2017. december 18., hétfő
Auguszta

Külföld

Ferenc pápa: nem árusítom ki a katolikus doktrínát

Az ökumenikus találkozók, a keresztény egység szolgáló párbeszéd nem jelenti a katolikus doktrína “kiárusítását”, hanem a II. Vatikáni Zsinat által megkezdett út folytatása – ezt a gondolatot fejti ki Ferenc pápa a l’Avvenire című olasz katolikus napilapban pénteken megjelent interjúban.

Az egyházfő a vasárnap véget érő rendkívüli szentévről, az egyház feladatairól és elsősorban a más keresztény egyházakkal, különösképpen a lutheránusokkal való egységkeresés miatt őt érő bírálatokról nyilatkozott.


Az Irgalmasság és egység című interjú az irgalmasság rendkívüli – tavaly december 8-án megnyitott – szentévének záró interjúja Ferenc pápa részéről. Ez az első alkalom, hogy Ferenc pápa – számtalan olasz és külföldi laikus sajtóorgánumnak adott interjú után – az olasz katolikus püspöki kar (Cei) napilapjának nyilatkozott.

Az interjú nagy része Ferenc pápának a többi keresztény egyházzal való viszonyát feszegeti. A szerző kiemeli, hogy Ferenc pápa az első katolikus egyházfő, aki 2013-as megválasztása óta a keresztény egyház összes jelentős vezetőjével találkozott: többek között I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával, Kirill moszkvai pátriárkával és nemrégen a reformáció 500. évfordulóján a Lutheránus Világszövetség vezetőivel. Ferenc pápa az első egyházfő volt, aki az évfordulóról a lutheránusokkal együtt emlékezett meg.


Az egyházfő ezzel kapcsolatosan kifejtette: a keresztényekkel való párbeszéd és az egység keresésének folyamata nem más, mint amit az egyház a II. Vatikáni Zsinattal indított útjára. “Egyáltalán nem gyorsítottam (az említett folyamatot)” – mondja a pápa, emlékeztetve, hogy az ökumenikus párbeszéd már régen megkezdődött az ő elődei által.

Az interjú készítőjének arra a felvetésére, miszerint vannak, akik úgy gondolják, hogy a pápának a sok ökumenikus találkozó helyett a katolikus egyház dolgaival kellene több időt töltenie, vagyis nem kellene “kiárusítania” a katolikus doktrínát, s hogy kritikusai szerint “protestanizálja” a katolikus egyházat, a pápa ismételten csak azzal érvelt, hogy ő a zsinat doktrínáját folytatja, azt az utat, amelyre elődei léptek. Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy a bírálatok egy része rosszindulatból fakad, a megosztottság fokozását szolgálják.

A hittérítésre utalva kijelentette, hogy az egyház nem labdarúgócsapat, amelynek szurkolókat kell szereznie. Úgy vélte, az egyház “rákfenéje” tagjainak öndicsőítése”. Hozzátette: egyesek továbbra sem értik meg, hogy nem fehér vagy fekete között kell választani, hanem az egyháznak a környező világ, a való élet körülményei között kell szolgálnia, felismernie a helyzeteket.

A szentév végén az olasz sajtóban és vatikáni körökben több vád érte Ferenc pápát a lutheránusokkal való megemlékezés miatt, más vélemények szerint pedig az egyházfő nem az egyház, hanem saját akarata szerint halad előre. Négy bíboros a héten nyilvánosságra hozta a tavalyi püspöki szinódust követő apostoli buzdításra vonatkozó kritikáit. Egyikük, Raymond Leo Burke úgy nyilatkozott, ha a pápa nem válaszol, a bíborosoknak lehetősége van korrigálni a pápát és a “súlyos tévedéseket”. Szerinte Ferenc pápa egyházában nagy a zűrzavar és megosztottság.

A pápa az interjúban kijelentette, hogy az irgalmasságnak szentelt rendkívüli szentév nem valamiféle előzetes terv vagy program megvalósításáról szólt, a kereszténység üzenetét kívánta középpontba helyezni, vagyis annak a felismerését, hogy a szeretet és a megbocsátás az az erő, amely segítséget nyújthat a bezárkózás, a megosztottság, az egymás közötti gyűlölettől uralt emberiségnek. Az egyházfő hozzátette – mintegy a szentévet is érő fenntartásokra válaszolva -, hogy ennek megértéséhez nem kellenek rendkívüli események vagy gesztusok, az irgalmasság szentéve nem a tömegeseményekről szólt.

Kapcsolódó Cikkek

  • Morawiecki: Lengyelország nem kér könyöradományt Brüsszeltől

    Morawiecki: Lengyelország nem kér könyöradományt Brüsszeltől

    Lengyelország nem esedezik könyöradományért Európában, nem kéri Brüsszeltől, hogy ne indítsa el ellene az uniós alapszerződés hetes cikkének alkalmazását, és hagyja jóvá az igazságügyi reformot – szögezte le Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egy hétfő reggeli rádióinterjúban.

  • Februárra halasztották Salah Abdeslam ügyének tárgyalását

    Februárra halasztották Salah Abdeslam ügyének tárgyalását

    A védelmet ellátó ügyvéd kérésére február 5-re halasztották Salah Abdeslam és társa, Soufien Ayari brüsszeli ügyének tárgyalását – közölte az ügyben illetékes belga bíróság hétfőn. A 2015 novemberében, Párizsban elkövetett terrortámadások kitervelésével vádolt, jelenleg franciaországi őrizetben tartott Abdeslamnak és társának azért kell bíróság elé állnia, mert egy héttel a brüsszeli terrortámadásokat megelőzően rendőrökre támadtak; Belgiumban gyilkossági kísérlet, továbbá tiltott fegyvertartás miatt indult eljárás ellenük.