2017. november 23., csütörtök
Kelemen, Klementina

Egyéb Nagykanizsa

A szilárd Isten-képért…

A reformáció 500. évfordulójára szervezett nagykanizsai programsorozat részeként intarziát és domborművet avattak a város református templomában. Az alkotásokat két helyi művész tanár, Baranyi László és Stamler Lajos készítette.

– Egy 772 éves városban, az 500 éves reformációban létezvén, az ünnepek nemcsak arra jók, hogy visszatekintsünk, hanem arra is, hogy erőt merítsünk a megújuláshoz – fogalmazott Balogh László presbiter, a Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója. – Úgy kell visszafordulnunk a gyökerekhez, hogy megteremtjük az új egység és sokszínűség egyensúlyát. Így a kanizsai református egyházközség akkor teszi jól a dolgát, ha a szószékintarziák és a toronydombormű átadásakor tisztelgünk múltunk előtt, hálát adunk a megújulás ajándékaiért s imádkozunk szilárd Isten-képünkért.


Mint fogalmazott, a reformátusok nem világmisszióban gondolkodnak, nem akarnak elmenni a föld másik felére, hogy meggyőzzék például a mohamedánokat, ettől függetlenül persze mindenütt szükséges hirdetni Krisztus evangéliumát. A protestánsok missziója a hit az öröklétben, amelynek ellenpólusa az ateizmus.

– Mai világunkban és a régi Magyarországon is, az európai kereszténység és az iszlám találkozási felületén, nem is annyira a két civilizáció harca a legveszélyesebb, hanem még inkább az Isten nélküli létezés – tette hozzá a presbiter. – Ezért kell megragadnunk minden tanúságtételt, amely lehet istenes képes beszéd vagy a kézzelfogható valóság. Emiatt is készült a mi egyházközségünk a reformáció 500 éves évfordulójára és a város napjára pelikános címeres intarziával és Kálvin–Károli–Kanizsai Pálfi János bronz domborművel. Büszkék vagyunk rá, hogy a kanizsai reformátusság a XVI. század után 1887-ben, tehát 130 éve missziós egyházközséget hozott létre, amely akkor Tapolcától Fiuméig és a stájer határig terjedő terület központjaként alakult meg.


Balogh László felelevenítette, hogy a reformáció már a XVI. században gyökeret vert a városban. Itt született 1582-ben Kanizsai Pálfi János, akit 1629-ben avattak a Dunántúl református püspökévé. Kanizsai volt a gyülekezeti pasztoráció megteremtője, akinek lelki gondozói szolgálatát a kálvini szigor, de a krisztusi szeretet jellemezte. Nagy alkotása volt a presbitérium felállítása: ő szervezte meg hazánkban az első magyar református presbitériumot 1618-ban Pápán, s ezzel a református egyház alkotmánya fejlődésének új irányt mutatott. A dunántúli kálvinizmus előrelátó és bölcs reformjának köszönheti, hogy megfogyva bár, de mégis fennmaradt. Kanizsai Pálfi János korának egyik legértékesebb egyénisége volt: műveltsége, tudása és sokoldalú aktivitása által mesze felülmúlta századának protestáns prédikátorait és szuperintendenseit.

A dombormű avatása, balról dr. Nemes Pál, az egyházközség főgondnoka, Cseresnyés Péter államtitkár, Hella Ferenc református lelkész s a két művész tanár, Stamler Lajos és Baranyi László (Fotó: Gergely Szilárd)

A Vécsey Barnabás városi főmérnök által tervezett kanizsai református templom magyaros motívumokkal díszített, homokfúvott ablakait Kustár Zsuzsa iparművész készítette 2012-ben. Ennek mintájára Marics István dekoratőr alkotott sablont, s így készült el a két darabból álló szószékintarzia, amely Baranyi Lászlónak, a Zsigmondy-iskola faműves szaktanárának munkáját dicséri, aki több mint 300 órát dolgozott a református címert is megjelenítő bútordíszen. A templomtorony oldalfalára pedig Stamler Lajos, a Batthyány Lajos Gimnázium művész tanára készítette el a bronz domborművet – mementóként és ajándékul. Az alkotáson Kálvin János, Kanizsai Pálfi János és Károli Gáspár jelenik meg.

– A dombormű centrumában Kanizsai Pálfi János van – folytatta a bemutatást Balogh László. – Mi kanizsaiként méltán figyelünk rá fókuszálva, hiszen itt született, valószínűleg 1582-ben és 1641-ben halt meg Pápán. Híres református prédikátor volt hitvitázó iratai és prédikációi révén. Számos hitvitázó művet is írt, s két szép vallásos éneke Balassi és Rimay istenes verseivel együtt jelent meg.

Kapcsolódó Cikkek