2018. június 22., péntek
Paulina

Belföld

Ezt javasolja Magyarországnak az Európai Bizottság

Magyarországnak három fő területen fogalmazott meg javaslatokat az Európai Bizottság (EB) az uniós tagállamokra vonatkozó, hétfőn közzétett országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásaiban.

A brüsszeli testület a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében első helyen azt tanácsolta a magyar kormánynak, hogy fiskális politikájában tartsa be a stabilitási és növekedési paktum prevenciós ágának előírásait, kövessen olyan költségvetési irányvonalat, amely “egyszerre erősíti a folyamatban lévő gazdasági fellendülést és biztosítja az államháztartás fenntarthatóságát”.


A bizottság szerint tovább kellene mérsékelni az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterheit és fontos lenne az adószerkezet egyszerűsítése. A közbeszerzések terén az átláthatóság és a verseny fokozását szorgalmazták, amihez az EB szakértői szerint szükség lenne egy átfogó és hatékony elektronikus közbeszerzési eljárási rendszer felállítására, illetve a korrupcióelleni intézkedések szigorítására.

Hangsúlyozták: az adóterheknek a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya Magyarországon továbbra is felette van a régiós versenytársak adatainak. Bár a kormány csökkentette a járulékokat, ami jelentősen mérsékelte az alacsony jövedelműek adóterheit, azok még mindig magasak, különösen a gyermektelenek körében.


Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény összetettnek és bizonytalannak minősítette a magyar adórendszert, rámutatva, hogy bár 2013 óta jóval kisebb mértékben, de még mindig jelen vannak olyan szektorspecifikus adók, amelyek bonyolítják a szabályokat és gyengítik a befektetői bizalmat.

A testület felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarországon kiszámíthatóbb szabályozási környezetre lenne szükség, valamint fokozni kellene az átláthatóságot és a versenyt, különösen a szolgáltatási szektorban.

Kitértek rá, hogy Magyarország versenyképességét és gazdasági növekedését valamelyest visszafogja a magánberuházások és a termelékenység alacsony szintje. Az üzleti környezetet negatívan befolyásoló tényezők között az intézmények teljesítményében és a kormányzásban tapasztalt gyengeségeket említették. Úgy vélekedtek, hogy a szabályozási és adózási környezet gyakori változása az egyik legnagyobb gátja az üzleti tevékenységnek Magyarországon, ahol ráadásul nem vonják be megfelelően az érdekelt feleket, a szakpolitikai döntéshozatal pedig nincs kellően alátámasztva tényekkel. A szabályozási jellegű korlátok akadályozzák a piaci dinamikát, a beruházásokat, és bizonytalanságot okoznak a befektetők körében – olvasható a jelentésben.

Az értékelés szerint továbbá magas a korrupciós kockázat, amely ugyancsak árt az üzleti környezetnek.

Mint írták, a magyar hatóságoknak emellett segíteniük kellene a közmunkaprogramban részt vevők visszatérését az elsődleges munkaerőpiacra, egyebek mellett “aktív munkaerőpiaci eszközök” alkalmazásával, javítaniuk kellene az oktatás eredményein, illetve növelniük a hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a romák részvételét az oktatásban.

A jelentés készítői aláhúzták, hogy az utóbbi években kedvező munkaerőpiaci fejlemények voltak megfigyelhetők Magyarországon, a munkanélküliség visszatért a válság előtti szintre, a foglalkoztatottság történelmi csúcsot ért el a magánszektornak és a közmunkaprogramnak köszönhetően. Intézkedéseket fogadtak el az áttérés támogatására a közmunkából az elsődleges munkaerőpiacra, a program azonban nem eléggé célzott, a hatékonysága korlátozott, annak ellenére, hogy egyes szektorokban munkaerőhiány van.

Kiemelték, a versenyképesség és a gazdasági bővülés középtávú javításához strukturális reformokra lenne szükség, többet kéne fektetni a humántőkébe, főként az oktatás és az egészségügy területén. Emlékeztettek a legfrissebb PISA-felmérés romló eredményeire, valamint arra, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon a legnagyobb a hatása a társadalmi-gazdasági háttérnek a diákok oktatási eredményeire. Mint írták, a magasan képzett munkaerő iránti növekvő keresletet jelenleg nem tudják kielégíteni, a felsőoktatási törvény idei módosítása ráadásul valószínűleg tovább fogja rontani a helyzetet.

Kapcsolódó Cikkek

  • Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral Donald Tusk

    Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral Donald Tusk

    A jövő heti EU-csúcs előkészítése keretében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felkereste hivatalában Orbán Viktor miniszterelnököt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

  • Szijjártó: Nem csorbulhatnak a kárpátaljai magyar közösség jogai

    Szijjártó: Nem csorbulhatnak a kárpátaljai magyar közösség jogai

    A jó magyar-ukrán kapcsolatokban “vagyunk érdekeltek, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség jogai semmilyen formában se csorbulhassanak” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Ungvárhoz közeli Alsószlatina gyógyüdülőhelyen.

  • Kukában landoltak a szemetesek!

    Kukában landoltak a szemetesek!

    Nem akármilyen szelfivel rukkoltak elő az FKF munkatársai, akik jelentkeztek a Meglepkék Legőrültebb Brigád elnevezésű felhívására.

  • Változik az Eurojackpot ára

    Változik az Eurojackpot ára

    A Szerencsejáték Zrt. közleményben tudatta, hogy az Eurojackpot alapjátékának ára az elmúlt hét euró árfolyam-változása miatt a Részvételi Szabályzat értelmében 2018.