EUR: 314,57 Ft
CHF: 278,89 Ft
2019. március 21., csütörtök
Benedek

Külföld

Nem vagyunk egyedül? Lenyűgöző a frissen felfedezett hétbolygós naprendszer

A tudósok még sosem láttak korábban a Trappist-1 csillagéhoz hasonló naprendszert – mondta el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában Kiss László csillagász.

Hozzáfűzte: a rendszerben a Földhöz hasonló, szinte biztosan kőzetből álló bolygók keringenek olyan közelségben a halványan pislogó csillag körül, hogy felszínükön akár folyékony víz is lehet.


Egy nemzetközi tudóscsapat a héten jelentette be, hogy hét, a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel 40 fényévnyi távolságra a Trappist-1 csillag körül. A hét közül három bolygó az úgynevezett lakható zónában található, ahol lehetséges az élet jelenléte is.

Kiss László ugyanakkor úgy vélte: már most számtalan problémát lehet felvetni, ami arra utal, hogy mégsincs a rendszerben élet. Például a rendszer csillagászati, milliárd éves időskálán valószínűleg nem stabil.


A Trappist-1 mérete nagyjából a Jupiterének felel meg, a körülötte keringő bolygórendszer pedig a Jupiter körüli holdrendszerhez hasonlítható, vagyis egyfajta “leskálázott Naprendszernek” lehet tekinteni. A hétből három bolygó viszont annyira közel kering a kisméretű csillaghoz, hogy a besugárzás mértéke nagyjából megfelel annak, amit a Mars, a Vénusz vagy a Föld kap – emelte ki.

“Csak éppen nem több száz nap egy év, hanem alig néhány nap egy esztendő” – jegyezte meg a csillagász. Hozzátette: mivel a bolygók mérete a Földéhez hasonló, ám a távolság közöttük nagyon csekély, vélhetően szinte “rángatják egymást” gravitációs vonzerejükkel.

“Ez is egy olyan dolog, ami miatt a rendszer az élet kialakulásának szempontjából nem egy barátságos helyszín” – hangsúlyozta Kiss László, aki szerint az élet ellen szólhat az is, hogy a bolygóknak csupán az egyik oldalát éri a csillag fénye a közelség miatt kialakuló kötött tengelyforgás miatt.

“Ha van légkör, akkor az vélhetően nagyon erős szelekkel folyamatosan működtet egy energiacserét a bolygó két oldala között. Hiszen az egyik oldal nagyon meleg, a másik oldal esetleg nagyon hideg, akkor a kettő között automatikusan kialakul egy légkörzés” – mutatott rá a kutató.

Kapcsolódó Cikkek