EUR: 312,97 Ft
CHF: 271,73 Ft
2018. február 25., vasárnap
Géza

Egyéb Szombathely

Derűs szívvel a rászorulókért

Levéltári dokumentumok, illetve hozzátartozókkal, ismerősökkel készített interjúk segítségével bontakozott ki a kutató előtt gróf Erdődy Ilona élettörténete, amely most a Híres szombathelyi nők című sorozat 14. kötetében nyomtatásban is napvilágot látott. Kelbert Krisztina történész szerint a derűs szívvel végzett humanitárius tevékenység végigkísérte a vépi grófnő életét.

Az Erdődy család monyorókeréki ágából származó Erdődy Ilona 1917-ben született, gróf Erdődy Sándor és a németújvári Draskovich Erzsébet hatodik gyermekeként. A család legnagyobb birtokán, a vépi kastélyban és a hozzá tartozó hatalmas földbirtokon nevelkedett. Édesapját Magyarország 32. legnagyobb földbirtokosaként tartották számon, arisztokrata családjuk Vas vármegyében a leggazdagabbak közé tartozott.


Kezdetben – ahogy ez arisztokrata körökben szokás volt – Ilonával is nevelőnők foglalkoztak, majd 11 évesen a Bécs közeli Pressbaumban a Sacra Coeur apácarend internátusába került. A 20-as évek második felétől 1936-ig tanult itt.

Fotó: CSG

Kelbert Krisztina történész évekig tanulmányozta gróf Erdődy Ilona életét Fotó: CSG

A Pannonhalmi Bencés Főapátság levéltárában őrzik az Erdődyek családi dokumentumait. Kutatásai közben itt bukkant Kelbert Krisztina két kis füzetre, amelyek Erdődy Ilona ifjúkori naplóját rejtették – 1933 és 1936 között írta ezekbe élményeit, a mindennapok történéseit.


Fotó: Savaria Múzeum

gróf Erdődy Ilona Fotó: Savaria Múzeum

A rendkívül szigorú iskolai nevelés mellett is előforduló bohém, vidám pillanatok leírásán túl a kutató számára különösen izgalmas volt az arisztokrata család környezetének bemutatása: a napló segítségével ugyanis bepillanthatunk a vépi kastélyba, megismerhetjük egyebek mellett a biliárdszalont, ahol felléptek egy-egy amatőr színielőadásban, a parkot, ahol a legtöbb időt töltötték, de azt is, hogy milyen ruhát öltöttek magukra egy-egy farsang alkalmával, vagy a lovardát. Ilona szenvedélyesen szeretett lovagolni, naplója a természet szeretetéről tanúskodik, leírásai alapján könnyen elképzelhető, hogyan barangolták be a többhektáros parkot a kastély körül. (A lovak iránti rajongása egyébként élete végéig elkísérte, 78 évesen még lovagolt a lánya visszaemlékezése szerint.) Érdekelték a műszaki dolgok is: autók, motorok. Szívesen vadászott is.

Erdődy Ilona 1947-ben hagyta el az országot, és Eberauban (Monyorókeréken) telepedett le, itt ismerkedett meg későbbi férjével, aki intézőként dolgozott.

Évtizedekkel később járt néha Magyarországon, látta, hogy az egykori kastélyból iskola lett, de akkor már a lépcsőházon kívül szinte semmi nem emlékeztetett az épület valaha volt pompájára.

A könyvbemutató résztvevői Erdődy Ilona élethosszig végzett humanitárius munkáját emelték ki. A háború idején hadikórházakban dolgozott önkéntes műtősasszisztensként, majd férjével együtt részt vett az osztrák máltai segélyszolgálat megalapításában és vezetésében. Az 1956-os forradalom idején Budapestre mentek, és közvetíteni próbáltak Mindszenty József Ausztriába juttatása érdekében. Határ közeli birtokukon tábort rendeztek be, ahol megszervezték a magyar menekültek ellátását.

Fotó: Elisabeth Mensdorff-Pouilly tulajdonában

Gróf Erdődy Ilona férjével gróf Alexander Mensdorff-Pouillyvel 1951-ben Fotó: Elisabeth Mensdorff-Pouilly tulajdonában

Az 1960-as években Luisingba költöztek, és életük további részét ott töltötték. Erdődy Ilona grófnő 2003-ban, Luisingban hunyt el.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

  • Sminkbemutató szép lányokkal

    Sminkbemutató szép lányokkal

    Ahogy arra számítani is lehetett, a jelentős szakmai és közönségvisszhangot keltett, nemrég lezajlott, érdi rendezésű Pest Megye Szépe verseny döntőjében szereplő hölgyek sorra kapják a felkéréseket a szépségipar különféle területeiről.

  • A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat

    A neandervölgyi ember készíthette az első barlangrajzokat

    A neandervölgyi ember készíthette a világ első barlangrajzait – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely elsőként talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a neandervölgyieknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.

  • Szijjártó: A tengeri határokat is meg kell védeni

    Szijjártó: A tengeri határokat is meg kell védeni

    Az Európai Unió tengeri határát ugyanúgy meg kell védeni, mint ahogy Magyarország is képes volt arra, hogy megvédje az EU külső, szárazföldi határát – mondta el telefonon az MTI-nek pénteken Máltáról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.