2018. január 17., szerda
Antal, Antónia

Külföld

Megfejtették a csupasz földikutya titkát

“Növény üzemmódra” kapcsolva képes túlélni az oxigénszegény környezetet a csupasz földikutya – derített fényt egy nemzetközi kutatócsoport a Kelet-Afrikában honos rágcsáló titkára, amelynek megfejtése segíthet az oxigénhiánnyal járó állapotok, úgy mint a szívroham és az agyi-érkatasztrófa kezelésének fejlesztésében.

“És ez csupán egyike a csupasz földikutya lenyűgöző tulajdonságainak, egy olyan hidegvérű emlősnek, amely évtizedekkel tovább él, mint a többi rágcsáló, ritkán lesz rákos és a fájdalom egy csomó típusa ismeretlen számára” – mondta Thomas Park, az Illinoisi Egyetem professzora, aki német és dél-afrikai kollégáival közösen írta meg a Science című amerikai tudományos folyóiratban közölt tanulmányt.


Az emberek, a laboratóriumi egerek és minden egyéb ismert emlős esetében, amikor az agysejtek nem jutnak elég oxigénhez, akkor elfogy az energiájuk és haldoklani kezdenek. A csupasz földikutya (Heterocephalus glaber) agysejtjei azonban fruktózt kezdenek el égetni, amely révén oxigén jelenléte nélküli termelnek energiát oly módon, amely csak a növényekre jellemző.

A vizsgálat során a kutatók oxigénszegény környezetnek tették ki a laboratóriumban a csupasz földikutyákat és megfigyelték, hogy az állatok nagy mennyiségű fruktózt juttattak a véráramukba. A fruktózt olyan molekuláris pumpák juttatják el az állat agysejtjeihez, amelyek minden más emlősnél csupán a bél sejtjein találhatóak meg.


“A csupasz földikutya egyszerűen újrarendezi anyagcseréjének bizonyos építőkockáit, hogy toleránssá tegye azt az oxigénszegény környezettel szemben” – húzta alá Park, aki 18 éve tanulmányozza a különös rágcsálót.

Oxigénmentes környezetben az egerek 20 másodpercen belül elpusztultak a laboratóriumi vizsgálatok során, míg a csupasz földikutyák akár 18 percig is kibírták mindenfajta hosszú távú károsodás nélkül, oxigénszegény környezetet pedig – amely percek alatt végezne egy emberrel – legkevesebb öt órán át túléltek.

Oxigénszegény környezetben az állatok a tetszhalál állapotába kerülnek, ám amint ismét oxigénhez jutnak, azonnal mozgásba lendülnek, mintha mi sem történt volna. A kutatók szerint az állatok szokatlan anyagcseréje a lakhelyükként szolgáló, oxigénben szegény, sűrűn lakott, föld alatti odúkhoz való alkalmazkodás eredménye.

A szakemberek megállapították továbbá, hogy a csupasz földikutyák a tüdőödémával – folyadék felgyülemlése a tüdő légcserére szolgáló üregeiben – szemben is védettek.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Egyre több színész határolódik el Woody Allentől

    Egyre több színész határolódik el Woody Allentől

    Egyre több amerikai színész, többek közt Rebecca Hall, Greta Gerwig, Ellen Page, határolódik el Woody Allentől és legújabb filmjétől a rendező elleni évtizedekkel ezelőtti gyermekmolesztálási vádak felelevenítése nyomán.

  • Osztrák kancellár: A kvótarendszer nem működik

    Osztrák kancellár: A kvótarendszer nem működik

    Működésképtelen a kvótarendszer, és trendforduló szükséges a migrációs válság kezeléséhez, márt bármikor ismét emelkedésnek indulhat az Európába érkezők száma – jelentette ki az osztrák kancellár egy szerdai német lapinterjúban.