EUR: 307,82 Ft
CHF: 287,16 Ft
2017. január 17., kedd
Antal, Antónia

Belföld

Ipsos: a magyarok többsége örülne a budapesti olimpiának

Budapest, 2016. április 14.
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke (b2), Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat kormányzati felelőse (b3) és Tarlós István főpolgármester (j) a 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémájának ünnepélyes bemutatóján a Gellért-hegyen 2016. április 14-én. A Graphasel designstúdió által tervezett emblémának a meghatározó elemei a Szabadság-szobor, a víz és az olimpiai ötkarika, utóbbi azonban nem a klasszikus formában, hanem "újraértelmezve" jelenik meg.
MTI Fotó: Illyés Tibor

A magyar lakosság 58 százaléka örülne, 62 százalékát pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát – derül ki az Ipsos legfrissebb, a riói olimpiát követő első közvélemény-kutatásából.

Az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős felmérés szerint csaknem kétharmadnyi válaszadó – 65 százalék – szerint legalább ugyanolyan vagy magasabb színvonalon (38, illetve 27 százalék) lennénk képesek a játékok megrendezésére, mint Rio de Janeiro. A fiatalok nemcsak a legelkötelezettebbek, hanem a legoptimistábbak is: 72 százalékuk szerint legalább a rióival azonos nívójú olimpia megrendezésére lenne képes Magyarország.

Az Ipsos pénteken közölt felméréséből kiderül, a rendezés mellett majdnem kétszer annyian elkötelezettek, mint ahányan ellenzik – 58 százalék, illetve 31 százalék, – és a lakosság mindössze 11 százaléka bizonytalan a 2024-es olimpiarendezést illetően. A társadalom minden rétegében a támogatók vannak többségben, a diplomások körében több mint kétszeres, a húszas-harmincas korosztályban több mint két és félszeres az olimpia híveinek aránya az elutasítókéhoz képest.

A kutatás alapján az életkor növekedésével csökken a pozitívan viszonyulók aránya és ezzel párhuzamosan nő a szkeptikusoké. Az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan viszont egyre elterjedtebb az olimpia rendezésével való azonosulás és csökken a bizonytalanság.

A fővárosiak valamelyest megosztottabbak a rendezést illetően, mint a vidékiek – 54 és 39 százalék, illetve 59 és 30 százalék – az Ipsos szerint. Ugyanakkor a társadalom kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő rétegei, a nyugdíjasok és az alacsony iskolázottságúak körében, lassan ugyan, de csökken a bizonytalanság. Míg decemberben az előbbieknek 21, utóbbiaknak 20 százaléka volt bizonytalan, ma ez az arány 17 és 15 százalék.

Az Ipsos összegzése szerint az mondható el, hogy a 2015 decemberében mért eredményekhez képest jelentős elmozdulás nem érzékelhető, a magyar lakosság többsége alapvetően pozitívan viszonyul a 2024-es játékok esetleges megrendezéséhez.

Kapcsolódó Cikkek

  • Erősödött a forint

    Erősödött a forint

    A hétfő esti szinthez képest erősödött a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest kedd kora reggel a nemzetközi devizakereskedelemben.

  • Tovább drágul a cukor

    Tovább drágul a cukor

    Az idén további 5-7 százalékkal emelkedhet a cukor fogyasztói ára, miután éves összehasonlításban tavaly decemberig már közel 17 százalékkal drágult.