EUR: 305,13 Ft
CHF: 276,66 Ft
2017. július 21., péntek
Dániel, Daniella

Béren kivüli juttatás

Nem engedték el nyaralni? Nincs egyedül!

Minden harmadik munkavállaló szerint nehézkes a nyári szabadságok kivétele, minden második dolgozó pedig arról is beszámol, előfordult már vele, hogy nem engedték az előre tervezett időpontban szabadságra menni. Akiknek mégis összejön a vakáció, átlagosan 11-12 napot vesznek ki a nyáron. Ez az időtartam az átlagos összes évi szabadságnak a 40 százalékát teszi ki.

Fotó: Profession.hu

Fotó: Profession.hu

A magyarok 52 százalékának van olyan tapasztalata, hogy bár papíron a szabadságát töltötte, valójában a munkahelyén volt – többek között ez is kiderült a Profession.hu közelmúltban publikált kutatásából. Ez az arány az egészségügyi dolgozóknál a legmagasabb: 55 százalékukkal fordult már elő, hogy a nyaralásra kivett napok alatt is dolgozniuk kellett. A fizikai munkát végzők esetében az előfordulás gyakorisága 53,8, az államigazgatásban pedig 47,1 százalék.

Legalább ennyire rossz élmény, amikor már kinéztük az úti célt és az utazás időpontját is, ám a munkáltató mégsem bólint rá a szabadságolásra. Csaknem minden második munkavállalóval (48 százalék) eljátszották már, hogy nem engedték el az előre tervezett időpontban. Ez szintén a fizikai munkát végzőknél, valamint az egészségügyben fordul elő a legtöbbször, az oktatásban és nonprofit szervezeteknél viszont nem jellemző.

Ezek fényében nem is meglepő, hogy a megkérdezettek csupán kétharmada érzi úgy, hogy könnyen megkapja a kívánt szabadságot, 37 százalékuk pedig azt is hozzáteszi, a helyettesítése sincs rendesen megoldva. A felmérés azt is vizsgálta, hogy a munkahely hogyan fogadja a dolgozók eltávozását. Ebben már nem állunk rosszul: a nagy többség szerint a kollégái tiszteletben tartják, ha szabadságon vannak és 63 százalék nyilatkozott úgy, hogy a felettesük sem zargatja őket a nyári pihenés alatt.

Érdekes azt is megnézni, ki hány napot vesz ki. A legkevesebb nyári szabadságot (9-10 nap) a saját cégükben a tulajdonrész felénél kevesebbet birtokló munkavállalók veszik ki, az ennél nagyobb arányú tulajdonrésszel rendelkezők már jóval többet (15-16 nap) pihennek. A nyári oktatási szünet miatt nem meglepő, hogy a legtöbb szabadságot (20-21 nap) az oktatásban dolgozók veszik ki júniustól augusztusig.

Az életkor növekedése és a jobb anyagi körülmények szintén pozitív hatással vannak a nyaralásra szánt napok számára. A harminc év alatti korosztály, illetve a nélkülözések között élők csak 9-10 napot töltenek szabadságon, míg a negyven év felettiek és a jobb körülmények között élők 12 nap felett terveznek. A jobb anyagi körülmények között élők háromnegyede ráadásul úgy véli, hogy könnyen ki tudja venni a szabadságát. Szembetűnő, hogy a szabadságok tekintetében a férfiak jóval optimistábbak a nőknél: 53 százalékuk szerint könnyen ki tudják venni a szabadságot, míg a nők 45 százaléka vélekedik így.

A Profession vizsgálata összességében arra jutott, nem igazán jellemző, hogy a munkavállalók egy hétnél hosszabb szabadságra mennének, több mint harmaduk inkább csak egy-két napot vesz ki alkalmanként. Ezzel együtt is a legtöbben mégis egyetértenek abban, hogy a minimum kéthetes, egybefüggő szabadság számít pihentetőnek.

Kapcsolódó Cikkek