatok elpárologtak, vagy legalábbis átvette a helyüket a nyári szabadság – nagyjából itt tart most a Brexit-sztori. Ha minden jól megy, a britek norvég mintás pulóverben vagy svájci sapkában távozhatnak az EU-ból.

Fotó: Origo.hu

Fotó: Origo.hu

Amilyen hevesen indult, mostanra olyan lassúvá vált a brit kilépés folyamata. Ki emlékszik már Angela Merkel német kancellár vagy éppen Jean-Claude Juncker bizottsági elnök belemenős nyilatkozataira, ezeket szép csendben felváltották az olyanok, mint például Matthew Elliotté (a Brexit-kampány vezetője), aki konkrétan azt javasolta, hogy mielőtt a különválással foglalkoznának az érintettek, talán mégis inkább menjen el mindenki nyaralni. Viccnek tűnt, de a múlt heti uniós csúcs után kiderült: az ötletből valóság lett, a szakítás feltételeiről leghamarabb csak ősszel kezdődnek meg a tárgyalások. Akkor sem kell kapkodni, a felek legalább két évig egyezkednek majd egymással, mielőtt bármiben megállapodnának.

Az, hogy 2019-nél korábban nemigen lesz a Brexitből semmi, persze lehet, hogy nem a teszetoszaság, hanem a józan ész győzelme. Magas István, a Corvinus Egyetem professzora szerint utóbbira már csak azért is különösen szükség lenne, merthogy a britek az első fecskék, hiszen az EU-ból való kilépés példátlan. – Nincs rá precedens, hogyan kell csinálni, részben ezért sincs konkrétum a leválás mikéntjéről – fogalmazott a Lokálnak.

Az egyetemi tanár ugyanakkor egy másik lassító faktorra is felhívja a figyelmet, ez pedig a brit pénzügyi érdek az uniós piacokhoz való hozzáféréshez. Magas István szerint ez akkora értékkel bír, amellyel ha a közvélemény előre tisztában van, a Brexitről szóló referendum végeredménye is másképp alakul. Az Egyesült Királyság ugyan kinépszavazta magát a tagországok közül, a legszívesebben mégis úgy viselkedne, mint aki házon belül van. Erre két mód is ismert: az egyik a norvég, a másik pedig a svájci. – Az első egy társulási megoldás, amelynek lényege, hogy bár hivatalosan nem ad tagságot, viszont az EU területén szabad kereskedést enged. Ennek fejében az adott ország befizet az uniós kasszába, illetve elfogadja a közösségi szabályokat – magyarázta. A svájci példa ennél összetettebb (nem minden uniós előírást ismer el), de a lényeg az, hogy a helvétek is hajlandóak fizetni azért, hogy az EU piacát elérjék – Ha egyik út sem járható, azt a britek komolyan megérzik majd. Az uniós kedvezmények elvesztése Nagy-Britannia gazdaságának 5–10 százalékát is veszélyeztetheti néhány éven belül – mutatott rá Magas István.

Ennek fényében érthető, hogy az Egyesült Királyság nem akar elsietni semmit. A kiválás a halászatban vagy például a mezőgazdaságban hozhat valamit a konyhára, a tengeri fuvarozás, a légi közlekedés és a banki szolgáltatások terén viszont súlyos veszteségekkel kell számolni. A skót önállósodással pedig a legfontosabb hadikikötőiknek, katonai támaszpontjaiknak is búcsút inthetnek a britek. – Egyelőre nem is baj, ha némiképpen lenyugszanak a kedélyek, még mielőtt valami egészen vad dolog történne – értékelte a jelenlegi szituációt a Corvinus tanára.

Kapcsolódó Cikkek