EUR: 309,93 Ft
CHF: 285,61 Ft
2017. június 24., szombat
Iván

Külföld

Gorbacsov a nukleáris fegyverek és a háború betiltását sürgette

A nukleáris fegyverek és általában a háborúk betiltását sürgette hétfőn Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a közte és Ronald Reagan néhai amerikai elnök között lezajlott, a hidegháborút lezáró reykjavíki csúcstalálkozó 30. évfordulóján kiadott felhívásában.

Gorbacsov a politika és a diplomácia veteránjaihoz, a tudósokhoz, a szakértőkhöz és a nemzetközi közvéleményhez fordulva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az atomfegyvermentes világ “nem utópia, hanem elengedhetetlen szükségszerűség”. A 80 éves, Nobel-békedíjas volt politikus szerint azért kell betiltani a háborút, mert az nem képes megoldani az emberiség egyetlen globális problémáját sem.

“Ideje világosan és egyértelműen felvetni a kérdést: be kell tiltani a nukleáris fegyvert. Mi több: be kell tiltani a háborút!” – írta Gorbacsov a reykjavíki csúcs örökségéről tartott nemzetközi konferencia részvevőihez küldött üzenetében.

A nukleáris fegyverek megsemmisítésének szükségességét azzal indokolta, hogy azokat véletlenül vagy rossz szándékkal, esetleg műszaki hiba folytán működésbe hozhatják.

Hangsúlyozta, hogy a nukleáris fegyverek megsemmisítéséhez demilitarizálni kell a nemzetközi kapcsolatokat.

“Azokat a politikusokat, akik úgy gondolják, hogy a problémákat és vitákat (akár még +végső esetben is+) erő alkalmazása révén meg lehet oldani, a társadalomnak meg kell tagadnia, távozniuk kell a porondról” – hangsúlyozta.

Gorbacsov véleménye szerint az elmúlt évek konfliktusainak nagy részét, így a jugoszláviait, az irakit, a líbiait és a szíriait diplomáciai úton, erő alkalmazása nélkül rendezni lehetett volna.

Kezdeményezésének valóra váltásához a volt szovjet vezető “a létező mechanizmusok – az ENSZ, a hágai Nemzetközi Bíróság, a konvenciók” megerősítését, szükség esetén pedig újak létrehozását javasolta.

Közös feladatként nevezte meg a nukleáris fegyverek számának további csökkentését, azok elterjedésének megakadályozását, a terrorizmus elleni harcot, az ökológiai katasztrófa elhárítását, a szegénység és az elmaradottság meghaladását, valamint sürgette ezek előtérbe állítását.

“Erre a célra, erre a kötelezettségre állandóan emlékeztetnünk kell a világ vezetőit” – hangoztatta.

A nap folyamán Gorbacsov interjút adott a RIA Novosztyi hírügynökségnek, amelyben rámutatott, hogy összeomlott a Moszkva és Washington közötti kölcsönös bizalom. Sürgette, hogy a felek ismét kezdjenek átfogó tárgyalásokba, elsősorban a nukleáris problematikáról, és hogy figyelmüket ne csak a regionális problémákra korlátozzák.

“Úgy gondolom, hogy a világ veszélyes határhoz érkezett. Nem akarok konkrét receptet adni, de ki akarom jelenteni: meg kell állni. Fel kell újítani a párbeszédet” – nyilatkozott a volt szovjet vezető.

Október elején kiéleződtek a Moszkva és Washington közötti ellentétek. Az amerikai külügyminisztérium közölte, hogy nem működik tovább együtt Oroszországgal a szíriai konfliktus ügyében, majd Vlagyimir Putyin orosz elnök felfüggesztette a katonai célból fölöslegessé vált, fegyverfokozatú plutónium hasznosításáról megkötött kétoldalú szerződés végrehajtását. Moszkva ezt követően leállította a nukleáris energetikai tudományos együttműködést. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Iszkander-M típusú rakétarendszert telepített a kalinyingrádi exklávéba, és jelezte, hogy fontolóra vette az egykor Kubában és Vietnamban működtetett szovjet-orosz katonai bázisok ismételt használatba vételét.

Gorbacsov és Reagan 1986. október 11-én és 12-én tárgyalt egymással Izlandon a hadászati támadófegyverekről. Noha egyetlen szerződést sem írtak alá akkor, a Szovjetunió és az Egyesült Államok a reykjavíki csúccsal zárta le a hidegháborút.

Kapcsolódó Cikkek

  • Hackerek támadták meg a brit parlamentet

    Hackerek támadták meg a brit parlamentet

    Hackertámadás érte szombaton a brit parlamentet, kiberbűnözők a törvényhozás email rendszeréhez akartak hozzáférni – jelentették politikusok és tisztségviselők.

  • Két év kevés lesz a Brexit lezárására

    Két év kevés lesz a Brexit lezárására

    A Századvég kutatója szerint nem lesz elég a Brexit lezárására a még fennmaradó 21 hónap, egy újabb, átmeneti időszak alatt rendezhetik a felek az összes részletszabályt.

  • Ötezer civil vesztette életét a jemeni konfliktusban

    Ötezer civil vesztette életét a jemeni konfliktusban

    Csaknem ötezer, 4971 polgári személy vesztette életét, és 8533 civil sebesült meg azóta, hogy 2015 márciusában, a külföldi beavatkozást követően fokozódtak a harcok Jemenben, ahol közel három éve pusztít a polgárháború – közölte pénteken Ravina Shamdasani, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) szóvivője a hivatal saját számításaira hivatkozva.

  • Felminősítette Görögországot a Moody’s

    Felminősítette Görögországot a Moody’s

    Felminősítette Görögországot a Moody’s Investors Service, a kiigazítási program második felülvizsgálatának befejeződésével, valamint a javuló költségvetési helyzettel és a gazdasági stabilizációra utaló jelekkel indokolva a döntést.