EUR: 313,42 Ft
CHF: 288,87 Ft
2016. december 07., szerda
Ambrus

Belföld

Gödöllői repülőbaleset – “Sosem bocsátok meg a családom gyilkosának”

A Fasori református templomban búcsúztatták el hétvégén a gödöllői repülőbaleset két áldozatát, Magdolnát és kisfiát, Attilát. József, a családfő hazavitte a hamvakat. A férfi nem felejt: tudja, ki felelős felesége és fia haláláért és sohasem bocsát meg nekik.

A tragikus sorsú édesanyát és kisfiát Budapesten abban a városligeti református templomban búcsúztatták, ahol a fiúcskát kilenc évvel ezelőtt megkeresztelték. Bár az apa hazavitte a hamvakat, a templom vezetői ígéretet tettek: náluk bármikor elhelyezheti az urnát.

gödöllő-dano-jozsef3
– Mindennél jobban szerettem a családomat, ma sem tudom elfogadni, hogy a feleségem és a kisfiam, Attika nincs többé. És nem tudom ígérni, hogy két hét múlva jobban leszek – mondta a Lokálnak elcsukló hangon Indy. Mint ismert: szeptember tizennyolcadikán a gödöllői repülőtéren egy Piper kisgép és egy Cessna a levegőben összeütközött. A két pilótán kívül meghalt a Piperen utazó Magdolna és kisfia, Attika.

gödöllő-dano-jozsef1

– Amikor a repülő földbe csapódott, mindkettőjük teste úgy összeroncsolódott, hogy kizárta a koporsós temetés lehetőségét – folytatja a férfi. – Az asztalomon van az urna, mellette pedig a feleségem és Attika fotója. Megnyugtat, hogy itt vannak velem. És lehet, egyszer találok majd egy nagyon szép helyet, ahová letehetem a hamvaikat. Persze fáj, hogy így látom őket, még várom, hogy szóljanak hozzám. Ha az ajtóra nézek, várom, hogy belépjenek. Ha az utcán gyereket látok, a kisfiam jut eszembe róla. Ő és az anyja volt a mindenem.

gödöllő-dano-jozsef4Azon a tragikus napon az ismerőseim aggódva szóltak, hogy nem érik utol a feleségemet. Tudtam, hogy sétarepülésre mentek, ezért utánuk rohantam Gödöllőre, ahol a rendőröktől megtudtam: a családom nincs többé. Összeomlott előttem a világ… Emlékszem, Attika iskola után gyakran hívott, olyankor csak mi ketten bebujtunk a takaró alá, ahol elmondta az apró titkait. A boltban még ösztönösen a kosárba rakom a kisfiam kedvenc csokiját. Aztán eszembe jut a valóság. Ma már tudom, ki a felelős a családom haláláért. És azt üzenem neki: sohasem bocsátok meg. Nekem már nincs mit vesztenem…

Kapcsolódó Cikkek