EUR: 313,16 Ft
CHF: 290,48 Ft
2016. december 04., vasárnap
Barbara, Borbála

Belföld

Rossz a kép! Hol a robbantó?

A Citibank kirablása óta tudjuk, hogy a magyarországi biztonsági kamerák legtöbbje értékelhetetlen képeket készít. A rendőrségnek most megint főhet a feje, mire a Teréz körúti robbantót azonosítani tudja.

Nem sokat segített a rendőrségnek az a videofelvétel, amelyet egy szomszédos szolárium utcai biztonsági kamerája rögzített a szeptember 29-i Teréz körúti robbantásról. Az elkövető ugyan többször és hosszan látható a felvételen, de éppen a lényeg nem látszik: az arca. Különösen elkeserítő ez, ha az ember tudja, hogy a nyomozók a legtöbb esetben már digitálisan feljavított képet hoznak nyilvánosságra.

rob1

Egy ilyen felvétel alapján az ember saját magát sem igen ismerné fel

– Sajnos a rendelkezésre álló felvételek 95 százaléka ilyen, nem lehet velük mit kezdeni – fogalmazott a Lokál Extrának Lakatos Tamás igazságügyi informatikai szakértő, aki maga is rendszeresen teljesít rendőrségi megbízásokat.

rob2

Egy másik felvétel a robbantóról – ez sem az igazi

Tavasszal, amikor az Oktogon téri Citibank-fiók kirablása után kerültek nyilvánosságra gyakorlatilag azonosításra alkalmatlan banki kamerafelvételek az elkövetőről, a Lokál Extra cikksorozatban foglalkozott azzal, hogy miért nem juthatnak elfogadható képek a rendőrség és a nagyközönség elé. (A www.lokal.hu oldalon olvassa el a Miért nem látszik jól a rabló a videófelvételeken?, a Nem vigyáz a bank a pénzünkre?, az Elavult a kameratörvény, új még nincs, illetve az A bank biztosan nem bukhat című cikkeinket! – a szerk.)

Lakatos Tamás már akkor nyilatkozott lapunknak, és elmondta, a spórolás mindenütt jellemző, vagyis a bankok, az üzletek, a szolgáltatóegységek nem feltétlenül a legmodernebb technikát alkalmazzák. Hozzátette: a sikertelenség oka azonban nem mindig ez, hiszen olcsóbb technikával is lehet megfelelő felvételeket készíteni, ha azt szakember állítja be. A megrendelő azonban sokszor ezt is megpróbálja „költséghatékonyan” megoldani.

rob3

Ez az egyik felvétel, amin eddig a legtisztábban látszik az arc. Ön felismerné?

Mint ismeretes, a VI. kerületben, a Teréz körút Király utcai kereszteződésében lévő egyik földszinti üzlethelyiségnél történt a robbantás, amelyben két rendőr megsérült. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség előre kitervelten, több ember és hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt nyomoz, soron kívül, nagy erőkkel, a rendőrséggel együttműködve. A legfrissebb információk szerint nem személyes indok állhatott a háttérben, a rendőrség szervezete ellen irányulhatott a támadás.

A Teréz körúti robbantás esetében végül is nem egy bank, hanem egy szolárium kamrájáról van szó. De ha ez értékelhetetlen képeket rögzít, akkor – és erre itt az élő példa – éppen úgy nincs értelme, mint a pénzintézeteket „védő” rossz technikáknak. A megoldáshoz, csakúgy, mint a Citibank esetében, most is egy közeli áruház kamerafelvételével juthatnak közelebb a nyomozók – a robbantó ugyanis bevásárolt szörnyű tette előtt, és az áruházi kamerák most is valamivel jobb képet készítettek. (Lásd a lokal.hu-n a Bevásárolt a robbantás előtt a horgászsapkás című cikkünket – a szerk.)

 

Fotó: Mészáros Diána

A szolárium kamerája. A  katalógusok alapján egy ilyen már alig több, mint 9000 Ft-tól kapható. De ha szakértő állítja be, ez is készíthet jó felvételeket Fotó: Mészáros Diána

Ekkora fejetlenség láttán felmerül a kérdés, nem volna-e értelme annak, ha jogszabály határozná meg, milyen minőségű képet kell előállítania egy biztonsági kamerának. Tavaszi cikksorozatunkban összefoglaltuk, hogy a magyar jogban öt törvény is foglalkozik a biztonsági kamerák üzemeltetésével, de mindegyik csak maximumszabályozást vezet be, amelynek az a célja, hogy a kamera üzemeltetője ne tudjon visszaélni a technikával. A Lokál Extrának ebben a sorozatban egy infokommunikációs szakjogász és egy adatvédelmi szakértő erősítette meg, hogy nincs minimumszabályozás.

Az elmúlt hónapok eseményei és a Nyugat-Európából érkező hírek miatt érzett aggodalom azonban felveti a kérdést: a jogalkotónak talán végre különbséget kellene tennie a munkahelyeken használt, valamint a pénzintézetekben felszerelt és az utcán működtetett kamerák között.

Kapcsolódó Cikkek