EUR: 309,36 Ft
CHF: 289,32 Ft
2017. március 28., kedd
Gedeon, Johanna

Egyéb Zalaegerszeg

A népzene továbbadása a küldetésünk

 A Csík zenekar 1988 óta a magyar népzene meghatározó szereplője. Csík János szerint mindvégig megtartották a népzene autentikus értékeit, az emberi gondolatok, érzések szép gyümölcseit, látva a mai változó világunkat mozgató pop- és rockzene sodró erejét.

– Van a magyar népzene örökségének ön szerint jogosultsága, ebben az elektrós, popos, funkys XXI. századi világban?

– Úgy hiszem, hogy az utóbbi több mint tíz év visszaigazolta azt, hogy akár a mi munkánk, akár a művészeti iskolák munkája folyamatot indított el, generációknak adta tovább a szépet, a jót, a népi örökségeinket. Bármennyire is nyitottá teszi a világot az internet vagy a technológiai evolúció, a mai fiatalok kíváncsiak arra, hogy hol vannak a világban, honnan erednek a gyökereik, hová tartoznak, mire lehetnek büszkék. Két esztendő múlva már harmincéves lesz a Csík zenekar. Amióta mintegy új gondolatként feldolgozásokat is készítünk, ismertebbek lettünk. De még mindig van mit átadnunk a közönségnek.

– December 17-én újra Zalaegerszegen láthatjuk a Csík zenekart, most már hosszú évek óta minden évben. Hány hangszer szólal meg a színpadon?

– Zalaegerszeghez nagyon sok baráti és ismeretségi szál fűz bennünket. Tulajdonképpen a szokásos akusztikus hangszereket hozzuk, a vonót, a bőgőt, a brácsát, hegedűket, fúvós hangszereket, tárogatót, szaxofont, de lesz majd gitár, cimbalom és lelket borzoló énekhang is, ami mindenképpen fontos. Talán az lesz az érdekes, hogy a fúvós hangszerek között felsír majd a tilinkó is, melyen Kárpátaljáról hozott különleges dallamokat fogunk megszólaltatni. Makó Péter barátom fantasztikus varázslója a fúvós hangszereknek.

– Említette a feldolgozásokat. Például Lovasi András, Kiss Tibor, Presser Gábor dalai vagy a közös projekt Rúzsa Magdival. Mi alapján dől el, kinek a dalaihoz érjen hozzá a Csík zenekar?

– A feldolgozások vagy régi barátságokon alapultak, vagy a munkásságuk alapján egyfajta elismertségnek, kölcsönös tiszteletnek is köszönhetően született meg az együttműködés. Tehát bátrabban hívhattuk meg például Dresch Misit, aki nagy népzenebarát, vagy Lovasi Andrást, mert Szabó Attila barátom évekig zenélt együtt vele a Kispál és a Borzban. Az viszont tény, hogy bátorság kellett ahhoz, hogy meghívjuk Presser Gábort, akivel viszont azóta nagyon jó barátság alakult ki. Mindig jó szívvel jön, 28-án Egerben is együtt muzsikálunk. Kiss Tiborral a Quimby-ből szintén nem gondoltuk, hogy ekkora sikere lesz a dalnak, ez az élmény barátságot kovácsolt köztünk. Szabó Attila egyébként, aki a könnyűzenei palettára figyel, jól ismeri, érzi, hiszen bluesgitárosként már több zenekarban muzsikált. Azok a harmóniák, amik esetleg egy könnyűzenei műfajban ott vannak, néha emlékeztetnek bennünket, hogy egy szatmári csárdás is hasonló módon van kísérve, így született meg például a Zár az égbolt feldolgozás is. De volt, amikor Attila elhozott egy dallamötletet, amire a Bartók Józsi bőgősünk azt mondta, hogy hú, gyerekek, oda tegyünk egy szökőst. Így lett, és akkora sikere lett, hogy mindig tapsol a közönség, hát ez a dal lett a Most múlik pontosan feldolgozása. Az a fontos, hogy ha másképpen gondoljuk a zenét, ugye most itt az alternatív muzsikára gondolok, legalább olyan őszinte, emberi lélekből eredő, szép hangzású legyen, olyan szóképekkel, szimbólumokkal a dalokban, mint amilyen a népzenénk.

– Úgy tudom, ön koncert előtt mindig lemegy a közönség közé, figyel, belélegzi az adott atmoszférát. Fontos, hogy kiknek muzsikál?

– A közönség nem káposztafejekből áll, fontos, hogy barátként, őszinte szívvel adjunk élményeket. A reakciójuk minket inspirál, ha egy hullámhosszon vagyunk, könnyebben tudják befogadni a művészetünket és azonosulni vele. Bizony, azok a dallamok, amik a népzenében vagy akár a könnyű műfajban megszületnek, megérintik az embereket. És ha megérintik, akkor válik sikeressé a küldetés.

Kapcsolódó Cikkek