EUR: 308,07 Ft
CHF: 265,85 Ft
2017. október 23., hétfő
Gyöngyi

Béren kivüli juttatás

Mindkét szeme rajta legyen a fülén!

Sok mindenre tippelnénk, de talán a legkevésbé arra, hogy a leggyakoribb munkahelyi betegség Európában a halláskárosodás. Hiába is lélegezne fel arra gondolva, hogy ön irodában dolgozik, nem pedig építési területen, mivel az előbbi esetében is legalább 60 decibel zajerősséggel kell megbirkóznia. Ez olyan, mintha egy betonkeverő dolgozna napi nyolc órában a közvetlen közelben. Készítheti a fejhallgatóját!

Fotó: Profimedia

Fotó: Profimedia

Egy egész Európára kiterjedő kutatás szerint a magyarok negyede gondolja úgy, hogy hangos zajnak van kitéve a munkahelyén. Ez az arány rendkívül magas, az eredmény bizonyos értelemben a manapság egyre népszerűbb egyterű irodák elterjedésével magyarázható. A nagy belső terek, illetve a csupasz falfelületek ugyanis minden neszt a duplájára erősítenek fel, vagyis ugyanaz a hang, amely egy átlagos szobában mondjuk 10 decibel, egy egybenyíló térben már legalább 20 decibelként hat.

Csakhogy a „loftirodákban” ennél sokkal rosszabb a helyzet, egy átlagos napon az itteni zaj elérheti a 60 decibel erősséget is. Ez nem egyszeri érték, hanem folyamatos zúgás. Hogy valójában ez mit is jelent, képzeljen el egy betonkeverőt, amely állandóan az ön közelében működik, és bárhová megy, a gép állandóan követi és folyamatosan búg. Ez elég zavarónak tűnik, nem? Vagy próbálja ki, milyen az, amikor valaki folyamatosan, szünet nélkül egy méter távolságból beszél önhöz, mondjuk napi 10 órában. Ez sem feltétlenül kellemes, ugye? A napi 60 decibeles zajterhelés körülbelül ezeknek felel meg.

Ez a szint azért is különösen problematikus, mert az évekig tartó, monoton hanghatások súlyosan károsítják például az idegrendszert. Már a 40 decibel feletti morajok is okozhatnak a pszichében negatív elváltozásokat, de 65 decibel felett már a vegetatív idegrendszer működését is károsan befolyásolja a zaj – figyelmeztet a Knauf Insulation felmérése.

Tisztázzuk, hogy mégis milyen irodai hangokról van szó? Önnek például feltűnik még a gyakori telefoncsörgés vagy a légkondicionáló berregése? És a kollégák időről időre felerősödő fecsegése? Nem biztos. Pedig ezek mind olyan tényezők, amelyek a koncentrációt igénylő feladatok esetén fokozhatják a stresszt, hatást gyakorolva a keringési rendszer működésére, az emésztésre vagy akár a légzésre is.

Mindezek fényében talán nem is csoda, hogy a zaj következtében keletkező halláskárosodás Európában a leggyakoribb foglalkozási betegség: ez a munkavégzéshez kapcsolódó betegségek mintegy egyharmadát teszi ki, megelőzve a bőrbetegségeket és a légzőszervi problémákat. Ennek tünetei viszonylag könnyen kiszűrhetők: ha például nem hallja a magas hangokat, már kezdhet aggódni.

A zajjal az is a gond, hogy növeli a balesetek bekövetkezésének esélyét. Hangzavarban ugyanis nehezebbé válik a munkavállalók számára a beszéd és a jelzések értelmezése, a háttérneszek elfedik a közeledő veszély, illetve a figyelmeztetések hangját. Emellett a zaj elvonja a munkavállalók, így a gépjárművezetők figyelmét, növeli a szellemi terhelést és a hibák előfordulásának valószínűségét – és már meg is van a baj.

Mit lehet tenni a halkabb környezetért? Be lehet ruházni olyan felületek kialakításába (szőnyegek, függönyök stb.), amelyek a lehető legtöbb hangot képesek elnyelni. Érdemes térelválasztó falakat vagy paravánokat közbeiktatni, különösen egy egybefüggő iroda esetében. Az is okos húzás, ha a gépeket minél távolabb vagy éppen egy helyre helyezzük a munkatársaktól. Mindez persze elsősorban a munkáltató felelőssége, de azért mi is tehetünk a jó hallás megőrzéséért.

Ilyen módszer a rövid séták beiktatása, amelyeket nem az irodában vagy az épületben teszünk meg, hanem a szabadban. Ez pihenteti a szerveinket. Ahol megengedett, ott pedig használjunk fülhallgatót és hallgassunk relaxációs zenét. Óvatosan a hangerővel! A zene segíti a szervezet regenerálódását és hatékonyan megoldás a stressztűrésre.

Kapcsolódó Cikkek

  • Nem engedték el nyaralni? Nincs egyedül!

    Nem engedték el nyaralni? Nincs egyedül!

    Minden harmadik munkavállaló szerint nehézkes a nyári szabadságok kivétele, minden második dolgozó pedig arról is beszámol, hogy előfordult már vele, hogy nem engedték az előre tervezett időpontban szabadságra menni.

  • Az unalom is káros lehet az egészségre

    Az unalom is káros lehet az egészségre

    Azt hallották, hogy egy francia alkalmazott beperelte a munkáltatóját arra hivatkozva, hogy az állásában „zombivá unatkozta” magát, ez pedig szakmailag „meggyilkolta” őt?

  • Erzsébet-utalvánnyal gyerekjáték az iskolakezdés

    Erzsébet-utalvánnyal gyerekjáték az iskolakezdés

    A Lokál Extra négy oldalas mellékletében azt mutatjuk be, miért éri meg az Iskolai Erzsébet-utalványt, illetve az Erzsébet-utalvány Plusz kártya Iskolai-zsebét választani, ha tanszervásárlásról van szó.