EUR: 314,80 Ft
CHF: 293,15 Ft
2016. december 10., szombat
Judit

Belföld

Marci, a meglepetés – Elképzelni a lehetetlent 6. rész

Szőcs Marci2-Valczer Hajni

Marci hetente kétszer jár kosárlabda edzésre

Marci nagyon váratlanul érkezett a családba, anyukája negyvenhárom éves volt, és azt hitte, elérkezett az az idő, amikor már nem lehet gyereke. Míg ő ebben a tévhitben volt, szíve alatt kis magzat fejlődött, akinek az érkezéséről későn szerzett tudomást. Elképzelni a lehetetlent című sorozatunk 6. része.

A kezdeti meglepettség után Anita természetesen nagyon boldog volt, hogy gyermeke lesz. Kisfia születésekor derült ki, hogy nincs minden rendben, Marci Down-szindrómásként jött a világra, speciális nevelést igényel. Mint általában, Anitákénál is nagy volt a rémület: mi lesz most?…

Az ember előre sosem tudhatja, mennyi feladat vár rá, meg tud-e küzdeni velük, végig tudja-e járni az előtte lévő göröngyös utat. Hogy mennyire lesz eredményes a munkája és mire képes. Minden kiszámíthatatlan!

Anyaként első perctől kezdve pozitívan állt a dolgokhoz. Marci édesapjának idő kellett, míg feldolgozta és elfogadta fia állapotát, de nem futamodott meg, mint az apák többsége. Kitartott mellettünk, nagyon szereti, Marcit sokat foglalkozik vele.

A kitartó kemény munka, a korai fejlesztés, a sok szeretet, az első sikerélmények szép eredményeket hoztak számunkra. Sok fellépést a zene, a tánc terén, szavalóversenyeket, úszóversenyeket és kosárlabdaversenyeket.

Szőcs Marci4-Valczer Hajni

Marci (balról) az edzőjével és sporttársával, Aranyos Dáviddal

– Két éve a Hársfa Egyesületnél hetente kétszer járunk kosárlabdaedzésre és részt veszünk minden bajnokságon –mondta az anyuka.  

Szőcs Marci1-Valczer Hajni

Édesanyja számára nem várt, késői ajándék fia

Marci trénere az egyesületnél Galambos Zsolt, aki januárban a Magyar Sportújságírók Szövetségének 58. díjátadó gáláján a fogyatékos sportolókkal foglalkozó edzők kategóriájában a Magyar Speciális Olimpia Szövetség (MSOSZ) kosárlabdaszakág-vezetőjeként a legjobbnak bizonyult. 

A Hársfa Egyesület több mint húsz éve áll fenn. A hét minden napján tartanak edzéseket különböző sportágakban épek és fogyatékossággal élők számára, az integráció jegyében. Az egyesület tagjai között több speciális olimpiai bajnok is van. Marci és anyukája örömmel jár ebbe a családias hangulatú közösségbe.

– Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerek olyan programokon vegyen részt, amit szívesen, örömmel és rendszeresen csinál. Nekünk nagyon aktívan telnek a hétköznapjaink. Mi a hét minden napján járunk valami foglalkozásra: tánc, zene, sport – mesélte az anyuka, aki azt is elárulta, igen aktív nyara volt a fiának. Több táborban is volt és emellett még ellátogattak Erdélybe, ahol van a hegyek között egy völgyben egy hétvégi házuk.

– Itt jó a levegő, szép a táj és Marcikám kifejezetten szereti a bográcsozást és a nyári szalonnasütéseket – tette hozzá Anita. – De van itt még egy kérdés. Mi lesz Marcival hosszú évek múlva? Mivel a férjem és én is néhány év múlva nyugdíjasok leszünk, úgy gondoljuk, gyermekünk számára az egyetlen és jó megoldás, ha egyszer majd egy lakóotthonban helyezzük el. De, amíg lehet, velünk marad, és szeretetben élünk együtt. Bízom benne, hogy mire Marcinak oda kell mennie, addigra ezek az intézmények is még jobbak és fejlettebbek lesznek – vázolta Anita a jövőt.

Mozgássérült, sportot szerető újságíróként feladatomnak tekintem, hogy sajátos élettörténeteket mutassak be. Éppen ezért Valczer Hajni fotóriporter kolléganőmmel – aki egy hatéves kislány anyukája – olyan sorozatot találtunk ki, amelyben utánpótláskorú, a Magyar Speciális Olimpia Szövetség versenyrendszerében sportoló, értelmi sérült gyerekeket mutatunk be családjaikkal. A riportok során készült fotókból pedig kiállítást szeretnénk szervezni. Elképzelni a lehetetlent című sorozatunk 6. része.

Fotó:  Valczer Hajni

Kapcsolódó Cikkek