2018. április 21., szombat
Konrád

Egyéb Székesfehérvár

Hiszi a piszi, avagy a hit és a kétkedés viszonya

Székesfehérváron, az Óbudai Egyetemen tartotta őszi találkozóját  a Szkeptikus Társaság.

Adódott a kérdés: szkeptikusnak kell lennünk a szkeptikusok jövőjét illetően? – Igen – mondta Pintér András alelnök –, hiszen ha az elmúlt idők eseményeit nézzük, megállapíthatjuk, alulmaradt a józan ész és a gondolkodás a könnyen befogadható egyszerű jelszavakkal szemben. De persze a szkepszisnek és a szkepticizmusnak van létjogosultsága, mert a tudomány és a technika határozza meg a mindennapi életünket – tette hozzá.


IMG_20161112_094557

Összegyűltek a szkeptikusok fotó: Silye Sándor

Másik kérdés, hogy melyik megállapítás igaz: ami van, az elképzelhető, hogy nincs is, vagy ami nincs, az lehet, hogy van? András úgy vélte, az első felvetés bölcselkedő, a második a tudományos és a kritikai gondolkodásnak az alapja. – A kritikusság alapvetően elemző szemléletet takar. Persze nem kell mindent elfogadni csak azért, mert valahol láttuk, olvastuk, meg kell nézni, van-e mögötte valós tartalom, vagy nincs. Ez a kritikusság lényege, és nem az, hogy mindenbe bele kell kötni – mondta.

Az értelmező szótár szerint a szkepticizmus tudományos vagy gyakorlati állásfoglalás, amelyben valaki az olyan állítások valóságosságát kérdőjelezi meg, amelyeket nem igazol a tudományos módszer. De miképp lehet elemezni azt, ami a szkeptikus számára nincs? – A szkepszis alapvetően a kételkedésről szól. A tudomány is kétségbe vonja a saját eredményeit, de amikor az bizonyosságot nyer, az lesz a valóság. Nem lehet mindent megkérdőjelezni, mert amit igazolt a valóság, ott már nincs helye a szkepszisnek – vélte a rendezvényre Nagy-Britanniából hazaérkező fiatalember, aki szerint a hit nem más, mint a kérdés nélküli elfogadás. A hit megkérdőjelezhető, de amikor megerősítést nyert, akkor tovább kell lépni.– A hit, az a bizalom, például a tudományban. Mert a vélt megállapítást tesztelik, és ha annak az eredménye jó, akkor a hit máris igazolást nyert.


Emberi dolgok felé vettük az irányt: aki elsősorban önmagában hisz, az szemellenzős?

András úgy véli, ha a tudomány önmagában hisz, és kritikus, akkor az egyéni tényezőt ki kell vonni, hogy a személyes beállítottság, a személyes tévedés, elfogultság ne hagyja rajta nyomát az eredményeken, a tárgyi valóságnak kell döntőnek lennie, és nem annak, hogy ki mit hisz. Ezek után különösen érdekes, hogy mi az, amiben a szkeptikus társaság vezetője hisz, de nem fogad el, és mi az, amit nem fogad el, de hisz benne.

– Hiszek az emberségben – válaszolt a szakember –, de a tapasztalataim sok esetben ellenkezőek e hitemmel. Hinni kell az emberi jóságban a tapasztalatok ellenére, mert a rossz cselekedetek kellő ismeret nélkül vagy félretájékozottságból születnek. Hogy az emberi jóságban való hitem miatt kaptam-e pofonokat az élettől? Sokszor, de ha a hit meginog, szerencsére azzal csak jobban megerősödik – fogalmazott Pintér András.

Kapcsolódó Cikkek

  • Egy sorozatról neveztek el egy planktont

    Egy sorozatról neveztek el egy planktont

    Először nevezetek el fajt egy tévéműsorról: a BBC A kék bolygó című sorozatáról kapta a nevét az óceán “lüktető szíveként” is emlegetett planktonok egyik faja.

  • Mentősökre támadt egy férfi Miskolcon

    Mentősökre támadt egy férfi Miskolcon

    Mentősre támadt egy 26 éves férfi Miskolcon, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és súlyos testi sértés miatt emelt vádat ellene a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség – közölte a vádhatóság az MTI-vel kedden.

  • Hétvégén is marad a jó idő

    Hétvégén is marad a jó idő

    Helyenként eső, zápor, esetleg zivatar is lehet, de emellett sok lesz a napsütés, napközben többfelé 20-25 fokos maximumok várhatók – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből, melyet csütörtökön juttatott el az MTI-nek.