EUR: 308,34 Ft
CHF: 288,00 Ft
2017. március 23., csütörtök
Emőke

Belföld

Lázár: Magyarország jövője a tét

A népszavazás lehetőség arra, hogy az emberek közvetlenül döntsenek saját jövőjükről és befolyásolják az ország sorsát – nyilatkozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a makohirado.hu portálnak.

A szombaton megjelent interjúban a Makó és térségének országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus úgy fogalmazott, október 2-án a választópolgárok a következő évtized talán legfontosabb kérdésében mondhatnak véleményt, alakíthatják saját és gyermekeik jövőjét, közvetlenül befolyásolhatják az ország sorsát. Ezért a miniszter mindenkit arra buzdított, hogy menjen el szavazni.

Vannak országok Európában – például Németország vagy Franciaország -, amelyek versenyelőnyt várnak a minél több bevándorló érkezésétől. “A magyar kormány álláspontja az, hogy a keresztény Magyarország homogenitásának megtartása a feltétele annak, hogy sikeresek legyünk. Amennyiben munkaerőre van szükségünk, akkor azt a magyar családok támogatásán keresztül szeretnénk megoldani vagy a határon túli magyarsághoz fordulunk” – mondta Lázár János.

A politikus kifejtette, “mostanában 100-120 ezer emberről beszélnek Brüsszelben a hazánkra érvényes kötelező betelepítési kvóta kapcsán”. Ez a családegyesítést, valamint a gyermekvállalást figyelembe véve néhány éven belül már egy 500-600 ezres, folyamatosan gyarapodó közösséget is jelenthet. A miniszter szerint kérdéses, hogyan lennénk képesek a teljesen eltérő kulturális és társadalmi hátterű, Európában gyökér nélküli, Afrikából vagy a Közel-Keletről származó és saját vallási és kulturális identitásához erősen ragaszkodó közösség integrációjára.

A referendum bojkottjára biztatókról Lázár János kijelentette, “egy demokratikus politikai párt nem mondhatja azt, hogy az emberek maradjanak távol a népszavazástól, mondjanak le a választójogukról. A demokrácia alapértékeit támadja az, aki a népszavazáson való részvétel ellen kampányol” – tette hozzá.

A miniszter rámutatott, soha nem volt kérdés a kormány számára, hogy a politikai menekülteknek védelmet biztosít. Különbséget kell tenni azonban a háború, a vallási, etnikai üldöztetés elől menekülők és a hazájukból a jobb élet, a magasabb bér, vagy a szociális támogatás reményében útnak indulok között. A magyar határt átlépők csupán 10 százaléka vallja magát politikai menekültnek. “Készek vagyunk az ország teherbíró képességéhez mérten támogatást adni azoknak, akik nálunk nehezebb körülmények között élnek, de ezt a segítséget ott kell nyújtanunk, ahol születtek, ahol élnek és ahol a baj kialakult” – fűzte hozzá.

“A menekülteket be kell fogadnunk, de meg kell védenünk Európa határait a bevándorlástól, és létre kell hoznunk olyan pontokat, ahol jelentkezni tudnak azok, akik be szeretnének lépni. Az nem működik, hogy beözönlenek az emberek, majd Németország kiválogatja azokat, akikre szüksége van, és akiket integrálni tud, majd a többieket széttelepíti Európában” – mondta a politikus.

Lázár János kitért arra is, a kormány szeretné elkerülni, hogy Magyarország és Románia között kerítés épüljön, ezért fokozott együttműködésre törekszik a szomszédos ország vezetésével és hatóságaival. Meggyőződése szerint azonban Magyarország előbb-utóbb itt is rákényszerül a határzár építésére, ezért felkészültek arra, hogy amennyiben szükséges, itt is meg tudják védeni az országot.

Kapcsolódó Cikkek

  • Pontok az emlékekben

    Pontok az emlékekben

    Joggal mondta Tegzes Lászlóné a hódmezővásárhelyi Emlékpontban a kiállítás megnyitóján, hogy „Bibó István munkásságát mind a jobb-, mind a baloldali politikai gondolkodók elismerik”.

  • Tizennégy év után lett vége a Kulcsár-ügynek

    Tizennégy év után lett vége a Kulcsár-ügynek

    Többrendbeli sikkasztás és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év szabadságvesztésre és ötmillió forint pénzbüntetésre ítélte a 2003-ban kipattant brókerügy elsőrendű vádlottját, Kulcsár Attilát szerdán a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa.

  • Fókuszban a Kárpát-medence gazdasága

    Fókuszban a Kárpát-medence gazdasága

    Óriási szakmai érdeklődés kísérte a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) szervezésében március 16-17. között Hajdúszoboszlón megvalósult Kárpát-medencei Gazdasági Konferencia és Kiállítást.