EUR: 313,37 Ft
CHF: 289,40 Ft
2017. április 30., vasárnap
Katalin, Kitti

Belföld

Tarlós: a magyarságnak ma is keményen meg kell küzdenie céljaiért

A magyarságnak ma is keményen meg kell küzdenie céljaiért, álmaiért, érdekei képviseletéért – mondta Tarlós István főpolgármester az 1848-49-es forradalom és szabadságharc üzenetéről beszélve szerdán Budapesten.

Tarlós István a Magyar Nemzeti Múzeumnál tartott díszünnepségen úgy fogalmazott: “a márciusi forradalom üzenete, hogy mi, magyarok továbbra sem engedünk a ’48-ból, nem hagyjuk, hogy nemzetünk érdekeit mások fogalmazzák meg helyettünk”.

Jó volna, ha egymásra figyelnénk, és nem a különböző megfelelési kényszerek nyomása alatt telnének napjaink – tette hozzá.

A főpolgármester hangsúlyozta azt is, hogy “a mai, bízvást történelminek mondható időkben meg kell találnunk a Magyarországot megillető helyet a második világháború utáni talán legnagyobb átalakulását élő világrendben, a modern kori népvándorlás viharos viszontagságai közepette, az európai és keresztény értékek elkötelezett védelmezőjeként”.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménysorozata volt, itt markánsan mutatkozott meg nemzetünk összetartó ereje, nemzettudata, szabadságszeretete és büszkesége – mondta Tarlós István.

Közölte, szabadságunk megőrzése érdekében – amelynek kivívásáért oly sokat harcoltak elődeink – belső és külső akadályokkal is meg kell küzdenünk, mint történelmünk során megannyi alkalommal.

“Le kell győznünk a hangos kevesek által hirdetett kishitűséget és kisszerűséget, a mindenre nemet mondók nihilizmusát, a külső érdekeket képviselő, idegenek által építgetett, Petőfi, Arany, Széchenyi, Jókai, Németh László lelkületével összeegyeztethetetlen hamis prófétákat” – hangsúlyozta a főpolgármester.

Hogyan is látta a célt Németh László, mit akartak szerinte Petőfiék: “a magyar népet a magyar nemzetbe befogadni, és az így meggazdagodott nemzetet erényeivel a népek társaságába bekapcsolni”. Ezt akarták, így akarták – mondta Tarlós István.

/Fotó: Csudai Sándor

Hangsúlyozta: “közös dolgunk ma is, és a jövőre nézve: együtt cselekedni a magyarságért. Ez a belülről jövő kényszer soha nem lehet elavult, soha nem lehet retrográd, soha nem lehet gúny tárgya.”

Mint mondta, ma is nagy szükség van pozitív, össznemzeti élményekre.

“Össze kell fogniuk azoknak, akik hisznek a közösség erejében, őrzik a magyar identitást, nemcsak a mának élnek, hanem az utánuk jövőkre is gondolnak” – fogalmazott.

Tarlós István emlékeztetett arra, Magyarországon 1848 indította meg a polgári átalakulást, a magyarság sokszoros túlerővel szemben folytatott önvédelmi harca pedig nemzeti mitológiánk egyik legfontosabb részévé vált. Az 1840-es évek végén forradalmi hullám söpört végig Európában, de csak a magyarok jutottak el a sikeres katonai ellenállásig.

A mai napon minden magyarul érző és gondolkodó ember tisztelettel adózik azok emléke előtt, akik vállalták a polgári átalakulásokért folytatott küzdelmet, és készek voltak harcolni a magyar nép szabadságáért – jelentette ki.

Tarlós István elmondta, az 1848-as forradalmat követő szabadságharc ugyan a katonai túlerővel szemben elbukott, a forradalom mégis győzött, 1848 vívmányait, eredményeit – a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőség követelését – még a szabadságharc leverése utáni rémuralom és abszolutista kormányzat sem merte eltörölni.

Kiemelte: 1848 valódi mérföldkő a magyarság történelmében, és mélyen gyökerezik nemzeti hagyományunkban. A forradalom össznemzeti élménnyé vált, közmegegyezés övezte és övezi a társadalmi átalakulás szükségességét, a küzdelem értelmét, a szabadságharc vállalásának elkerülhetetlenségét. 1848-cal megszületett a modern magyar nemzet, és megkezdődhetett nemzetünk fejlődésének egyik fontos fejezete.

A főpolgármester kitért arra is, hogy a magyar nemzet egységes fővárosa, Budapest létrehozásának gondolata is a forradalomhoz vezető reformkorban született; Pest és Buda, a két testvérváros már az 1840-es években az ország fővárosává fejlődött politikailag, gazdaságilag és nem utolsósorban kulturális szempontból is. Azzal, hogy 1848 júniusában megnyílt az első pesti országgyűlés, Pest-Buda minden szempontból az ország fővárosává vált, ezzel megkezdődött az a folyamat, amely a főváros 1873-as egyesítéséhez vezetett.

Tarlós István beszéde elején az ünnepségen megjelent lengyel embereket köszöntve arról beszélt: “mi, magyarok nem felejtjük el, hány lengyel hős harcolt a magyar szabadságért. A lengyel légió tagjait, akik a magyarokkal meglévő régi barátságra hivatkozva jöttek Magyarországra 1848-ban, hogy mellénk álljanak a szabadságért folytatott harcokban. 1849-ben pedig a lengyel Bem tábornok briliáns megmozdulásai tartották hónapokig életben Kossuth épp csak megszületett köztársaságát.”

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek