EUR: 309,48 Ft
CHF: 266,47 Ft
2017. szeptember 22., péntek
Móric

Külföld

Szijjártó: a biztonságnak mindent meg kell előznie az európai politikákban

A biztonság kérdésének mindent meg kell előznie az európai uniós politika összeállításakor, s ebben ma már egyre kevésbé van vita az EU-ban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Unió (EU) külügyminisztereinek péntek délután Pozsonyban kezdődött kétnapos informális találkozóján a magyar közmédiának nyilatkozva.

A magyar diplomácia vezetője rámutatott: azt, hogy a biztonság kérdésének mindent felül kell írnia, az a helyzet váltotta ki, hogy a bevándorlás nyomán rendkívülivé vált a terrorfenyegetettség, a bűnözési helyzet romlott, és nőtt a nők elleni erőszakos cselekmények száma is.

“Mindez kiegészülve a keleti szomszédságunkban zajló háborúval azt eredményezte, hogy ma már nem túlzás azt mondani, hogy az európai biztonsági helyzet válságos, Európa biztonsági válsággal néz szembe” – szögezte le Szijjártó Péter, aláhúzva: mindezért a biztonságnak kell lennie az első számú szempontnak ami meghatározza az európai politikák összeállítását.

A magyar külügyminiszter szerint az európai biztonsági helyzet javításához öt elképzelés megvalósítására van szükség. Ezek közül az első egy közös európai hadsereg létrehozása. Kifejtette: azzal, hogy Nagy Britannia kilép az EU-ból, némileg meggyengül a transzatlanti szövetség európai pillére, s ennek a pillérnek a megerősítésére szolgálna az, hogy megkezdődjenek egy közös európai hadsereg létrehozásának előkészületei.

A második pont kapcsán Szijjártó Péter elmondta: mivel még mindig nem jött létre a külső határok védelmével kapcsolatos közös európai stratégia, Brüsszelnek “békén kell hagynia” azokat az országokat amelyek lépéseket tesznek sajt határaik megvédése céljából. “A bolgár kolléga bejelentette, hogy Bulgária tovább építi a bolgár-török határon, mi megépítjük az újabb kerítést a szerb határon” – idézte fel a találkozón elhangzott bejelentéseket Szijjártó Péter.

A magyar diplomácia vezetője az európai biztonsági helyzet javítását célzó elképzelés harmadik pontjának a Törökországi puccskísérlet és az azt követő elszámoltatás kapcsán a török vezetést ért kritika beszüntetését jelölte meg. “Aki a jelenlegi demokratikusan megválasztott török kormányt és elnököt támadja, az igazából az európai biztonságot támadja (…), mivel ha Törökország nem stabil és nem tudja féken tartani a bevándorlók hullámát, akkor az újra megjelenik Európa déli határán” – mutatott rá Szijjártó Péter. Hozzátette: a negyedik lépésnek annak kell lennie, hogy támogatni kell azokat a közel-keleti és észak-afrikai országokat, amelyek még vagy részben stabilak és képesek arra, hogy megállítsák a tőlük induló vagy rajtuk keresztül érkező bevándorlókat. Az ötödik lépésként a külügyminiszter szerint folytatni kell az EU bővítését a Nyugat-Balkán irányába, mivel ebben a térségben “egyre aggasztóbb jelenségeket” lehet megfigyelni. “A Nyugat-Balkán stabilitásához vezető egyedüli út az európai integráció útja, ezért az EU bővítését fel kell gyorsítani” – szögezte le.

Az EU külügyminisztereinek pozsonyi találkozóján az EU globális biztonsági stratégiája és az uniós-török kapcsolatok mellett szó esett az ukrajnai helyzetről, az ennek rendezését célzó minszki megállapodás végrehajtásáról is szó esett. Ez utóbbival kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta: a minszki megállapodás tekintetében a közelmúltban nem történt előrelépés, ezért elkerülhetetlen lesz, hogy az EU szembenézzen saját korábbi lépéseivel és képmutatás nélkül elemeznie kell, hogy az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, illetve a szankciók milyen károkat okoztak az európai gazdaságoknak.

Az uniós külügyminiszterek kétnapos találkozójának szombati napján meghívott partnerként részt vesznek több uniós tagságra pályázó ország – Montenegró, Szerbia, Macedónia, Albánia és Törökország – küldöttségei is. A kibővített összetételű szombati tárgyalásnak a terrorizmus elleni harc lesz a központi témája, ennek keretében szó lesz a radikalizáció és a szélsőségesség terjedésének megelőzését irányzó közös lépésekről is. Az uniós diplomaták a találkozó második napján a keleti partnerség országainak – Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Ukrajna, Moldávia – külügyminisztereivel is találkoznak.

Kapcsolódó Cikkek