EUR: 313,16 Ft
CHF: 290,48 Ft
2016. december 03., szombat
Ferenc, Olívia

Külföld

A Moody’s is felminősítheti Magyarországot

New York, 2012. február 13.
2011. július 13-i felvétel a Moody's amerikai hitelminősítő New York-i székházán látható emblémáról. A Moody's 2012. február 14-én kilenc EU-tagállam, köztük nyolc euróövezeti tagország adósosztályzatát, illetve besorolásainak kilátását lerontotta. (MTI/EPA/Andrew Gombert)

Várhatóan a Moody’s hitelminősítő is befektetésre ajánlott kategóriába emeli a magyar államadós-besorolást az idén, a Fitch és a Standard & Poor’s után, ami lendületet adhat jövőre a tőkebefektetéseknek – mondta Christopher Dembik, a Saxo Bank vezető makrogazdasági elemzője csütörtökön Budapesten az MTI-nek adott interjújában.

Mint mondta, a felminősítések mutatják, a gazdaság egyre jobb állapotban van, és azt is, hogy a befektetők kevésbé érzékenyek a politikai kockázatokra. Hozzátette, hogy a növekedés, a régióban általános módon, nagyrészt az uniós forrásokhoz kötődik.

Úgy vélte, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed várható kamatemelése nem lesz nagy hatással se Magyarország, se a régió pénzpiacaira, mivel azt a piac már beárazta. Nem várható a befektetések Amerikába vagy dollárba vándorlása sem, mivel azt “már megtették”. A feltörekvő piacok devizaárfolyamát sem sokkolja várhatóan a kamatemelés, már csak azért sem, mert az esetleges emelés 50 bázispontos lesz maximum, az alapkamat a nem túl magas 0,75 százalékos szintre nőhet így.

Úgy vélte, a negatív kamatok a pénzpiacokon hosszabb távon is maradhatnak. Mint mondta, a bankszektor a következő 2-3 évben megtalálja a kiutat, hogyan javítson jövedelmezőségén a nyomott kamatkörnyezetben, például több díjat szed be az ügyfelektől, azonban a negatív kamatok ennél akár sokkal tovább is maradhatnak. Ez jó a közszférabeli beruházások szempontjából, mert olcsón lehet hitelhez jutni a piacról, azonban rossz hatása van a bankszektorra. Vélekedése szerint az alacsony kamatok nem pörgetik az inflációt sem, a fogyasztói árak csak a július eleje óta tartó nyersanyagár-növekedés miatt emelkednek.

Az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi enyhítési programjáról elmondta, hogy annak egyelőre nincsen bizonyított hatása a gazdasági növekedésre vagy az inflációra. Például az olasz bankszektornak jót tett a stimulus, azonban a gazdaság sem idén sem jövőre nem éri el vélhetően a kitűzött növekedési célt.

Európában ezen kívül gátolja a mennyiségi enyhítés hatékonyságát, hogy főleg a bankok adnak hitelt, míg az Egyesült Államokban a tőkepiac (értékpapírokkal foglalkozó pénzpiaci szereplők) a fő hitelezők, és a mennyiségi enyhítés jobban működik, ha a rendszer a pénzpiacokra épül.

A szakértő szerint a jövőben a két fő kihívás a demográfia és a termelékenység növelése. Magyarország legnagyobb problémája szerinte az, hogy a demográfiai átmenet már az 1980-as évek elején elkezdődött, 10 évvel korábban, mint a többi kelet-közép-európai országban. Úgy vélte, a gyermekek után járó szociális juttatások növelése a legtöbb európai országban nem hozta meg a várt eredményt – egyedül Franciaországban volt sikeres -, valamint a demográfiai kihívások megoldásához kezelni kell a bevándorlás kérdését is. A Saxo Bank szakértője szerint az ausztrálhoz vagy a kanadaihoz hasonló, európai szinten megvalósított szelektív bevándorláspolitika lehetne a megoldás.

Kapcsolódó Cikkek