EUR: 314,57 Ft
CHF: 292,97 Ft
2016. december 09., péntek
Natália

Belföld

Orbán: a kötelező betelepítési kvótákat le kell venni az EU napirendjéről

Pozsony, 2016. október 7.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő (b) és Robert Fico, az Európai Unió soros elnöki feladatait ellátó Szlovákia miniszterelnöke sajtótájékoztatót tart Pozsonyban 2016. október 7-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

A kötelező betelepítési kvótákat egyszer s mindenkorra le kell venni az Európai Unió napirendjéről – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Pozsonyban, miután szlovák kollégájával, Robert Ficóval egyeztetett.

Orbán Viktor az EU soros elnökségét betöltő Szlovákia kormányfőjével közösen tett sajtónyilatkozatában kiemelte: ki kell egészíteni a magyar alaptörvényt, bele kell írni, hogy a magyarokra senki sem kényszeríthet semmilyen betelepítési kvótát. Mint mondta, most azt jött elmondani szlovák partnerének, hogy az alkotmánymódosítás “az európai jogrendszer keretén belül marad”.

Hangsúlyozta: egy olyan betelepítési kvótarendszer, amelynek nincs felső korlátja és kötelező, egy nagy népvándorlás esetén – amelynek a küszöbén állunk – tönkreteheti azokat az eredményeket, amelyeket elértünk, lerombolhatja mindazt, amiért megdolgoztunk.

A miniszterelnök a népszavazásról elmondta: 1990, a magyar demokrácia kezdete óta “egyetlen népszavazáson sem volt ennyi egy irányba mutató akarat”. Függetlenül attól, hogy a magyar alkotmányos rendszer a népszavazás érvényességéhez nagyon szigorú feltételeket rendel, azt a tényt, hogy 3,3 millió ember egy irányba fejezte ki az akaratát, nem lehet figyelmen kívül hagyni – mutatott rá.

Orbán Viktor közölte: mivel a népszavazásnak a jelen körülmények között nincs közjogi következménye, erről most a parlamentnek kell gondoskodnia, és ahhoz, hogy azt a kérdést, kivel élünk együtt, csak a magyar Országgyűlés dönthesse el, alkotmányt kell módosítani.

Mint mondta, az EU alapszerződése rögzíti a nemzeti identitást, és egy ország területe, népessége, államformája a nemzeti identitáshoz tartozik, amely érinthetetlen.

A kormányfő arról is beszélt, hogy még év elején az európai miniszterelnökök arról döntöttek, hogy 2016 novemberének közepére vissza kell térni a schengeni rendszerhez, a külső határokat meg kell védeni és a Schengen területen belül ideiglenesen emelt határokat el kell tüntetni. Most arra kérte Robert Ficót, hogy szerezzen érvényt ennek a korábbi döntésnek.

Orbán Viktor úgy vélte, Szlovákia sikertörténet, látni a fejlődést. “Mi is igyekszünk” Magyarországon, és ezek a sikerek nem ajándékok, a magyar sikerek sem maguktól lettek, a szlovák és magyar emberek is megdolgoztak a sikereikért – fogalmazott.

Közölte: a kötelező betelepítési kvótarendszer azonban tönkreteheti ezeket az eredményeket. “Európa nem egy átjáróház”, Magyarország sem az, és nyilvánvalóan Szlovákia sem akar az lenni – hangoztatta.

A miniszterelnök kiemelte: “nem akarunk bűnözőket és nem akarunk terrorcselekményeket”, viszont meg akarjuk védeni a polgáraink biztonságát és az elért eredményeket. Magyarországon százezerszám mentek keresztül törvényellenesen a migránsok, ez nem elméleti probléma, hanem a valóság – mondta. Hozzáfűzte: a jogrendünket figyelembe nem véve átgázoltak egy országon több százezren, köztük olyanok is, akik “utána Párizsban tucatszámra öltek meg európai polgárokat”.

Orbán Viktor kijelentette: biztonságban szeretünk élni, de ami Párizsban történt, Pozsonyban és Budapesten is megtörténhet, “nem babra megy a játék”. Ezért azt kérte Robert Ficótól, hogy az ügyet annak teljes súlyával kezeljék, mert – mint mondta – a népeik biztonságáért a miniszterelnökök a felelősek. Azt kérte a szlovák kormányfőtől, hogy támogassa a kötelező betelepítési kvóták levételét az EU napirendjéről.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU soros elnökét jött tájékoztatni a népszavazásról, Orbán Viktor kifejtette: a magyarok mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy “az Európai Unió vezetését vetésforgóban látják el” a tagállamok. A magyar felfogás szerint ugyanis az EU nem Brüsszelben van, hanem Pozsonyban, Varsóban, Budapesten, Bukarestben, Berlinben vagy Párizsban – magyarázta. Hozzátette: az EU nem Brüsszelhez, hanem “a szabad nemzetek közösségéhez tartozik”, és Európának a szabad nemezetek közösségének kell maradnia.

A kormányfő a kétoldalú kapcsolatokról megjegyezte: “sok szép közös tervünk van”.

Kapcsolódó Cikkek