Szél Sándor (Sasa) 16 éve fodrász. Egész családja szakmabeli. Jelenleg Debrecenben, Hajdúszoboszlón és Dániában vannak üzleteik (Figaro Fodrászat), pár hetente Budapesten is dolgozik. Kollekcióképei 2012 óta egy-két havonta jelennek meg külföldi szaklapokban, legutóbb az egyik leghíresebb magazin, az Estetica kínai kiadásában.

Legújabb videójával bekerült a világ legnagyobb presztízsű nemzetközi fodrászversenyének döntőjébe, a Best Video kategóriában. Édesapja (Figaro) lassan 50 éve van a szakmában. Életműdíjat kapott a MOSZI Országos Fodrász Ipartestületétől.

Szél Sándor “Figaro” az Életmű díjjal

– Miként értékelhetjük ezt a nemzetközi elismerést?

– A világ legnagyobb presztízsű díjának számít a fodrászszakmában, saját kategóriájában. Az AIPP több mint 70 magazint tömörítő nemzetközi szervezet, az AIPP Awards pedig egy fodrászati fotó- és prezentációverseny. Kiadványaikhoz évente több ezer fényképet, cikket küldenek be, a cél ezek alapján a hivatásos fodrászok kiemelkedő teljesítményének elismerése. Ebben az évben 32 országból küldtek be kollekcióképeket, videókat a versenyre, összesen 679 munkát, és a finalisták között a világ leghíresebb fodrászai szerepelnek.

– Büszke lehet a tanítómestered, aki az édesapád. Miként kezdődött a fodrászkodás?

– Apa négyszeres magyar bajnok, magyarországi versenyek mellett külföldön is szép eredményeket ért el, bátran mondhatom, Szél Sándor „Figaro” neve évtizedek óta fogalom a szakmában. Nagyjából 270 tanulója volt, több városban is működtek üzleteink, fodrászcikk-kereskedésünk. Évente több hónapot Németországban dolgozott.

Szél Sándor “Sasa”

Ebben nőttünk fel a testvéremmel.

– Ollót fogj, hajmosás, szárítás, tanulás, versenyre készülés…

– Éppenhogy nem.  Zenéltem, zenekarom volt, festettem, képzőművészkedtem. Érettségi után irány a közgazdaságtan, de valahogy nem találtunk egymásra. Majd pár hónapos „pihenő” kezdődött, mindennapos bulikkal fűszerezve. Ezt otthon lassan megelégelték, kezdeni kellett valamit magammal. Beálltam söprögetni, árut feltölteni, raktári munkát végezni. Lestem a szakmát, szívtam magamba. Évekig ollóhoz sem jutottam édesapám mellett, minden vendég őt akarta.

– Aztán üzletnyitás Debrecenben, hajdúszoboszlóiként.

Szél Sándor “Sasa” vendégei mindig elégedetten távoznak a szalonból

– Az mély víz volt. Sokan eljártak Szoboszlóra hajat csináltatni, kérték, nyissunk üzletet Debrecenben. Kemény volt a kezdés, de másfél év után egész szép vendégköröm lett. Azután a húgommal egy fodrászmagazinban találtunk egy hirdetést, Dániába kerestek fodrászt. Megcsinálta a próbamunkát, és mivel nagyon jó ajánlatot kapott, elfogadta. Engem is izgatott a dolog, már sok mindennel próbálkoztam, bontogattam a szárnyaimat, így belevágtam én is. Két év dániai munka következett. Angolul gyengécskén beszéltem, dánul még nézni sem tudtam, de három hónap múlva már üzletvezető voltam. Gondolhatod, mennyire szerettek az elején a dán alkalmazottak.

Sasa szeret a színekkel játszani

– Mégis hazajöttél.

– Így történt. Újra a debreceni üzlet, és innen már ismerős a történet, hogy mire jutottam. Érdekesség, hogy a húgomnak Dániában üzlete van, gyermeke született, a szüleim meg összepakoltak (apa 62, anya 58 éves) és kiköltöztek hozzá. Most együtt viszik a kinti szalont.

– Azért neked is „benne van a bugi a lábadban”.

– Még nem döntöttük el a barátnőmmel, hogy hová. Én bármire kapható vagyok, ahol azt tudom csinálni, amit szeretek. Mellesleg imádunk utazni. Szereztem kellő élettapasztalatot, a nyelvekkel is jól elvagyok. Alkotok, úgy érzem, ez az utam, és mivel már kipróbáltam magam külföldön, nem félek a jövőtől.

Sasa egyik munkája