2018. január 17., szerda
Antal, Antónia

Belföld

Miről szól a népszavazás?

Régóta beszélünk róla, a jövő hét vasárnapján viszont tényleg itt lesz az idő, hogy véleményt mondjunk az unió bevándorláspolitikájáról. A kérdés komoly, ugyanis az erre adott válasz hosszú időre befolyásolhatja, hogy milyen szerep jut Magyarországnak a világméretű migrációban. Százmilliók kelhetnek útra, nem árt, ha képben vagyunk, miről is szól a kvótaháború.

Az október 2-i népszavazáson azt kell eldönteni, hogy a magyarok akarják-e, hogy az uniós szervek más állampolgárságú embereket Magyarországra küldhessenek úgy, hogy erről nem kérdezik meg az itt élőket. Ez látszólag egy technikai felvetés, de voltaképpen sokkal többről van szó. A kérdésben ugyanis az is benne van, hogy a hazai választók mennyire értenek egyet azzal a brüsszeli tervvel, amelyet kvóta néven ismerünk. Ez ugye arról szól, hogy Európa fogadja a világ minden tájáról beérkező (csak tavaly 1,5 milliót, a világon pedig összesen 250 millió migránst tartanak számon) bevándorlókat, és egy idő után úgy kezeli őket, mintha mindig is ide tartoztak volna.


Európa, azon belül is az Európai Unió (EU) azonban fizikailag nem, csak papíron létezik és valójában a tagországok szövetségét jelenti. Csakhogy az EU-t ez láthatóan hidegen hagyja, és a fejébe vette, hogy a saját (nem létező) szakállára intézkedik: a magához csábított migránsokat az őt létrehozó államokban szállásolja el. Mindezt úgy, hogy elfelejtette megkérdezni a házigazdáknak kiszemelt országokat, köztük Magyarországot. A magyar kormány ennek a gyakorlatnak intett be akkor, amikor azt mondta, hogy ha Brüsszelt nem is, őt mindenesetre érdekli az emberek véleménye arról, hogy akarnak-e együtt élni vadidegenekkel. Ebből lett a kvótanépszavazás.

Idomeni, 2016. február 29. Illegális bevándorlók futnak a macedón határ felé a Görögországot és Macedóniát összekötő vasúti síneken a határ görög oldalán, Idomeniben 2016. február 29-én. Mintegy 300 iraki és szíriai menekült kidöntötte a határkerítés egy részét tiltakozásul amiatt, hogy a hatóságok szerintük túlságosan alacsony számban engedik át a migránsokat Macedóniába, hogy folytassák útjukat Európa északi része felé. A felvétel a dél-macedóniai Gevgelija közelében készült. (MTI/AP/Borisz Grdanoszki)

Idomeni, 2016. február 29.
Illegális bevándorlók futnak a macedón határ felé a Görögországot és Macedóniát összekötő vasúti síneken a határ görög oldalán (MTI/AP/Borisz Grdanoszki)

A referendum elképesztő mennyiségű álvitát generált, kezdve azzal, hogy semmiféle betelepítésről nincs is szó, egészen odáig, hogy a magyarok véleménye nem is számít, merthogy az EU-t úgyse kötelezi semmire, tehát jobb, ha mindenki befogja a száját. Előbbiről csak annyit, hogy most már második éve minden a bevándorlók szétosztásáról szól az EU-ban – ezt a törekvést legutóbb éppen tegnap erősítette meg a Juncker-féle Európai Bizottság szóvivője –, volt már önkéntes meg kötelező kvóta is, és mivel egyik se működött, az unió előállt a mostani verzióval, vagyis hogy annyi migránst terít szét, amennyi érkezik, a határ a csillagos ég. Így aztán jelen állás szerint 130 ezren érkeznének csak Magyarországra, hogy hová meg hogyan (és legfőképpen minek), arról persze nem szól a fáma.


Ahhoz, hogy dönthessünk saját jövőnkről, ott kell lenni október 2-án a népszavazáson. A magyarok hangja ugyanis csak akkor üti meg az EU fülét, ha sokan szólalnak meg egyszerre. Egy érvényes népszavazáshoz 4 millió állampolgárra van szükség, a legfrissebb felmérések szerint a részvételi hajlandóság most valahol ennek határán mozog.

Spielfeld, 2015. október 24. Migránsok az ausztriai Spielfeld és a szlovén Sentilj közötti határátkelőhely osztrák oldalán 2015. október 24-én. MTI Fotó: Varga György

Spielfeld, 2015. október 24.
Migránsok az ausztriai Spielfeld és a szlovén Sentilj közötti határátkelőhely osztrák oldalán 2015. október 24-én.
MTI Fotó: Varga György

Kapcsolódó Cikkek

  • 2,5 milliárdot kap az idegtudományi intézet

    2,5 milliárdot kap az idegtudományi intézet

    Két és fél milliárd forint állami támogatásból újul meg az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet az Egészséges Budapest Program keretében – jelentette be László Tamás országgyűlési képviselő az intézményben tartott sajtótájékoztatóján.

  • Budapesten lesz a Michelin-díjátadó

    Budapesten lesz a Michelin-díjátadó

    Hatalmas siker! Magyarország fővárosában, Budapesten tartják márciusban a gasztronómiai világ egyik legnagyobb eseményét, a Michelin-díjátadót.

  • 11 évet is kaphat a zuglói gázoló

    11 évet is kaphat a zuglói gázoló

    Ma kezdődik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a zuglói gázoló néven elhíresült T. Klára büntetőpere. A 25 éves nő 2016 novemberében gázolt halálra egy 86 éves bácsit, majd segítségnyújtás nélkül továbbhajtott.

  • Kitilthatják Magyarországról Sorost

    Kitilthatják Magyarországról Sorost

    Olyan javaslatot tárgyal a kormány ma, amely akár Soros György kitiltását is lehetővé teszi Magyarországról – értesült az Origo. Információjukat az támasztja alá, hogy tegnap Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója bejelentette: a párt országos választmánya politikai határozatban ítéli el a Soros-tervet, és felszólították a kormányt, hogy minden eszközzel lépjen fel annak végrehajtása ellen.