EUR: 305,38 Ft
CHF: 275,31 Ft
2017. július 25., kedd
Kristóf, Jakab

Belföld

13 év börtönt kapott Portik, az ítélet jogerős

Lényegében helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla pénteken kihirdetett másodfokú határozatával a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai, négy halálos áldozatot követelő robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében a korábbi elsőfokú döntést, így jogerőre emelkedett Jozef Rohác életfogytiglani és Portik Tamás 13 éves szabadságvesztés büntetése.

A Jozef Rohác és Portik Tamás ellen a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság miatt indult összevont büntetőper másodfokú tárgyalás május 3-án kezdődött a Fővárosi Ítélőtáblán, rendkívüli biztonsági intézkedések mellett.

A szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot tavaly márciusban, első fokon a Fővárosi Törvényszék életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt. Az ítélet szerint leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Portik Tamás harmadrendű vádlott 13 év szabadságvesztést kapott, mert a bíróság szerint ő adott utasítást Jozef Rohácnak Boros József megölésére. Cselekménye előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés.

Az elsőfokú bíróság a Cinóber-gyilkosság esetében nem látta bizonyítottnak Jozef Rohác tettesi, illetve Portik Tamás és a negyedrendű vádlott Ferencsik Attila felbujtói magatartását, ezért őket e vádpont alól felmentette. Szintén felmentette a Fenyő-gyilkosság ügyében bűnsegédlettel vádolt szlovák férfit, a per másodrendű vádlottját.

A most tárgyalt három eset közül az első 1996 decemberében történt. Az alvilágban Cinóberként ismert D. Ferenccel az ügyészség szerint a szlovák Jozef Rohác elsőrendű vádlott végzett. Az utasítást erre az olajügyletek miatt ismertté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, Portik Tamás harmadrendű és Ferencsik Attila negyedrendű vádlott adta a vád szerint.

A második eset Fenyő János médiavállalkozó megölése. Az ügyészség szerint Jozef Rohác 1998. február 11-én kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben közvetlen közelről géppisztollyal lőtte le áldozatát. Ebben az ügyben a vádhatóság szerint egy másik szlovák férfi, a másodrendű vádlott bűnsegéd volt.

A harmadik vádpont szerint 1998. július 2-án Jozef Rohác egy autóba rejtett pokolgéppel megölte Boros Józsefet és a robbanásban három járókelő is meghalt a budapesti Aranykéz utcában. A cselekményre az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást, mert Boros József terhelő vallomást tett rá az akkoriban elszaporodott alvilági leszámolásokkal és az 1990-es évek elejétől zajló olajügyekkel kapcsolatban.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség, a vádlottak és védőik is fellebbeztek.

Szerdai perbeszédében a Fellebbviteli Főügyészség képviselője azt indítványozta, hogy a másodrendű vádlott, L. T. esetében az ítélőtábla helyezze hatályon kívül a felmentő ítéletet, mert szerinte egyértelmű bizonyítékok – így DNS-minták – támasztják alá, hogy a férfi segített Jozef Rohácnak a bűncselekmény elkövetésében, ezért az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna állapítania a bűnösségét.

Az ügyészség Portik Tamás esetében az Aranykéz utcai robbantással kapcsolatban azt indítványozta, hogy az ítélőtábla egészítse ki a bűncselekmény minősítését a “sok ember életét veszélyeztetve” kitétellel, mert bizonyítékok támasztják alá, a vádlott tudott arról, hogy robbantás készül és abban mások is megsérülhetnek. Az ügyészség szerint ezért indokolt az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása.

Az ügyészség a Cinóber-gyilkosság ügyében már korábban visszavonta fellebbezését, mert úgy ítélte meg, nincs megfelelő bizonyíték a bűncselekmény bizonyításához. Ennek eredményeként ebben a vádpontban valamennyi vádlott elsőfokú ítélete jogerőre emelkedett.

Jozef Rohác és Portik Tamás védője is azt javasolta, hogy az ítélőtábla hallgasson meg szlovák tanúkat. Velük kapcsolatban felmerült ugyanis, hogy a kihallgatásuk nem felelt meg a magyar büntetőeljárási törvényeknek, illetve ők saját ügyük kedvezőbb elbírálásában bízva tettek terhelő vallomást a vádlottakra. Az ítélőtábla azonban elutasította ezt a bizonyítási indítványt.

Jozef Rohác védője emellett az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezését indítványozta, mert szerinte a bíróság nem tett eleget indoklási kötelezettségének, így ítélete alkalmatlan a felülvizsgálatra. Azt mondta, nem megállapítható, hogy Jozef Rohác szerepel a két kamerafelvételen, a DNS-vizsgálat is csak valószínűséget állapított meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy embertelen a 61 éves Jozef Roháccsal szemben az életfogytiglan, amely 30 év után vizsgálható felül. Jelezte: a büntetés kiszabásakor érvényesülnie kellett volna az időmúlásnak, az eltelt több mint húsz évnek.

Jozef Rohác azt mondta, nem lőtte le Fenyő Jánost, és nem gondolta, hogy a bíróság komolyan fogja venni a szlovák tanúk szerinte megalapozatlan vallomását.

A másodrendű vádlott szlovákiai férfi védője szerint az elsőfokú bíróság megalapozottan mentette fel védencét.
Portik Tamás védője felmentésre tett indítványt, mert szerinte a törvényszék ítélete súlyos ténybeli tévedéseken és logikailag hibás, helytelen következtetéseken alapul. Csak megbízhatatlan tanúvallomások állítják, hogy Portik Tamás adott megbízást az Aranykéz utcai robbantásra, erre nem volt bizonyíték – jelentette ki. Portik Tamás csatlakozott a védője által elmondottakhoz.

A per május 19-én folytatódik, a vádlottak az utolsó szó jogán szólalhatnak meg, és várhatóan határozatot is hirdet az ítélőtábla.

Jozef Rohácot tavaly márciusban, a távollétében életfogytiglanra ítélte egy szlovák különleges bíróság Besztercebányán. A nem jogerős döntés egy pozsonyi bűnszervezet három tagját, köztük őt az 1990-es években elkövetett kivégzésszerű alvilági gyilkosságok miatt marasztalta el.

Portik Tamást Prisztás József 1996. novemberi megölése ügyében előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt felbujtóként mondta ki bűnösnek és jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusban.

Kapcsolódó Cikkek